Tényleg lassabb a mobilnet külföldön?

Érdekes, a külföldi mobilhasználat során elérhető szolgáltatásminőségre vonatkozó statisztikát tett közzé a múlt héten az Ookla által üzemeltetett Speedtest.net szolgáltatás, mely a felhasználók készülékein keresztül méri a hálózat három fontos paraméterét, a válaszidőt illetve a le- és feltöltési sebességet. Az uniós állampolgárok számára az EU-s mobilhasználat tavaly nyár óta nem jár semmiféle többletköltséggel, így a számlasokktól kevésbé tartva egyre többen merik a belföldi szokásaiknak megfelelően használni okostelefonjaikat külföldön. Akár sebességmérésre is, melynek első negyedéves statisztikáit most szedte csokorba a Speedtest.

Lefelezve

A szolgáltatás által közzétett adatokból kiderül, hogy a legtöbb uniós mobilhasználó számára a külföldi (visited) operátor nem ugyanazt a szolgáltatásminőséget - itt elsősorban sávszélességet - nyújtja, mint a honos szolgáltató. Az átlagot tekintve az adott időszakban a honos hálózaton mért letöltési sávszélesség 30,57 Mbps volt az EU-n belül, roaminghelyzetben ez 25,5 Mbps-re csökkent. Néhány országban a különbség ennek a többszöröse volt, így a holland, dán és luxemburgi előfizetők mellett a magyarok csaknem feleakkora sebességgel használhatják a mobilnetet külföldön, mint belföldön - derül ki a statisztikából.

Forrás: Speedtest.net

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Bár a statisztika nem reprezentatív, a roamingkörnyezetben tapasztalható szolgáltatásminőség csakugyan hagy maga után némi kívánnivalót - nem csak az elérhető sávszélességet illetően. Utóbbi kapcsán a három hazai operátor megkeresésünkre igyekezett kiemelni, hogy a különbség oka elsősorban az lehet, hogy a hazai hálózatok lefedettsége és kapacitása sok EU-s tagállamban tapasztaltakhoz képest kiemelkedő: "A magyar hálózatok minőség és kapacitás szempontjából Európa élvonalába tartoznak, emiatt könnyen előfordulhat, hogy roamingolás közben a magyar előfizetők gyengébb hálózatot használnak, mint az itthon megszokott" - mondták el lapunknak a Vodafone Magyarország sajtóosztályán.

"A roaming élmény minősége ugyanakkor attól is függ, hogy az ügyfél 2G, 3G vagy LTE hálózatot képes-e használni az adott külföldi országban" - hívták fel a figyelmet a Telenornál. A szolgáltatóknak bizonyos kereteken belül szabad kezet ad a szabályozás e tekintetben, vagyis például egyáltalán nem köteles a partnerszolgáltató egy roaming ügyfél számára hozzáférést adni a honos 4G hálózathoz, ez pedig értelemszerűen befolyásolhatja a sebességélményt. Utóbbira szerencsére ma már egyre kevésbé van példa, azaz egy 4G-képes készülék a külföldi hálózaton is csatlakozik a 4G-s cellákra, ha nem is feltétlenül minden operátornál (ilyenkor érdemes manuálisan kiválasztani a készülék menüjében azt a külföldi szolgáltatót, mely a legjobb hálózati kapcsolatot biztosítja).

Lánc, lánc, szolgáltatáslánc...

Ennél sokkal több múlhat a köztes hálózati elemeken, vagyis a tranziton. A roaming adathasználat során a felhasználó által lekért adatfolyam lényegesen bonyolultabb módon jut el a felhasználói végpontra, mint a belföldi felhasználás során, ez pedig összességében minden sebességparaméterre negatív hatással lehet: "A roaming szolgáltatás láncolatában a forgalom több partner különböző nagykereskedelmi szolgáltatásának igénybevételével kerül biztosításra, így végül ezen szolgáltatói láncolat és szolgáltatás láncolat összessége határozza meg az ügyfelek által tapasztalható roaming ügyfélélményt" - nyilatkozták lapunknak a Magyar Telekomnál. 

Részben ebből fakadóan fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor látszólag minden rendben van a rádiós kapcsolattal, a készülék mégsem képes értékelhető minőségű internetkapcsolatot létesíteni a partnerszolgáltatón keresztül. A barangolásnak emellett lehetnek más, megmagyarázhatatlannak tűnő "mellékhatásai" is, különösen a honos hálózat elhagyásakor, vagy éppen a visszatéréskor - ilyenkor többnyire elégséges, ha a készüléket újra feljelentkezteti a felhasználó a hálózatra, vagyis újraindítja a telefont, netán ki-be kapcsolja a repülőgépes üzemmódot. Ha semmi sem segít, a szolgáltatók külföldön ingyenesen hívható roaming-ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődni.

A fentieken túl a szolgáltatóknak lehetőségük van arra is, hogy a roaming adatforgalmat priorizálják, vagyis a belföldi ügyfeleket előnyben részesítsék a külföldiekkel szemben. Az efféle gyakorlat ugyanakkor legalábbis rizikós, a netsemlegességre vonatkozó uniós szabályozás ugyanis nem nézi jó szemmel az előfizetők megkülönböztetését. Azt mindhárom hazai szolgáltató határozottan tagadta, hogy bármiféle QoS profilt alkalmazna roaminghelyzetben, illetve iparági forrásoktól úgy tudjuk, hogy ilyenre külföldi szolgáltatók esetén sincs példa.

A szolgáltatók egyébként maguk is szondázzák a külföldi hálózatok paramétereit külön erre a célra kialakított teszt SIM-ekkel, mely alapján képet kaphatnak arról, hogy az adott területen barangoló ügyfél mire számíthat. A statisztikákat ugyanakkor erőteljesen torzíthatja az a tény, hogy a roaming forgalom a turistaforgalomhoz hasonlóan többnyire egy szűkebb, frekventáltabb területre összpontosul, ahol ebből kifolyólag a hálózatok is terheltebbek, azaz a kapacitás több kliens közt oszlik meg. A belföldi mérések ezzel szemben jóval nagyobb területre terjednek ki, illetve nagyobb is a mérési halmaz, ami szofisztikáltabb eredményt produkál.