Mondott is és nem is a Facebook az adatgyűjtésről
Próbálja megindokolni a vállalat, hogy a külső weboldalakról és appokból milyen adatokat és miért gyűjt. De továbbra sem tudjuk például mit kezd a híváslistákkal vagy a helyalapú adatokkal. Hiába lehet kikapcsolni az érdeklődési kör alapú hirdetést, ha az adatgyűjtést nem lehet leállítani.
Terjedelmes közleményben igyekszik bemutatni a Facebook a múlt heti amerikai kongresszusi meghallgatást követően, hogy milyen adatokat és miért gyűjt más weboldalakról, illetve alkalmazásokból. A leírás azonban figyelmen kívül hagy pár fontos dolgot, például hogy erről a szolgáltatáson kívüli adatgyűjtésről hogyan lehet teljesen leiratkozni, vagy hol található ilyen adatkezelési lehetőség a megújított és átláthatónak beharangozott beállítási felületen.
A Facebook tulajdonképpen már annyi adatot gyűjt, hogy maga Mark Zuckerberg sem tudja számon tartani, mi mindent - mutat rá a The Wall Street Journal. Jól szemlélteti, hogy a képviselőházi meghallgatáson először a vezérigazgató azt állította, az oldal nem tárolja el ki milyen weboldalakat látogatott meg. Később javította ezt a kijelentését miután egyeztetett a csapattal, és kiderült, hogy a Facebook mégiscsak tárolja weboldal-történetet a közösségi oldal követési kódjával együtt. Majd ezt az "ideiglenesen tárolt listát" (nem tudni mennyi idő után) alakítja át a megjelenített hirdetések alapjául szolgáló érdeklődési kategóriákká. Ezek az érdeklődési körök megtalálhatóak a beállításokból letölthető begyűjtött adatok közt, viszont a böngészési előzményeket az oldal nem mellékeli, miközben azt is begyűjti.
Mit és miért gyűjt a Facebook?
Most a közleményben a közösségi oldal ezt a külső weboldalakról és appokból érkező adatgyűjtést próbálja részletesen kifejteni. Közben David Baser termékfejlesztési igazgató végig hangsúlyozza, hogy ez egy olyan iparági gyakorlat, amit például a Twitter, a Pinterest vagy a LinkedIn is követ. Azaz a vállalat az adatokat a közösségi plugineken (oldalakon megjelenő Facebook gomb), a Facebook login belépésen, a Facebook Analytics elemző szolgáltatáson, valamint a hirdetési- és más mérési eszközökön keresztül gyűjti be a külsős oldalakról.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Facebook által említett példában, ha egy weboldal a közösségi óriás egyik szolgáltatását használja, akkor a felhasználó böngészője ugyanazokat az adatokat küldi el a Facebooknak mint a weboldalnak, hogy a kért szolgáltatást meg tudja jeleníteni azon az oldalon. Ennek kapcsán a vállalat arról is értesül, hogy milyen oldalt látogatott meg a felhasználó, és hogy azon milyen tartalom található - egyébként akkor is, ha például a látogató nem kattintott az oldalon a Facebook gombra, de egy olyan oldalt látogat, ahol ez megtalálható.
Több esetet is megemlít a közlemény, hogy a vállalat mire használja a megkapott adatokat, de inkább a magától értetődőket sorolja. A közösségi plugin és a belépésazonosító kapcsán azt vizsgálja a sütikkel és az eszközazonosítókkal, hogy a felhasználó éppen be van-e jelentkezve a rendszerbe. Az IP-cím segítségével azonosítja be a megfelelő nyelvet, és az Analytics kapcsán így listázza ki az adott appot vagy oldalt használó országokat, és szűri ha valaki más országból próbál bejelentkezni - ezután rákérdez, hogy valóban a felhasználó próbál-e bejelentkezni a saját fiókjába. Továbbá a saját elemzőrendszerében a sütikkel számolja az egyedi látogatókat és hogy közülük ki Facebook-használó - így róluk "aggregált demográfiai információkat" is be tud gyűjteni, mint például életkor vagy nem.
Ezeket tudja a Facebook Pixel
Ennél már összetettebb kérdés az információk hirdetési célú felhasználása. A weboldalak és az appok a Facebook Audience Network szolgáltatáson keresztül mutathatnak reklámokat a közösségi oldal hirdetőitől. Ehhez a Facebook megvizsgálja, hogy a felhasználó milyen böngészőt, operációs rendszert használ, valamint a sütiken és az eszközazonosítókon keresztül, hogy a közösségi óriás felhasználója-e. Ha nem, akkor a bejelentkezésre ösztönzi, ha igen, akkor ugyanazokat a reklámokat jeleníti meg számára mint a Facebookon. Azonban később azt az információt is felhasználhatja a hirdetésekhez, hogy a felhasználó már az adott oldalt meglátogatta, és ahhoz kapcsolódó vagy ahhoz hasonló(!) hirdetéseket is ajánlhat. A méréshez pedig a hirdetők a Facebook Pixelt is választhatják, amellyel láthatják, hogy hányan reagáltak a reklámra, még akkor is ha azt különböző eszközökön látták.
Amiről továbbra sem tudunk
Lényeges kérdésekről most is keveset árul el a közlemény, például hogy a begyűjtött információkkal hogyan próbálja "fejleszteni a tartalmat és a megjelenített hirdetéseket". Mint a termékigazgató írja, ha valaki jellemzően sportoldalakat látogat, akkor utána a hírfolyamában a sporttal kapcsolatos bejegyzések nagyobb valószínűséggel jelennek meg. Ha pedig egy utazási oldalt meglátogatott, akkor utána hotelekkel és autókölcsönzőkkel kapcsolatos hirdetéseket láthat a reklámokban.
Arról viszont nem tesz említést a vállalat, hogy például miért volt szüksége a telefonok címjegyzékére, a híváslistákkal, nevekkel, telefonszámokkal és email címekkel együtt - pedig például ez alapján képes tudomást szerezni olyan személyekről is, akik soha nem regisztráltak a szolgáltatásba. Arról pedig továbbra sem tud senki semmit, hogy milyen információkat gyűjt a vállalat az "árnyékprofilokkal" kapcsolatban, amelyet a meghallgatáson elhangzottak szerint "biztonsági okokból" tart számon.
Az árnyékprofilok problémája (Science Advances)
Továbbá azt sem lehet tudni, hogy mire használja fel a cég a lokációs (GPS és IP-cím alapú) adatokat, amelyből ki tudja következtetni, hogy kik találkoznak gyakran, akkor is ha nem ismerősei egymásnak az oldalon. Bár a vállalat azt állítja, hogy az helyszínnek megfelelő aktuális hirdetések megjelenítése miatt van szüksége az adatokra, de ez nem indokolja, miért kell megőrizni évekre visszamenően a tárolt IP címek logjait.
Félig-meddig szabályozható a beállításokban
Bár a közlemény hangsúlyozza az adatkezelés fontosságát, az inkább csak a hirdetéshez számon tartott érdeklődési körök további finomításáról ír, nem pedig a további adatgyűjtés teljes leállításáról. A hírfolyam beállításokban rendezhető, hogy milyen tartalmak jelenjenek meg előrébb vagy milyen ne jelenjen meg inkább. A hirdetési beállításokban pedig el lehet távolítani azokat az oldalakat vagy appokat, amelyeket a facebookozó előtte meglátogatott, de nem szeretné látni a hirdetéseiket. Ezt egyébként teljesen le is lehet állítani, hogy a közösségi oldal semmilyen reklámot ne jelenítsen meg a látogatások vagy az érdeklődési körök alapján - azonban arról szó sincs, hogy a Facebook akkor ne is gyűjtené be ezeket az információkat. Tehát a külső oldalakról az adatgyűjtés akkor is folytatódik, csak éppen a hirdetések kevésbé relevánsak lesznek.
A szenátusi meghallgatáson Zuckerberg azt állította, hogy a felhasználóknak teljes hozzáférése van minden egyes információhoz, amelyet a Facebook tud róluk, és törölni is tudják azokat. A külső oldalakról származó információk felhasználása viszont úgy tűnik, hogy mégiscsak kívül esik ezen a körön.