ThinkPad T480s: a szürke eminenciás
Az X1 Carbon mögött sokáig szürke eminenciásként létezett a T4x0s, a Lenovo ThinkPad sorozatának kevésbé menő, kevésbé szexi modellje. A két laptop most egyszerre járt a szerkesztőségünkben, és ezúttal úgy döntöttünk, hogy a sokszor megénekelt (és a tavalyihoz képest viszonylag keveset változó X1 Carbon helyett a T480s-et vesszük közelebbről szemügyre.
Kijelző, billentyűzet, tapipad
Egy jó laptopnak legalább az alcímben szereplő három komponensben elfogadhatónak kell lennie - ebben valószínűleg nem nyit vitát senki. Szerencsére a ThinkPadekre ezen a területen semmilyen panaszunk nem lehet, mindhárom komponens kimagasló minőségű.
Kezdjük talán a billentyűzettel, amelyre a ThinkPad-rajongók méltán büszkék. A Lenovo szerencsére egy ideje rájött, hogy ezen a területen nem érdemes innovátornak lenni, ami jó, azt nem érdemes megbontani, így jó ideje nem rendezte a gyártó át az egyes gombok helyét, nem tett érintőkijelzőt a funkcióbillentyűk helyére (igen, ezt a hülyeséget nem az Apple találta ki, a második generációs X1 Carbon E Ink kijelzőt használt funkcióbillentyűk helyett). A hasonló kinézet ellenére a két gép nem ugyanazt a billentyűzetet használja, az X1 Carbon érzésre lényegesen jobb minőségű, a rövidebb rugóút ellenére pontosabb a nyomáspont és kellemesebb gépelni rajta. A T480s az összevetést elbukja, de azért így is kimagaslóan jó minőségű, ezen sem fárasztó hosszú szövegek bevitele.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Lejárt szerencsére a kísérletezés kora a tapipad és a TrackPoint oldalán is. Előbbi támogatja a Windows 10 touchpad API-t, így roppant pontos és érzékeny, szinte eléri a MacBookok utolérhetetlennek képzelt szintjét. A TrackPoint mellé dedikált gombok járnak a szóköz gomb alatt, így ez is teljes értékű eszközként használható - egyes kollégáink nagy örömére. Ujjlenyomatolvasó is van, a teljesen szabványos, egyérintéses megoldású, a tapipad mellett. Aranyos ötlet, hogy a webkamera fizikai csúszka mögé bújtatható, így ha nem bízunk a rendszerünk biztonságában, akkor is védhetjük magunkat a kukkolóktól, végre nem kell szigszalaggal leragasztani a kamerát.
A kijelzőpanel is abszolút prémium minőségű, a nálunk járt modellek 1440p felbontással rendelkeztek, ami a 14 hüvelykes átlónál azt jelenti, hogy kötelező használni a Windows kijelzőskálázását, cserébe élesebb a kép. Az X1 Carbon kijelzője valamivel jobb minőségű, a színek sokkal élénkebbek, a T480s esetében a kissé fakó színek mellett a viszonylag alacsony maximális fényerő lehet problémás. Aki nem híve a skálázásnak, az választhat FullHD felbontású panelt is, ennek is kiváló képe van, nagyon szép színekkel és magas kontraszttal, viszont ez már használható skálázás nélkül is. Érintőkijelző is elérhető, egy nem-Yoga gép esetében viszont ennek viszonylag kevés létjogosultsága van.
Portok, igazi portok
A PC-s ipar jelenleg tranzícióban van, az USB-C formátum és a Thunderbolt alaposan megkavarja, hogy mi az ideális portkészlet, amivel ma egy laptopnak rendelkeznie kell. Az egyik véglet az Apple, amely már évekkel ezelőtt egyszerűen kivezette a "sima" USB portot, a modernebb gépein csak USB-C-s portok vannak. A másik véglet a Microsoft, amelynek Surface gépein csak nemrég kezdtek megjelenni az első ilyen portok.
A Lenovo hagyományosan nagyon sok portot pakol a ThinkPadekre, a cég tervezői úgy érezhették, jut bőséggel az új generációs és a klasszikus perifériáknak is. Így a T480s gyakorlatilag minden értelmezhető porttal rendelkezik, amire ma szükség lehet. Van USB 3.0 mindkét oldalon, a baloldalon ezt két USB-C fejeli meg, amelyből az egyik Lenovo dokkoló csatlakozására is használható. Ugyanezen az oldalon (!) van továbbá teljes méretű Ethernet, HDMI, audio port és SD-kártyaolvasó is. A túloldalon, jobb oldalon a jó hagyománynak megfelelően minimális a portok száma (hiszen ha van, akkor ide kerül az egér), így a már említett USB-n kívül csak a biztonsági kártya olvasója van itt.
Végre: négymagos ultrabookok!
Ne menjünk el a tény mellett, hogy az Intel friss processzorgenerációja bizony zárójelbe tette az előző felhozatalokat. Ebben a szegmensben ugyanis a gyártó egy évtizede kétmagos chipeket szállít, amit most, a "8. generációs" Intel Core lapkákkal váltott négymagos egységekre. Ennek hatását nehéz túlragozni, ahol fontos a nyers számítási teljesítmény és jól párhuzamosítható a feladat, ott hatalmasat gurít az új processzor. Az általunk tesztelt gépek egységesen az i7-8550U processzort használják (úgy tűnik a legtöbb gyártó, például a Dell is) alapértelmezésben ezzel a 15 wattos egységgel szállítják a prémium ultrabookokat. Apró különbség a gépek között, hogy az X1 Carbon kizárólag az alaplapra forrasztott RAM-mal érhető el (maximum 16 gigabájttal), a T480s azonban rendelkezik bővítősínnel, így vásárlás után is bővíthető a memória mennyisége, maximum 24 gigabájtig.
Teljesítménytesztet nem végeztünk (akit mélyebben érdekel a plusz két mag hatása, fellapozhatja az Anandtech tesztjét), inkább a felhasználói élményt igyekezetünk feltérképezni. És első körben leszögezhetjük: a négymagos processzorokkal szerelt gépek bizony kellemetlenül hangosak - a T480s pedig lényegesen hangosabb, mint az X1 Carbon. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy még terhelésen kívül sem hagyja a rendszer szundítani a gépet, a processzor folyamatosan 4 GHz-en pörög - ezen pedig az firmware frissítése sem segített. A beállítások túrásával és végül a BIOS (pontosabban UEFI) átállításával sikerült e viselkedés végére pontot tenni, így az órajel hálózatra dugva sem turbózott folyamatosan - de jár ezért a fekete pont a Lenovónak, nem minden öltönyös felső- és középvezető fog a gépházban túrni, hogy halkabb legyen a gépe. Azt viszont el kell ismerni, hogy a gép semmilyen terhelés alatt nem melegedett jelentősen, sem 4K videó, sem könnyű játék nem hozta ki a hűtést a sodrából.
Az is ragyogó hír, hogy az Intel nagyot alkotott a processzorok fogyasztásánál. Az i7-8550U (az órajeleket helyretéve) nem fogyaszt többet normál használat alatt, mint a korábbi kétmagosok, mind az X1 Carbon, mind a T480s sima iroda munka alatt kényelmesen hozta a 10 óra körüli akkus üzemidőt. Ez persze függvénye a terhelésnek és a kijelző fényerejének, teljesen egyszerű irodai munka (böngészőfülek tucatjai és magas fényerő mellett) nekünk kényelmesen kibírta a 8 órát. A telep mintegy másfél óra alatt töltődik fel a mellékelt 65 wattos táp segítségével - amely az egyik USB-C portra csatlakozik. Az akkuk egységesen 57 wattórás egységek.
Tavaly már panaszkodtunk a problémás hangrendszerre, és ezt sajnos idén is el kell ismételni: mind a beépített hangszóró, mind az audio csatlakozó produkciója kritikán aluli. Előbbi gyengén szól, ölbe véve (köszönhetően a lefelé mutató réseknek) teljesen elhalkul, a csatlakozó jele pedig recseg, pattog, kellemetlenül szól. Tippünk szerint amúgy szoftveres problémáról van szó, a beépített hangkártya meghajtója rakoncátlankodik, a rendelkezésre álló idő alatt viszont nem tudtunk rájönni a megoldásra, az egyes effektek lekapcsolása nem oldotta meg a problémát.
És végül emlékezzünk meg az ipari formatervről és az anyagminőségről is. A T480s formaterve szerintünk ragyogóan sikerült, a finoman kerekített sarkok pont segítenek a komfortos használatban (sehol nem vág úgy a gép, mint a MacBookok élezett alumíniumja), a szélek felé vékonyodó ház pedig ügyesen rejti el, hogy a gép vastagabb az X1 Carbonnál. Az anyagminőség és az összeszerelés minősége viszont eléggé elkeserítő. A borítások a szokásos műanyagból vannak, ezen a szinten (különösen a prémium szegmensben) már régen átléptek a versenytársak. Sajnos még az X1 Carbon szénszálas borítása is olcsónak érződik tapintásra, az elvárható prémium érzet eléggé hiányzik, a klasszikus ThinkPad-tank élményt más gépek (például a Dell XPS) egyszerűen jobban hozzák. Ebben szerepe van a néhol gagyit súroló összeszerelési minőségnek is, az illesztéseknél jókora hézagok vannak, a portok nem ülnek a helyükön a borításban, a fedelet lecsukva pedig nem teljes az illeszkedés.
Az X1 Carbon és a T480s között a méretekben és tömegekben érhető még tetten különbség. Az X1 Carbon bennfoglaló téglatestének térfogata 1120 köbcenti, vastagsága 1,6 centiméter, míg a T480s picit szélesebb, picit vastagabb és picit mélyebb, 1385 köbcentivel és 1,85 centis vastagsággal. A szénszálas építés leginkább a tömegben érezteti hatását, az X1 Carbon 1,13 kilogramm, míg a T480s 1,3 kilogrammos tömeggel rendelkezik. A Carbon tényleg nagyon könnyű vékony és kicsi a 14 hüvelykes méretosztályban, ami meglepő, hogy a T480s mennyire közel kerül a csúcsgéphez minden tekintetben - mindennapi használatban bizony nem feltűnő a különbség.
Konklúzió
Az összevetésnek számunkra egy végeredménye lett: az X1 Carbon ugyan lenyűgöző műszaki termék, a gép könnyűsége, mérete és szilárdsága tényleg egyedülálló, a T480s túlságosan közel van minőségben és tudásban ahhoz, hogy az árkülönbséget jogosnak érezzük. A T480s tökéletes társa lesz bárkinek, aki valamiért ragaszkodik a legalább 14 hüvelykes kijelzőhöz, és megbízható, hosszú távon is használható társat keres.
A cikk kontextusát persze a leglényegesebb paraméter, a gépek árazása adná meg - azonban az januári hivatalos bejelentés, és az általunk is elvégzett tesztek ellenére a hazai piacon még nem jelentek meg a disztribútori kínálatokban a 8. generációs Intel chipekkel szerelt ThinkPadek. Így egyelőre piaci árat sem társíthatunk a két fenti laptophoz, az amerikai (nettó árak) mindenesetre ismertek, a T480s alapkiszerelésben 1170 dollárról indul, míg a szuperprémium X1 Carbon 1370 dollártól kezdődik.