Konténerbe zárja a Facebookot a Firefox

Add-onnal próbálja meglovagolni a Facebook körül kialakult hajcihőt a Mozilla. A népszerű Firefox böngészőt fejlesztő cég saját gyártású Facebook Container kiegészítője automatikusan konténerbe tuszkolja a közösségi oldalt, így védve a felhasználót a kvázi mindenen átívelő adatgyűjtéstől. A funkció jó ellenlépésnek tűnik az egyre kevésbé tolerálható, átfogó (reklámcélú) felhasználókövetés ellen, amelyet ahogy az aktuális Facebook-botrány is jól mutat, bizonyos esetekben politikai célokra sem restek felhasználni.

Az apró, a Firefox konténeres képességeire alapozó beépülőmodul egyszerű, de nagyszerű. A kiegészítő a telepítés után törli az estlegesen korábban eltárolt Facebook cookie-kat és egyéb adatokat, ezt követően pedig automatikusan egy külön konténerben nyitja meg a közösségi oldalhoz köthető összes webcímet. A Facebookhoz szerveresen nem kapcsolódó oldalak minden esetben a konténeren kívüli összefüggő, általános térben (külön tabon) nyílnak meg, elszeparálva a közösségi oldalt a többi site-tól, illetve azok, esetlegesen a Facebookhoz kötődő részeitől (pl. plugin, button). Mindez azt jelenti, hogy az utóbbiakkal elérhető instant funkciók (pl. like, megosztás) kattintást követően továbbra is működni fognak az azokat integráló különböző oldalakon, azonban a konkrét szándékot megelőzően a Facebook már nem lesz képes összekötni a felhasználó egyes külső tevékenységeit annak profiljával.

^{Az add-on telepítése után kék ikonnal és csíkkal jelzi a konténeres üzemmódot a Firefox}

Miért jobb ez a megoldás, mint a már régóta elérhető "pornómód" (privát böngészés)? A logika nagyon hasonló, de itt a konténer állandó (perzisztens) állapotú, azaz a böngészési adatok a böngésző bezárásakor is megmaradnak, így minden használható, ami normál böngészés során is (pl. nem kell újraindítások után belépni), miközben az elszeparált digitális személyiségek előnyeit is kínálja követésblokkoló telepítése és konfigurálása nélkül. Az add-on használatával a közösségi oldalakra fenntartott fülre lehet ugrani, anélkül, hogy az általános célokra fenntartott részt "aláaknáznák". A módszer azoknál válhat be igazán, akik alapvetően szeretik, ha személyre szabott tartalmat kapnak, viszont a mindenen átívelő követéssel már nincsenek kibékülve.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A konténerek lényege ugyanis, hogy az épp látogatott weboldal csak annak a konténernek a tartalmát látja, amelyben megnyitottuk. A szerveroldalról olvasható és írható adatok tekintetében (cookie-k, gyorsítótár, localStorage, indexeddb) a konténerek egymás felé hermetikusan szigeteltek, így az egyikben elhelyezett cookie a másik konténerben megnyitott weboldalról nem olvasható ki. Ez egyaránt érvényes a követéshez vagy bejelentkezéshez használt cookie-k esetében is, a személyes konténer "sütistáljába" nem nyúlhat bele a netbankoláshoz használt konténer. A szeparáció csak a szerveroldalról látható információkra vonatkozik, a felhasználói rész (például a könyvjelzők) egységesek maradnak.

Privát böngészési mód, követésblokkoló, vagy éppen konténerek használata nélkül egyes bejelentkezést igénylő online szolgáltatásoknál relatíve könnyen ki lehet alakítani különböző felhasználói profilokat mindenféle körülményes kerülőút nélkül – hiszen alapesetben az ember hiába vált fiókot, ha alatta a böngészőhöz nem nyúl hozzá, a már letárolt sütik és egyéb adatok továbbra is meghatározzák a "fő személyiséget". A Mozilla egyébként nagyjából két éve kezdte el bevezetni konténeres fejlesztését, amely azóta már a Firefox stabil verziójába is bekerült. A funkció azonban még nem kiforrott, például konkrét oldalakhoz nem lehet egyszerűen konténereket hozzárendelni, ahogy jelen példa is mutatja, ehhez valamilyen kiegészítő szükséges.