Mit gondolnak a hazai facebookozók a botrányok után?

Nem okozott drámai változást a hazai felhasználók hozzáállásában a Facebook és a Cambridge Analytica botránya, melynek során kiderült, hogy 87 millió felhasználó adataihoz jutott hozzá könnyedén a politikai elemzőcég, és fel is használta azokat az amerikai választók befolyásolására. A felmérést az NRC piacutató cég végezte a magyarországi internetezők körében reprezentatív mintán április közepén, azaz már a botrány kirobbanását követően. Az eredményekből mégis úgy látszik, hogy a hazai facebookozók szerint az álhírek sokkal nagyobb problémát jelentenek a közösségi oldalon, mint az adatvédelmi kérdések - derült ki Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatójának beszámolójából a Digitális Talkshow Mindenkinek (DTM) podcast műsorában.

Mindössze 1-2 százalék akarja törölni adatlapját vagy tette ezt meg a Facebookon a hazai felhasználók közül, pedig a közösség 64 százaléka már hallott addigra a Cambridge Analytica botrány híréről. További 40 százalék ennek megfelelően úgy tervezi, hogy tesz valamilyen intézkedést az adatai védelme érdekében. Ezek közé tartozik, hogy a facebookozók jobban átgondolják milyen adatokat adnak meg, milyen bejegyzést tesznek közzé vagy éppen milyen tartalmat kedvelnek a közösségi oldalon. A botrány hatására egyébként a hazai felhasználók több mint 60 százaléka körében romlott a közösségi óriás megítélése.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A válaszadók szerint viszont közel sem az adatvédelem a legnagyobb gond a Facebookon, ami egyébként 55 százalék szerint jelent problémát - pont ennyien gondolják ezt az oldalon a hirdetésekről is. Talán az lehet a magyarázat a viszonylag alacsony arányra, hogy a magyar facebookozók egyharmada egyébként is kifejezetten óvatos az adatai megosztásakor, 32 százaléknak az ismeretlenek csak a profilképét láthatják az adatlapján. Az önkéntes kérdőíves bevallás szerint főleg a nők és a 30 év alattiak az átlagnál is elővigyázatosabbak. Ezzel szemben nagyjából 15 százalék tartozik a "felelőtlen" kategóriába a beállítások során, akinél a publikus az alapértelmezett beállítás, így adatlapján bárki bármihez hozzáférhet.

Súlyos problémának a magyar facebookozók 70 százaléka inkább az álprofilokat tartja, de még ennél nagyobb gondnak látják az álhírek terjedését , amelyet a megkérdezettek 78 százaléka jelölt be. A kutatási igazgató szerint, a felhasználók az álhíreket azért is érezhetik nagyobb gondnak mint az adatvédelmet, mert ezzel gyakrabban találkoznak a hírfolyamban vagy a hozzászólásokban. A kritika nélküli forrásmegosztás egy sokat emlegetett probléma, amire még nincs megfelelő edukációs megoldás, a Facebooknak is csak a tervei közt szerepel a legutóbbi közösségi alapelvek szerint.

A facebookozók egytizedével például előfordul, hogy úgy szól hozzá egy cikkhez a közösségi oldalon, hogy csak a címét olvassa el, pedig az sokszor nem is fedi a tartalmat - további érdekes adat, hogy a cikkek megosztása az átlagosnál jellemzőbb az 50 feletti korosztályra és az alacsonyabb végzettségűekre. Többek közt ennek is a következménye, hogy magyar a felhasználók egyötödével már előfordult, hogy megosztott egy vagy több álhírt, és erre később rájött. Természetesen ennél az álhírek megosztói hazánkban is többen lehetnek, például akik megosztották, de később sem ismerték fel, hogy álhírről volt szó. Esetleg olyanok is előfordulhatnak, akik tudatában vannak egy cikk álhír jelegének, mégis megosztják azt, akár humoros vagy tanító céllal. Összességében viszont elmondható, hogy tulajdonképpen mindenki szembesül az álhírekkel a Facebookon.

A kutatók demográfiai jellemzők szerint is megvizsgálták, hogy kik osztják meg legnagyobb esetben az álhíreket, mely szerint a leginkább ennek az iskolázottsághoz van köze. Míg a diplomások 5 százalék állította, hogy tévedésből osztott már meg álhírt, addig az alapfokú iskolai végzettségűek körében már 45 százalékkal fordult elő, hogy akaratán kívül megosztott egy vagy több álhírt. Ahogy egy korábbi cikkünkben bemutattuk, az álhírek jellegzetessége, hogy újszerűnek és tényszerűnek tűnnek, ezért nehéz megkülönböztetni azokat a valódi hírektől.

A hazai felhasználók nagyjából 60 százaléka szerint főleg a Facebook felelős az álhírek terjedéséért, de a másik 40 százalék is úgy gondolja, hogy ha nem is az oldal a felelős érte, de elvárható lenne valamilyen konkrét módszer az álhírek megállítására, akár belső ellenőrzési folyamatról vagy algoritmusról van szó. Ennél sokkal kevesebben gondolják úgy, hogy az államnak vagy önkéntes moderátor csoportoknak lehetne esélye az oldalon a valótlan információk megállítására. A döntő többség (88 százalék) azonban bizakodó, véleményük szerint valahogyan biztosan vissza lehetne szorítani az álhírek terjedését, és 27 százalék komoly eredményt is el tudna képzelni ezen a területen.

Metodológia

A kutatás az NRC Omnibuszán futott 2018. április 16-24. között, 1000 fő online kérdőíves megkérdezésével, a felnőtt internetezőkre reprezentatív mintán. A Facebook használók száma a mintában 846 fő volt.