Levegőben maradtak a Zuckerbergnek szegezett kérdések
Túl vagyunk Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatásán, de a vártnál sokkal kevesebb új információt tudtunk meg. A képviselők kérdései és a Facebook vezérigazgató kitérő válaszai sem segítettek.
Sokkal keményebb kérdések merültek fel Mark Zuckerberg amerikai kongresszusi meghallgatásának második napján a képviselőházban, mint ahogy azaz első napon a szenátusi tagokkal történt. Ugyanakkor elmondható, hogy a Facebook alapító-vezérigazgató továbbra is ügyes módszerekkel kerülte, hogy konkrétumot mondjon arról, mégis mennyi és milyen adatot gyűjt a közösségi óriás a saját felhasználóiról, és hogy a jövőben ezen szándékozik-e változtatni - a teljes 4 órás felvétel például itt tekinthető meg. Pedig a meghallgatás második napján a képviselők leginkább arra voltak kíváncsiak, milyen módon követi a cég a felhasználóit és a nem facebookozókat úgyszintén a teljes interneten keresztül, mire használja ezeket az információkat, és hogyan lehetne szabályozni ebben a tevékenységben a technológiai cégeket.
A képviselők jól rávilágítottak a helyzetre, hogy a közösségi óriásnak fogalma sincs, például a Cambridge Analytica botrányhoz kapcsolható "this is your digital life" alkalmazás ténylegesen hány ember adataihoz fért hozzá (az emlegetett 87 millió inkább csak egy becslés), az appot fejlesztő Aleksandr Kogan hány másik cégnek adta még el az adatokat, sőt 2015-ben az alkalmazás körüli problémákról a vállalat csak a The Guardianból értesült, miközben a pszichográfiai profilok alapjául szolgáló adatbázisban magának Zuckerbergnek az adatai is szerepeltek. Ugyanakkor az már bizonyosnak tekinthető az utólagos belső vizsgálatok alapján, hogy Kogan az adatokat más cégeknek is értékesítette, de erről a Facebook-vezér egyelőre nem volt hajlandó többet elárulni, csak hogy "maroknyi ember" adatai lehetnek érintettek a további értékesítésben.
Az egyik képviselő szerint mindez arra mutat rá, hogy a Facebookkal kapcsolatban nem működik az önszabályozás, ezért ennél keményebb törvényi eszközökkel kellene fellépni. Bár Zuckerberg mindig hangsúlyozza, hogy nem zárkózik el a megfontolt törvényi szabályozástól, de azt cáfolta, hogy teljesen gondatlanul bánt volna a cég az adatokkal. Mint mondta, megvoltak a fejlesztők saját átnézési folyamatai, például az API kapcsolatok szintjén, valamint az FTC által követelt auditokat is elvégezték, mikor pedig gyanús eseményt tapasztaltak, akkor megkeresték a külsős app-fejlesztőket. Már tudjuk, hogy ez a kapcsolatfelvétel a Cambridge Analyticával 2015-ben nem volt túl hatékony az adatok törlése miatt, és egyelőre csak bízhatunk benne, hogy a vállalat a mostani vizsgálatában ennél alaposabban deríti fel, milyen fejlesztők éltek még vissza a vállalat "bizalmi adatokat adományozó" hozzáállásával a 2014-es korlátozások előtt.
Zuckerberg egyébként nagyon sok kérdésre válaszolta, hogy nem tud hirtelen adatokat sorolni vagy éppen a belső vizsgálat végégig nem szeretne, de később tájékoztatja a kongresszust. A kritika viszont a képviselőház tagjait is éri, akik gyakran ugyanazokat a kérdéseket szegezték a vezérigazgatónak újra és újra, amelyet részben már a közleményekből vagy a sajtóból is lehetett tudni - ahelyett, hogy például követő kérdéseket tettek volna fel, és így elvesztegették a lehetőséget Zuckerberg valódi meghallgatására.
"Nem adunk el adatokat"
Sokszor hangzott el a refrén Zuckerbergtől, hogy a Facebooknak nem a felhasználói adatok értékesítése jelenti az üzleti modellt. Hanem ugye hirdetéseket jelentet meg számukra, és a minél személyre szabottabb reklámokhoz minél több adatra van szükség. Egy képviselő feltette a kérdést, hogy a célzott hirdetések megszüntetése jogi erővel mit tenne az internettel. Zuckerberg szerint kevésbé relevánssá tenné a hirdetéseket, de mint megjegyezte, a célzott hirdetéseket most is kikapcsolhatnák a felhasználók, de ezt a többségük nem szokta megtenni. Indoklása szerint ez azt jelenti, hogy az internetezők releváns hirdetéseket "akarnak" - nem tette hozzá, hogy az is lehet, hogy csak nem tudnak a lehetőségről vagy nem találják a beállításokat.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Több képviselő is feszegette a kérdést, hogy a Facebook a más webes oldalakon elhelyezett like-gombokkal a teljes interneten át követi a felhasználóit targetálási és retarget célokból, "biztonsági okokból" pedig még akkor is, ha éppen nincsenek belépve a közösségi oldalra. Ez is egy olyan kérdés volt, amiről a vezérigazgató nem akarta elmondani, hogy hány "száz millió" oldalon található meg a követőgomb vagy a gomb helyett alkalmazott Facebook-pixel, de válasza szerint nem tárolja le ki milyen weboldalt látogatott pontosan, hanem csak az "érdeklődési kategóriáit" - ezeket meg lehet találni a Facebook beállításokból letölthető adataink között.
Jogos kritika, hogy ezzel a módszerrel a Facebook még azokat a felhasználókat is követi, akik egyáltalán nem regisztráltak a közösségi oldalra. Ráadásul ők csak úgy tudják megtekinteni a róluk tárolt információkat és törölni azokat, ha előtte belépnek a rendszerbe.
Szabályozásra lesz szükség
Az adatvédelmi kérdések kapcsán Zuckerberg visszatért az előző napi meghallgatáson emlegetett mesterséges intelligencia szűrésre. Összefoglalva a cég három típusba sorolható álhír és ezeket terjesztő álprofilok közt tesz különbséget. Az egyik spam típusú kattintásvadász hirdetések, amelyek ilyen módon gyűjtenek pénzt a saját oldalukon megjelenő hirdetéseken keresztül. A másik az ehhez hasonló "economic spam", amely más cégeknek értékesíti az adatokat. A most középpontba került legfontosabb kategória a kormányzati szereplőké, amelyek direkt álprofikokat regisztrálnak a befolyásolás érdekében, de ezt elméletileg az AI már képes szűrni. A rendszer azonosítja a mintázatokat hogyan kommunikálnak a terrorista szervezetek, majd ez alapján "proaktív követést" végez. A vezérigazgató hozzátette, hogy a csapatból 200 ember csak a terrorista tartalmak szűrésére figyel 30 nyelven,és az említett AI eszköz fejlesztését végzi.
(2016-os kutatás, ezer amerikai megkérdezésével)
A Facebook jelenlegi fejlesztései ellenére a képviselőház továbbra is kitart amellett, hogy átfogó adatvédelemre és szabályozásra lenne szükség, ennek kapcsán pedig ismét többször visszakanyarodtak a GDPR-hoz. Sokan egy egyértelmű "igenre" voltak kíváncsiak, hogy Zuckerberg hajlandó-e bevezetni az adatvédelmi rendelet által szabott kötelezettségeket Amerikában is. Sok kitérő válasz mellett egyszer a Facebook-vezér kijelentette, hogy "Igen, ugyanazok a beállítások lesznek elérhetőek az egész világon" - bár azt nem tette hozzá, hogy mindenhol május 25-től vezetné be és hogy konkrétan mely beállításokra célzott.
Egyes képviselők hangsúlyozták (például Frank Pallone, New Jersey képviselője), hogy a szabályozást nem csak a Facebookra értik, hanem minden nagy technológiai szereplőre, ezért további meghallgatásokat szeretnének más vezérigazgatókkal is. Felmerült többek közt egy digitális fogyasztóvédelmi ügynökség ötlete is, bár ez Zuckerberg szerint "megfontolást érdemel". A meghallgatások kapcsán többen hangot adtak annak a kételynek is, hogy a törvényhozók képesek lennének a Facebookot vagy más internetes cégeket szabályozni, ha a jelek szerint ennyire nincsenek tisztában a működésével.