Kézzelfoghatóvá vált a gigabites mobilnet
Immár nem csak laboratóriumi körülmények közt, hanem kereskedelmi forgalomban kapható eszközökön, éles hálózaton is kézzelfogható közelségbe került a gigabites sávszélességet kínáló mobilnet. A rekord sebesség azonban még jó ideig nem válik sztenderddé az országos szintű hálózaton.
Közel 1 Gbps sávszélességű mobilnetet demonstrált székházában a Vodafone Magyarország, kereskedelmi hálózaton, jelenleg forgalomban lévő, bármely előfizető számára elérhető terminállal. A legkisebb hazai szolgáltató ezzel látványosan demonstrálta, hogy a 4G+ technológiában milyen további lehetőségek rejlenek - igaz, a gigabites mobilnet jó ideig még nem válik mindenki számára elérhető, hétköznapi infrastruktúrává, amit jól jelez, hogy országos szinten jelenleg jobb esetben 150 Mbps, illetve maximum 450 Mbps a plafon a Vodafone-nál.
Elképzelhetetlen sebesség
A Vodafone Magyarországnál ráadásul ez a sebességfokozat is viszonylag újdonság: az operátor 2017 februárjában jelentette be a 4G+ szolgáltatás bevezetését, amit a szolgáltató a főváros és Tatabánya után az ország egyre több pontján kapcsol be, köztük számos nagyvárosban és a Balaton körüli településeken is. A 4G-nél is gyorsabb adatátviteli sebességet nyújtó 4G+ szolgáltatás alapját a vivőaggregáció technológia adja, mely lehetővé teszi több különálló frekvenciasáv összefogását, jelentősen növelve ezáltal a letöltési sebesség elméleti maximumát.
A Vodafone Magyarország mérnökei ezt egészítették ki az élőhálózati bemutató során az eddig főként még csak tesztkörnyezetben használt 4X4-es MIMO (multiple input, multiple output) technológiával, melynek lényege, hogy mind készülék, mind pedig mobilállomás oldalon több antenna van, melyek képesek ugyanabban az időben más-más információt adni és venni. A 4G+ alapját adó jelenlegi LTE-advanced szabvány lehetőséget teremt arra, hogy a MIMO technológiával akár 4-4 antennát kezeljen az állomás és a készülék is, megnégyszerezve ezáltal a letöltési sebesség elérhető elméleti maximumát.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Ezen felül a Vodafone a korábban használt, egy időben 6 bit átvitelére képes 64QAM moduláció helyett országosan bekapcsolta az egy időben 8 bit átvitelére képes 256QAM modulációt, amely kódolási technológia az arra alkalmas készülékeken, így a teszten használt Samsung Galaxy S9+ készüléken is további 20%-kal növeli a sebességet.
A kereskedelmi forgalomban elérhető készülékek többsége két sávot tud összefogni, ami meghatározza a letöltési sebesség elérhető elméleti maximumát. A Samsung Galaxy S9 és S9+ viszont akár öt különböző frekvenciatartományt is össze tud fogni, így képes lehet az akár 1 gigabit per szekundumos (Gbps) letöltési sebességre is. A mostani teszten az 1800, a 2100 és a 2600Mhz-es sávokat fogták össze, melyek mindegyikén 4-4 párhuzamos adatfolyam futott, ezáltal sikerült megközelíteni a gigabites letöltési sebességet.
Eddig csak a laborban működött
A Vodafone előtt mind a Magyar Telekom, mind a Telenor Magyarország bemutatta a gigabites mobilnetben rejlő lehetőségeket, még 2016-ban. Akkor azonban mindkét cég elkülönített teszthálózaton, laboratóriumi körülmények között demonstrált, ruhásszekrény méretű eszközökkel. A Telekom az akkori teszt során azt prognosztizálta, hogy a gigabites mobilnet kereskedelmi bevezetésére 2018-ban kerülhet sor, elsősorban azért, mert mostanra kerülnek forgalomba az első olyan modemek, terminálok, melyek képesek a vivőaggregáció mellett a fejlett moduláció és az antennafelépítés adta lehetőségekkel élni.
Ahhoz ugyanakkor, hogy a gigabites mobilnet nagyobb tömegek számára is hozzáférhetővé váljon, nem csak a nagyobb átviteli sebességet támogató eszközök (hálózati berendezések és terminálok) terjedésére lesz szükség. A mobilszolgáltatók számára a sebesség fokozásához elengedhetetlen lesz a spektrum bővítése is. A három hazai operátor által jelenleg használt mintegy 500-550 MHz-nyi frekvenciasáv a következő két-három évben várható frekvenciaértékesítési hullámnak köszönhetően a fejlettebb eszközök megjelenésével és elterjedésével együttesen teszi majd lehetővé a hálózati kapacitás, ezzel párhuzamosan pedig a mobileszközökkel elérhető sávszélesség bővítését.