Elkaszálta vitatott partnerprogramját az Nvidia

Az elmúlt pár hétben felröppent pletykákra, találgatásokra, illetve féligazságokra hivatkozva megszünteti GPP (GeForce Partner Program) kezdeményezését az Nvidia. A többek által vitatott, versenyellenesnek is titulált partnerprogram ezzel tiszavirág életűnek bizonyult, az a chiptervező számára bármilyen pozitív hozadék helyett inkább csak foltot ejtett a márka hírnevén. A vállalat visszavonulóval kapcsolatos blogbejegyzése továbbra is azt mantrázza, hogy a GPP a játékosok javát szolgálta volna. Árulkodó lehet, hogy a program főbb pontjait utólag sem közölte a vállalat, az inkább a megszüntetés mellett voksolt, így a GPP-ről továbbra is csak a márciusban napvilágot látott, nem hivatalos információk vannak. Az Nvidia döntése az AMD, illetve az Intel számára is jó hír, hisz ezzel marad minden a régiben.

A döntés hátterében álló valódi okokról csak találgatni lehet, de vélhetően a meglehetősen nagyra nőtt sajtóvisszhang, illetve a partnerek részéről tapasztalt, viszonylag megosztott fogadtatás vezethetett az Nvidia döntéséig. Előbbi lavinát Kyle Bennett, a HardOCP magazin tulajdonosa és főszerkesztője indította el még március közepén. Az újságíró szerint ugyanis a roppant titokzatos, nem nyilvános feltételekkel operáló GPP egyértelműen versenyellenes, így az komoly negatív hatást gyakorolhat a piacra (köztük az Nvidia versenytársaira - az AMD-re és részben az Intelre), ronthatja a vásárlók választási lehetőségeit, nem utolsó sorban pedig a technológiai fejlődés tempóját is visszavetheti.

A kezdőlökést a program legfőbb szenvedő alanyát jelentő AMD adta, amely finoman felhívta Bennett figyelmét konkurensének ördögi tervére. A szerkesztő ezután kezdett kérdezősködni az Nvidiánál, illetve annak gyártópartnereinél. Ezt követően, az első megkeresések után pár héttel került ki egy blogbejegyzés az Nvidia oldalára, amely röviden leírja a GPP szerepét. A csupa általánosságból álló, rébuszokban beszélő leírás nem túl meglepő módon a vásárlókat, pontosabban a játékosokat helyezte előtérbe. Ez alapján a GPP szoros és stabil együttműködést ígért az Nvidia és annak gyártópartnerei között, amelyből jobb termékek születhetnek, a potenciális vásárlók pedig az átláthatóságnak hála pontosabban tudhatták volna, hogy mely partnerek mely termékeit válasszák ahhoz, hogy minden esetben az Nvidia által megálmodott legjobb élményben részesüljenek.

Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.

A kiemelt kooperációért ugyanakkor egy, az egészséges piaci verseny szempontjából elfogadhatatlan dolgot kért a tervezőcég: exkluzivitást a gyártók prémium gamer márkáihoz. Mindez dióhéjban annyit tesz, hogy például az Asus esetében a jól bejáratott, felsőházat reprezentáló, méregdrágán felépített ROG (Republic of Gamers) márkajelzés alatt csak és kizárólag Nvidia GPU-val szerelt videokártyák és PC-k kerülhetnének piacra. Ezzel a szerződés gyakorlatilag teljesen kizárta a Radeonok, illetve az év elején megjelent Intel-AMD hibrid használatát a célközönségnek, vagyis a kifejezetten játékosoknak szánt termékekből.

A komponensgyártóknak tetszett

A vitatott programba a nagy tajvani komponensgyártók, vagyis név szerint az Asus, a Gigabyte, illetve az MSI egyaránt belementek. A legnagyobb szereplőnek számító Asus ennek értelmében már el is kezdte "megtisztítani" a bő egy évtizede piacon lévő ROG (Republic of Gamers) márkát a Radeonoktól, az AMD GPU-kra épülő termékeknek egy szeparált brandet, az AREZ-t állította fel, amelybe azóta összesen 27 videokártyát sorolt be. Azt egyelőre nem tudni, hogy GPP elkaszálásával mi lesz a sorsa a vélhetően költséges lépésnek, de jó eséllyel a már legyártott termékek értékesítését követően visszaáll a régi rend, vagyis a Radeonok visszakerülnek a ROG márkajelzés alá.

A komponensgyártók részéről tehát látszólag nem lett volna akadály a GPP előtt, a nagy PC-gyártók, vagyis a Dell, a HP, illetve a Lenovo azonban nem kért az Nvidia ajánlatából. Ennek értelmében az Alienware, Omen, vagy Legion almárkákkal piacra kerülő gamer PC-kbe továbbra is kerülhettek volna Radeon GPU-k, beleértve a már említett Intel-AMD hibridet is. Azt nem tudni, hogy a felsorolt gyártók miért utasították el kvázi egyöntetűen a partnerprogramot, de nem lenne meglepő, hogyha az Intel állt volna a háttérben, amely a játékos gépek CPU-inak szinte kizárólagos beszállítója. A processzorgyártó számára nem ismeretlenek a GPP-hez hasonló programok, az Intel Inside ugyanis mindmáig az egyik legnagyobb és legsikeresebb ilyen kezdeményezés. Valószínűleg nem véletlen, hogy a GPP-ben oroszlánrészt vállalt John Teeple 1995 és 2006 között épp az Intelnél dolgozott, marketingmenedzserként, majd igazgatóként pedig minden bizonnyal nyakig benne volt Intel Inside-ban is.

Mi lesz most?

Az Nvidia pozícióját vélhetően rövidtávon nem befolyásolja a GPP kukázása, hosszabb távon viszont más lehet a helyzet. A vállalat jelenleg nem szorul rá egy nagyívű marketinges offenzívára, a GeForce-ok önerőből is képesek szép eredményekre: a diszkrét VGA-k piacán mért nagyjából 70 százalékos piaci részesedése mellé jelenleg negyedévente 1,5-1,7 milliárd dollár folyik be csak a játékosoknak szánt videokártyákból, az üzlet tehát virágzik, a kereslet meghaladja a kínálatot.

Ez azonban vélhetően nem marad így az idők végezetéig. Az AMD ugyanis már gőzerővel dolgozik vadiúj grafikus mikroarchitektúráján, miközben az Intel műhelyében is javában folynak az előkészületek ahhoz, hogy a cég visszatérhessen a videokártyák piacára. Ezeknél ugyanakkor kézzelfoghatóbb veszélyt jelent a két cég ideiglenes összeborulása, amelynek első szülöttje a már többször említett Intel-AMD hibrid, vagyis a Kaby Lake-G, amely egy fricskával pöcköli ki bizonyos gamer notebookokból az Nvidiát. Utóbbi cég vélhetően valós fenyegetést lát a két ellenség rendhagyó fejlesztésben, így a GPP inkább egy kvázi megelőző csapás próbált lenni.

Amennyiben ugyanis az Intel saját, versenyképes GPU-t szállít majd CPU-i mellé, úgy könnyen okafogyottá válhatnak a GeForce-ok, amelyek egyelőre messze a legtöbb bevételt hozzák az Nvidia konyhájára. Utóbbi cég helyzetét nehezíti az x86-os licenc hiánya, amely nélkül nem lesz képes az Inteléhez az AMD-éhoz hasonló utasításarchitektúrájú processzort és platformot szállítani. Ezek nélkül hosszabb távon csak ARM-ra építhet PC-s rendszereket az Nvidia, amely számára reménysugarat jelenthet a Windows 10 on ARM, illetve az arra épülő, egyelőre szegényes ökoszisztéma.