Elkaszálta vitatott partnerprogramját az Nvidia

Az elmúlt pár hétben felröppent pletykákra, találgatásokra, illetve féligazságokra hivatkozva megszünteti GPP (GeForce Partner Program) kezdeményezését az Nvidia. A többek által vitatott, versenyellenesnek is titulált partnerprogram ezzel tiszavirág életűnek bizonyult, az a chiptervező számára bármilyen pozitív hozadék helyett inkább csak foltot ejtett a márka hírnevén. A vállalat visszavonulóval kapcsolatos blogbejegyzése továbbra is azt mantrázza, hogy a GPP a játékosok javát szolgálta volna. Árulkodó lehet, hogy a program főbb pontjait utólag sem közölte a vállalat, az inkább a megszüntetés mellett voksolt, így a GPP-ről továbbra is csak a márciusban napvilágot látott, nem hivatalos információk vannak. Az Nvidia döntése az AMD, illetve az Intel számára is jó hír, hisz ezzel marad minden a régiben.

A döntés hátterében álló valódi okokról csak találgatni lehet, de vélhetően a meglehetősen nagyra nőtt sajtóvisszhang, illetve a partnerek részéről tapasztalt, viszonylag megosztott fogadtatás vezethetett az Nvidia döntéséig. Előbbi lavinát Kyle Bennett, a HardOCP magazin tulajdonosa és főszerkesztője indította el még március közepén. Az újságíró szerint ugyanis a roppant titokzatos, nem nyilvános feltételekkel operáló GPP egyértelműen versenyellenes, így az komoly negatív hatást gyakorolhat a piacra (köztük az Nvidia versenytársaira - az AMD-re és részben az Intelre), ronthatja a vásárlók választási lehetőségeit, nem utolsó sorban pedig a technológiai fejlődés tempóját is visszavetheti.

A kezdőlökést a program legfőbb szenvedő alanyát jelentő AMD adta, amely finoman felhívta Bennett figyelmét konkurensének ördögi tervére. A szerkesztő ezután kezdett kérdezősködni az Nvidiánál, illetve annak gyártópartnereinél. Ezt követően, az első megkeresések után pár héttel került ki egy blogbejegyzés az Nvidia oldalára, amely röviden leírja a GPP szerepét. A csupa általánosságból álló, rébuszokban beszélő leírás nem túl meglepő módon a vásárlókat, pontosabban a játékosokat helyezte előtérbe. Ez alapján a GPP szoros és stabil együttműködést ígért az Nvidia és annak gyártópartnerei között, amelyből jobb termékek születhetnek, a potenciális vásárlók pedig az átláthatóságnak hála pontosabban tudhatták volna, hogy mely partnerek mely termékeit válasszák ahhoz, hogy minden esetben az Nvidia által megálmodott legjobb élményben részesüljenek.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A kiemelt kooperációért ugyanakkor egy, az egészséges piaci verseny szempontjából elfogadhatatlan dolgot kért a tervezőcég: exkluzivitást a gyártók prémium gamer márkáihoz. Mindez dióhéjban annyit tesz, hogy például az Asus esetében a jól bejáratott, felsőházat reprezentáló, méregdrágán felépített ROG (Republic of Gamers) márkajelzés alatt csak és kizárólag Nvidia GPU-val szerelt videokártyák és PC-k kerülhetnének piacra. Ezzel a szerződés gyakorlatilag teljesen kizárta a Radeonok, illetve az év elején megjelent Intel-AMD hibrid használatát a célközönségnek, vagyis a kifejezetten játékosoknak szánt termékekből.

A komponensgyártóknak tetszett

A vitatott programba a nagy tajvani komponensgyártók, vagyis név szerint az Asus, a Gigabyte, illetve az MSI egyaránt belementek. A legnagyobb szereplőnek számító Asus ennek értelmében már el is kezdte "megtisztítani" a bő egy évtizede piacon lévő ROG (Republic of Gamers) márkát a Radeonoktól, az AMD GPU-kra épülő termékeknek egy szeparált brandet, az AREZ-t állította fel, amelybe azóta összesen 27 videokártyát sorolt be. Azt egyelőre nem tudni, hogy GPP elkaszálásával mi lesz a sorsa a vélhetően költséges lépésnek, de jó eséllyel a már legyártott termékek értékesítését követően visszaáll a régi rend, vagyis a Radeonok visszakerülnek a ROG márkajelzés alá.

A komponensgyártók részéről tehát látszólag nem lett volna akadály a GPP előtt, a nagy PC-gyártók, vagyis a Dell, a HP, illetve a Lenovo azonban nem kért az Nvidia ajánlatából. Ennek értelmében az Alienware, Omen, vagy Legion almárkákkal piacra kerülő gamer PC-kbe továbbra is kerülhettek volna Radeon GPU-k, beleértve a már említett Intel-AMD hibridet is. Azt nem tudni, hogy a felsorolt gyártók miért utasították el kvázi egyöntetűen a partnerprogramot, de nem lenne meglepő, hogyha az Intel állt volna a háttérben, amely a játékos gépek CPU-inak szinte kizárólagos beszállítója. A processzorgyártó számára nem ismeretlenek a GPP-hez hasonló programok, az Intel Inside ugyanis mindmáig az egyik legnagyobb és legsikeresebb ilyen kezdeményezés. Valószínűleg nem véletlen, hogy a GPP-ben oroszlánrészt vállalt John Teeple 1995 és 2006 között épp az Intelnél dolgozott, marketingmenedzserként, majd igazgatóként pedig minden bizonnyal nyakig benne volt Intel Inside-ban is.

Mi lesz most?

Az Nvidia pozícióját vélhetően rövidtávon nem befolyásolja a GPP kukázása, hosszabb távon viszont más lehet a helyzet. A vállalat jelenleg nem szorul rá egy nagyívű marketinges offenzívára, a GeForce-ok önerőből is képesek szép eredményekre: a diszkrét VGA-k piacán mért nagyjából 70 százalékos piaci részesedése mellé jelenleg negyedévente 1,5-1,7 milliárd dollár folyik be csak a játékosoknak szánt videokártyákból, az üzlet tehát virágzik, a kereslet meghaladja a kínálatot.

Ez azonban vélhetően nem marad így az idők végezetéig. Az AMD ugyanis már gőzerővel dolgozik vadiúj grafikus mikroarchitektúráján, miközben az Intel műhelyében is javában folynak az előkészületek ahhoz, hogy a cég visszatérhessen a videokártyák piacára. Ezeknél ugyanakkor kézzelfoghatóbb veszélyt jelent a két cég ideiglenes összeborulása, amelynek első szülöttje a már többször említett Intel-AMD hibrid, vagyis a Kaby Lake-G, amely egy fricskával pöcköli ki bizonyos gamer notebookokból az Nvidiát. Utóbbi cég vélhetően valós fenyegetést lát a két ellenség rendhagyó fejlesztésben, így a GPP inkább egy kvázi megelőző csapás próbált lenni.

Amennyiben ugyanis az Intel saját, versenyképes GPU-t szállít majd CPU-i mellé, úgy könnyen okafogyottá válhatnak a GeForce-ok, amelyek egyelőre messze a legtöbb bevételt hozzák az Nvidia konyhájára. Utóbbi cég helyzetét nehezíti az x86-os licenc hiánya, amely nélkül nem lesz képes az Inteléhez az AMD-éhoz hasonló utasításarchitektúrájú processzort és platformot szállítani. Ezek nélkül hosszabb távon csak ARM-ra építhet PC-s rendszereket az Nvidia, amely számára reménysugarat jelenthet a Windows 10 on ARM, illetve az arra épülő, egyelőre szegényes ökoszisztéma.