Mit mond Zuckerberg, amikor nem hazudhat?
A Facebook vezérigazgatója sűrű elnézéskérések közepette próbálja bizonygatni a szenátus tagjainak, hogy mostantól minden jobb lesz a közösségi oldal adatvédelmével kapcsolatban.
Túl van Mark Zuckerberg az első meghallgatási napján az amerikai kongresszus előtt, de a vártnál egyelőre sokkal kevesebb dolog tisztázódott a Cambridge Analytica botránnyal, az orosz beavatkozással a választásokba, vagy a Facebook adatszivárgásokkal kapcsolatban. A szenátus tagjai többek közt például a Facebook működésével, üzleti modelljével kapcsolatos kérdéseket tettek fel, vagy ugyan szóba kerültek lényegi témák, de nem kérdeztek bele alaposabban az alapító-vezérigazgató előre betanult válaszaiba - a teljes leirat a The Washington Post olalán olvasható vagy itt végignézhető. A meghallgatást az teszi egészen különlegessé, hogy a beidézett válaszadók ilyenkor eskü alatt, hamis tanúzás terhe mellett beszélnek, a válaszok tartalmáért személyesen felelnek, és ha hazugságon kapják őket, akkor akár komoly börtönbüntetéssel is sújthatóak.
Zuckerberg igyekezett arra helyezni a hangsúlyt, hogy mikor a céget elindította "a kollégiumi szobájából", akkor még inkább csak a fejlesztett eszközre koncentrált, és bizalmat adott más cégeknek, amelyek képviselői azt ígérték, hogy szintén hasznos eszközöket fejlesztenek a közösségi oldalra. A vezérigazgató ma már belátja, hogy ez hiba volt, és a jövőben sokkal elővigyázatosabb lesz az adatok kezelésével az ígérete szerint. Azt azonban most is hangsúlyozta a Facebook-vezér, hogy az üzleti modell továbbra is arra alapul, hogy a felhasználók számára az oldal ingyenes, és a hirdetések biztosítják a bevételt a fenntartására, így a jövőben sem szeretne előfizetési díjat szedni az oldal használatáért - de felmerülhet az ingyenes mellett egy fizetős modell, ha a felhasználók ténylegesen azt szeretnék.
Az elmúlt negyedévben a Facebook felhasználónként globálisan átlagosan 6,18 dollár bevételt ért el, ha ezt előfizetési díjból kellene pótolnia, ami cirka 500-600 forintos havidíjnak felelne meg. Az Egyesült Államokban és Európában azonban sokkal magasabb a felhasználónkénti bevétel, Európában már 750-800 forintos havidíj tudná kiváltani a reklámbevételt, az USA-ban pedig egészen elképesztő, 26,8 dolláros háromhavi bevételt, tehát havonta mintegy 2200-2300 forintot kellene befizetni ahhoz, hogy a cég forgalma ne zsugorodjon.
Érdekes eleme volt a meghallgatásnak, hogy az egyik szenátusi tag rákérdezett egy régóta szóban forgó hiedelemre, hogy a Facebook lehallgatja a mikrofonokon és az eszközök kameráin keresztül a felhasználóit, és ez alapján ajánl olyan hatékony módon reklámokat számukra. Ezt Zuckerberg teljesen elutasította, majd egy magyarázattal is kiegészítette. Bár az oldal nem hallgatja le a felhasználóit, de lehetőséget ad rá, hogy videókat is rögzítsenek a szolgáltatáson keresztül, és mivel a videók rögzítenek hangot, ezért a rendszer "a jobb szolgáltatás érdekében" ellenőrzi, hogy a videókhoz tartozik-e audio felvétel. Ez azonban az egyetlen audio-ellenőrzés Zuckerberg válasza szerint, és nem tér ki az oldal a felvételeken kívül a lehallgatásra.
Szóba került természetesen a meghallgatás kiindulópontját jelentő Cambridge Analytica botrány is. A szenátus tagjai rákérdeztek, miért nem értesítette a vállalat a felhasználóit, mikor tudomást szerzett arról, hogy a pszichológiai app fejlesztői átadták az adatokat harmadik félnek. A vezérigazgató a kérdésre most is csak annyit tudott mondani, hogy az adatok törlését bizonyító igazolásról elhitték az eredetiségét, és úgy gondolták, nem kell többet foglalkozni a problémával. A vezérigazgató hozzátette, hogy teljesen átérzi a felelősségét az üggyel kapcsolatban, ma már másképp járna el, és megelőző lépéseket is tesz ennek érdekében.
AI törli az álprofilokat
A magyar felhasználókat is érintő, fontos pontként hangzott el, hogy a Facebook a jövőben a választási időszakokra különösen nagy figyelmet fog fordítani az érintett országokban, így többek közt a magyar választásokat is kiemelten követte a Facebook-aktivitások szempontjából. Zuckerberg hozzátette, hogy eleinte a közösségi oldal nem vetett be mesterséges intelligenciát a tartalmak vizsgálatára, és főként moderátorokon keresztül elemezte a bejelentett bejegyzéseket - jelenleg 15 ezer moderátort alkalmaz, de év végéig 20 ezerre viszi fel a számukat.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Mostanában viszont egyre több területen igyekszik bevezetni a vállalat az AI-eszközöket, így elméletileg a magyar választásokkal összefüggésben is törölt a rendszer hamis profilokat, amelyek beavatkozhattak volna a választás tisztaságába a választók befolyásolásával. Egyelőre nem lehet tudni, hogy hazánkat mennyiben érintette a probléma - a hamis Orbán Viktor vagy Karácsony Gergely-profilokat nyilván leszedegette a cég. A Facebook-vezér megjegyezte, hogy még nem is tökéletes a rendszer, az ISIS-bejegyzések 99 százalékát már szűrni tudja, de például a gyűlöletbeszéddel még nem boldogul.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a változások nagy része még csak most következik, a "nagyobb profilok" tulajdonosainak igazolni kell majd a nevüket valamilyen kormányzati azonosítóval, és a hirdetések futtatásához egy levélben elküldött kódot is meg kell majd adni - ez utóbbival szűrnék ki, hogy egy orosz amerikainak adja ki magát. Továbbá az Egyesült Államokban a felhasználók több információt láthatnak majd a politikai hirdetésekről, például ki adta fel, mennyit fizetett érte, ki pontosan a célközönség és hányan látták eddig a reklámot. Ez utóbbi egy régi adóssága lenne a cégnek, az offline térben ugyanis már a 70-es évek óta jelölni kell a politikai hirdetéseket, az online hirdetéseket azonban egészen eddig elfelejtette szabályozni a Kongresszus.
Szóba került az európai unió területén május 25-én alkalmazásba lépő GDPR kérdése, amellyel kapcsolatban Zuckerberg megerősítette, hogy a közösségi oldal alkalmazkodni fog hozzá, és "Európán kívülre is kiterjeszti", attól függetlenül, hogy az amerikai kongresszus hoz-e hasonló törvényeket. Szintén érdekességként merült fel, hogy egy fotós megörökítette a vezérigazgató előre megírt vázlatait a fontosabb problémakörökre, és ebben az szerepelt, ne mondja azt, hogy már teljesítették a GDPR követelményeit.
(Fotó: Andrew Harnik)
Egy szenátor kérdésére a vezérigazgató három pontot említett, hogy milyen szabályozás lenne fontos egy közösségi oldal szempontjából. Első körben olyan adatkezelési szabályzatot kell közzétenni, ami érthetőbb egy jogi dokumentumnál. Továbbá a felhasználóknak teljes mértékben kezelni kell tudni a saját adataikat, és hogy ki láthat rá az információkra. Végül a törvényhozóknak meg kell találni az egyensúlyt a magánélet védelme és az innováció akadályozása között.
Egy szenátor javaslata szerint érdemes hozzávenni, hogy a vállalat az adatszivárgásokról 72 órán belül értesítse a felhasználóit. Zuckerberg szerint "van értelme" a javaslatnak, de ezt részleteiben még tisztázni kellene. Abban mindenki egyetértett, hogy a közösségi média oldalak szabályozására lenne szükség, de hogy ezt törvényi eszközökkel vagy önszabályozással lehet jobban megoldani, arról megoszlottak a vélemények. Erős aggályként merült fel hogyan lehetne a szabályozást megoldani, hogy az ne jelentsen cenzúrát.
A kongresszusi meghallgatás a mai napon folytatódik a képviselőházban, ahol esetleg lesz még lehetőség feltenni Zuckerberg számára az eddig elmaradt kérdéseket.