Egyértelműsíti a Facebook a Közösségi alapelveit

Frissült és sokkal részletesebb lett a Facebook Közösségi alapelvek, amely részleteiben is leírja, hogy milyen tartalmakat nem szabad a közösségi oldalon közzétenni - tájékoztat róla egy blogbejegyzésben. A vállalat célja természetesen az, hogy (legalább) a bejegyzések miatt senki ne pártoljon el az oldaltól, vagyis ne legyen az számára sértő vagy zaklató. Ezek a módosítások a tavaly felmerült problémákra adnak választ, hossú szülés eredménye tehát míg a megoldással elő tudott állni a vállalat. "A közösségépítéshez az embereknek biztonságban kell érezniük magukat. Elkötelezettek vagyunk az olyan tartalmak eltávolítása mellett, amelyek támogatják a való életben történő károkozást, ideértve (többek között) a fizikai és pénzügyi károk, illetve érzelmi sérülések okozását." - írja az alapelvek bevezetője.

Emellett viszont a közösségi óriás továbbra is szeretné a véleménykülönbségeket megjeleníteni az oldalon, és hajlandó eltekinteni a tartalmak eltávolításától is, ha a bejegyzés hírértékű, fontos vagy közérdekű. Egyébként érthető, hogy a vállalatnak miért okoz problémát, hogy a több mint kétmilliárdos felhasználótábora számára egyformán elfogadható tartalmakat jelentessen meg: a felhasználók ideológiai, vallási, kulturális és nyelvi szempontból is roppant színesek. Ezekről a szempontokról egyébként már a moderátorok nyilvánosságra került kézikönyveiből is megtudhattunk ezt-azt, de most ezeket igyekszik a cég az alapelveiben is megjeleníteni, és az elnagyolt fogalmazás helyétt viszonylag pontos szöveget kínál. Ezzel a cég immár hivatalosan is leszögez néhány, eddig többé-kevésbé szándékosan homályban tartott álláspontot, ezek így számonkérhetőkké válnak a Facebookon.

Végre a moderáció alapjául szolgáló irányelvek nyilvánosan is megjelentek, és magyarul is olvashatók, így felkészültebbek lehetnek a felhasználók, hogy miért távolították el a tartalmukat, ráadásul ennek felülvizsgálását is kérhetik. A Techcrunch-nak azonban a Facebook azt is elmondta, hogy az alapelvek megjelentetésével például a terrorista és bűnszervezetek még felkészültebbek lehetnek, és szándékosan keresni fogják majd a kiskapukat a szabályrendszeren, a cég azonban úgy döntött, hogy az átláthatóság fontosabb jelen pillanatban, mint a teljes szűrés homályban tartott szabályokkal.

"A vállalat két okból döntött az irányelvek publikálása mellett: ezek ismeretében a felhasználók számára egyértelmű lesz, hogy egyes árnyalt kérdésekben a Facebook hol húzza meg a határt. Másrészt pedig a különböző területek szakértői is a korábbinál egyszerűbben juttathatnak majd el visszajelzéseket az irányelvekkel kapcsolatban a Facebooknak." - magyarázza a közlemény.

^{Számos lehetőség közül választhatunk egy bejegyzés jelentésekor a moderátoroknak}

Ha valaki számára sértő tartalmat lát, akkor jelentheti a bejegyzés melletti "visszajelzés küldése" gombbal, hogy mi pontosan a kifogása. Jelenleg a Facebookon 7500 moderátor dolgozik, akik 40 nyelven ellenőrzik a bejelentéseket, köztük magyarul is - és a bejelentéseket jellemzően 24 órán belül sikerül feldolgozni. Siobhan Cummiskey, az EMEA régió tartalmainak irányelveiért felelős menedzser egy szűkkörű beszélgetésen hozzátette, bizonyos esetekben rendkívül fontos, hogy a tartalmakat anyanyelvi moderátor nézze át, mint például a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. A HWSW kérdésére a Facebook munkatársa azt is elmondta, hogy a gyűlöletbeszéd megítélése a legnehezebb a moderátorok számára, és "nagyon nehéz döntéseket kell meghozniuk emiatt", mivel például a vallási különbségek szerint más-más számít eltávolítandó tartalomnak.

Már dolgozik rajta a cég, hogy a bejegyzéseket a gépi tanulás módszerével proaktívan is figyelje. Mark Zuckerberg a kongresszusi meghallgatáson elmondta, hogy "a terrorista tartalmak" 99 százalékát már képes szűrni a rendszer, de a gyűlöletbeszéddel még nem boldogul. Más tartalmakat jellemzően akkor távolítanak el a moderátorok, ha sérti a szabályzatot és már nagyon sokan jelentették - mondta a régiós menedzser.

Ezek az alapelvek

A Közösségi alapelvek (Community Standards) hat nagy fejezetre osztja a tudnivalókat, és ezen belül is 22 kisebb alfejezetre, melyek tartalmazzák magát az irányelvet, és hogy tételesen mit nem szabad közzétenni a közösségi oldalon. A nagyobb fejezetek közé tartozik az erőszak és a bűncselekmények, a biztonság, a kifogásolható tartalom, az integritás és hitelesség kérdése, a szellemi tulajdon tiszteletben tartása, valamint a felhasználók tartalommal kapcsolatos kérései. A közlemény szerint az alapelvek folyamatos fejlesztéséért a világszerte 11 irodában működő tartalomszabályzó csoport felel, melynek tagjai a terrorizmus és gyűlöletbeszéd felismerésére, gyermekvédelemre szakosodott szakértők.

A következő néhány bekezdésben az újonnan megjelent 26 oldalas alapelvek szabályai közül szemezgetünk, a teljesség igénye nélkül. Ezen belül is az első nagy témakör része az erőszak megjelenítése, melynek értelmében nem szabad például egy célszemélyről írni az oldalon, hogy pontosan hol, mikor és milyen módszerrel fogják megtámadni. Tilos ezzel kapcsolatban például konkrét fegyvertípus megjelenítése vagy felkínálása eladásra. Továbbá nem lehetnek jelen az oldalon terrorista csoportok, szervezett gyűlölködés, tömeg- és sorozatgyilkosok, embercsempészet vagy a szervezett bűnözés bármilyen formája - tehát ezeket a fiókokat a moderátorok azonnal felfüggeszthetik.

Nem csak szervezkedni nem lehet, de nem szabad ezenkívül a bűncselekményeket megjeleníteni sem az oldalon, akár erőszakos tettről, vandalizmusról, lopásról vagy csalásról van szó, mivel az oldal szerint megvan a kockázata, hogy mások lemásolják a büntetendő cselekményeket. Azonban egyes bűncselekmények megvitatása vagy a jogszerűség melletti érvek, a retorikai és szatirikus megnyilvánulás lehetséges. Továbbá az áldozatok vagy a szemtanúk felhívhatják a figyelmet egy-egy problémára, amennyiben nem támogatják saját maguk az erőszakot, például az ellentámadást.

^{Ilyet biztosan nem szabad az alapelvek szerint}

Ezenkívül szintén a bűncselekmények fejezetébe tartozik, hogy nem szabad a szabályozás alá eső termékek, köztük a "gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények" eladása vagy népszerűsítése sem a közösségi oldalon vagy érdeklődni a megvételük iránt. Tehát nem lehet megemlíteni vagy képet közzétenni sem a marihuánáról, sem bármilyen drogról. Nem szabad ezenkívül közvetlenül lőfegyvereket sem árusítani az oldalon, de az ezeket eladó boltok weboldalának megjelenítése lehetséges és a fegyverüzletek is tehetnek közzé tartalmat - ez viszont csak a 21 éven felüliként bejelentkezett felhasználóknak fog megjelenni.

A második nagy témakör a biztonsággal kapcsolatos, melynek alapján a közösségi oldal korlátozza az öngyilkosság, az önkárosítás és az étkezési rendellenességek bátorítását, népszerűsítését, koordinálását vagy tanácsok adását a témához. Azonban bizonyos esetekben meg lehet jeleníteni a hírértékkel bíró önkárosítást, de ezt figyelmeztetés előzi meg, hogy a tartalom zavaró lehet. A vállalat öngyilkos-detektor AI megoldásáról itt írtunk bővebben.

Három alfejezet foglalkozik a szexualitás kérdésével, amely a moderátoroknak szóló útmutató alapján eléggé ellentmondásos volt. A biztonság kapcsán az alapelvek a gyermekek szexuális ábrázolását zárják ki teljesen. A felnőttekkel kapcsolatban pedig leginkább a nem hagyományos szexuális közeledés, az eszkort szolgáltatások és a prostitúció népszerűsítése vagy a fétis partnerek keresésese tilos, de a közel-meztelen képekkel kapcsolatban inkább csak a rajta szereplő személy beleegyezése a kérdéses. Magának a nyílt szexualitásnak a tiltása már a harmadik fejezetben jelenik meg, mely szerint nem lehet képeket közzétenni meztelen felnőttekről (kivéve például szoptatást), szexuális tevékenységről vagy arra utaló digitális tartalomról, továbbá a nyelvezet sem utalhat közösülésre, kivéve humoros formában. A meztelen testet ábrázoló festmények, szobrok és más művészeti alkotások fényképei is megengedettek, így egyébként a képen látható szoboré is.

^{Ebben az esetben érthető a felülvizsgálat kérése, mert engedélyezett tartalom}

A tiltott bejegyzések közé tartozik még ezenkívül a megfélemlítés, a zaklatás, a magánélethez fűződő jogok megsértése, a durva erőszak, az érzéketlen tartalom és a már említett gyűlöletbeszéd. Egyébként a gyűlöletbeszéd és a politikai véleményekkel kapcsolatos moderátori iránymutatásról is már írtunk bővebben, melyből kiderült, hogy a cenzúraszabályok inkább az elitet próbálják védeni.

Alapelvvé vált az álhírek tiltása

Az Integritás és hitelesség fejezete érinti a kéretlen tartalmak, a megtévesztés és az emlékoldallá alakítás mellett az álhírek kérdését is. Az alapelvek szövege megjegyzi, hogy "vékony a határvonal az álhír, illetve a szatíra és a véleménycikk között" ezért a közösségi oldal nem fogja eltávolítani az álhíreket, hanem a hírfolyamban alacsonyabb szinten jeleníti meg, és ezzel akadályozza virális terjedésüket. Egyrészt a megoldása "akadályozza" a félretájékoztatást nyújtó személyek, oldalak és tartományok gazdasági ösztönzését, a független külső tényellenőrzők által hamisnak értékelt tartalmakat.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Továbbá a leírás szerint a közösségi óriás egy olyan gépi tanulási modellt fejleszt, amely feldolgozza a visszajelzéseket, és "képes előrejelezni, hogy mely hírek lehetnek álhírek". A videochat beszélgetésen a régiós tartalmi menedzser elmondta, hogy dolgoznak azon is, hogy hogyan lehet tájékozottabbá tenni az embereket az álhírekről - képesek legyenek eldönteni miben bízzanak és mit osszanak meg. "Tudósokkal és más szervezetekkel közösen dolgozunk azon, hogy megoldásokat találjunk erre a bonyolult problémára." - írja egyelőre a dokumentum.

Fellebbezni is lehet

Ha valakinek a tartalmát eltávolították a moderátorok a bejelentések és - az eddig nem nyilvánvaló - szabályok alapján, akkor még csak a fellebbezés sem volt egyszerű. Mostantól viszont ha valakinek a bejegyzését, fotóját vagy videóját levették, akkor az erről szóló értesítőben megjelenik egy "Request Review" (fellebbezés kérése) opció. A fellebbezést a Facebook Community Operations részlegének emberi munkatársa vizsgálja meg (általában 24 órán belül). Amennyiben a Facebook hibázott egy kérdéses tartalom eltávolítása kapcsán, azt visszaállítja, és erről értesítést is küld a fellebbezést kérő felhasználónak.

A közösségi alapelvek szélesebb körű megvitatását is lehetővé teszi a vállalat a jövőben, amire eddig szintén nem volt lehetőség. A rendezvénysorozat májusban indul Facebook Forums: Community Standards néven, amelynek keretében a közösségi szakértők és civil szervezetek visszajelzést adhatnak a most megjelent alapelvekről. "Az eseménynek Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Szingapúrban, az Egyesült Államokban és a világ egyéb pontjain is lesznek állomásai az idén." - írja a közlemény.