300 millió dollárt akar költeni a Google a hírekre
A Google úgy döntött, közbe kell avatkoznia "a minőségi újságírás megerősítéséhez" a szaporodó álhírek ellen. A kezdeményezést arra fogja, hogy a digitális világ sok mindent túl gyorsan megváltoztatott, de a 300 millió dolláros ráfordítás jó irányba terelné a folyamatot.
Már a korábbiakban is igyekezett a Google a kiadókkal együttműködni, de mint a Google News Initiative (GNI) bejelentése kapcsán megfogalmazta, az eddigi vállalást is kevésnek tartja, ezért 300 millió dollárt szán rá a következő három évben. A kezdeményezést egyébként nem szabad összekeverni a hasonló névvel Google’s Digital News Initiative projekttel, amelyben 150 millió dollárt szánt az európai kiadók digitális innovációs projektjeire, mert ebben az esetben nem pályázatról, hanem egy átfogó és globális megközelítésről van szó. A keresőóriás meglátása szerint egyre nehezebb megkülönböztetni, hogy mi igaz vagy hamis az online hírek közül, az újságírás üzleti modellje drasztikusan változik, és a technológia gyors fejlődése kihívás elé állítja többek közt a híripart is. A hangos elköteleződés nem véletlen, hiszen a Google-t is rengeteg kritika érte az utóbbi időben, akár a keresőben az álhírek megjelenítése kapcsán, és a konspirációs elméleteket árasztó YouTube miatt.
Úgyhogy a Google a GNI keretében szeretné összefogni az eddigi kezdeményezéseit, köztük a termékeket, a partnerségeket és egyéb programokat. Ezen belül pedig három célra fog fókuszálni, úgy mint a minőségi újságírás elősegítése, az üzleti modellek kialakítása a fenntartható növekedés érdekében, valamint a technológiai innováció bevezetése a hírszervezeteknél. A fő témakör pedig ezúttal is az álhírek és a félretájékoztatás háttérbe szorítása. Egyfelől a Google platformjain az algoritmusok átalakításával, másrészt a kiadókkal való együttműködéssel, harmadrészt az olvasók informálásával.
A bejelentés fonákja, hogy az a Google új "cukiságkampányának" része - a vállalat (különösen az EU-ban) nagyon komoly szabályozói nyomás alatt van, köszönhetően vitatható (és legalább egy esetben bizonyítottan versenyellenes) gyakorlatának. A cég pedig a Facebookkal együtt látványosan magához szívta az elmúlt években az internetes hirdetési költést, ami a kiadókat hagyta értelmezhető bevétel nélkül, és ez az online médiumok gyors sorvadásához vezetett. Ilyen klímában a Google igyekszik az irgalmas szamaritánus pózát felvenni, amely a kiadókkal a megoldáson dolgozik és ezért jelentős pénzt is áldoz.
Az olvasók hajlandók fizetni
Az egyik megoldást a Google a minőségi újságírás megteremtése felé a fizetős szolgáltatások elterjesztésében látja. A Reuters Institute egy tavalyi kutatásában kimutatta, hogy az olvasók hajlandóak fizetni a hírekért (legalábbis Amerikában), ha cserébe megbízható és minőségi tartalmakat kapnak. Egy ideje már a Google partneri megállapodásokat kötött, hogy a keresőből érkezve a felhasználók néhány cikket még ingyenesen olvashassanak, és utána felajánlja a rendszer az előfizetést.
Most a "Subscribe with Google" funkció elméletileg ezt az előfizetési folyamatot fogja megkönnyíteni közel 20 partner kiadónál, de a következő hónapokban a számuk bővülni fog. Az olvasók számára a keresőben kiemelten fognak megjelenni azok a tartalmak, amelyre előfizettek, és így várhatóan megbízhatóbbak a többi találatnál.
Google partnerkiadók
A vállalat az új "egyszerűbben kezelhető" előfizetésen kívül a felhasználói statisztikákba is bővebb betekintést fog nyújtani a kiadóknak a Google Analyticsen belül megjelenő News Consumer Insighton irányítópulton keresztül. A cég ígérete szerint a látogatói adatokkal könnyebb lesz szegmentálni a közönséget, és előfizetési stratégiát kialakítani. A jövőben pedig a DoubleClick gépi tanulási modelljével a potenciális előfizetők azonosítását is szeretné támogatni a vállalat, hogy "a megfelelő ajánlatok a megfelelő időben jelenjenek meg". Utóbbi projektet tavaly októberben jelentette be a cég, de még mindig csak "korai szakaszban" tart a megvalósítása.
Készüljünk fel jobban az álhírekkel szemben
Az előfizetős tartalmak népszerűsítése mellett azért a Google a saját keresőoldalán és videós platformján is igyekszik rendbe tenni a tartalmakat, több-kevesebb sikerrel. A közlemény megjegyzi, hogy tavaly a kereső találatainak rangsorolásában minőségi változást sikerült elérni, de a módosítást egyelőre csak az Egyesült Államokban vezette be a cég, a "következő hónapokban" lehet rá globálisan számítani. Megemlíti a leírás a Trust Projectben megfogalmazott nyolc megbízhatósági mutatót is, de a bevezetésével kapcsolatban még mindig homályosan fogalmaz.
Ezenkívül több partnerségen keresztül is próbálja elérni a Google, hogy a hírek közt egyre több ellenőrzött információ jelenjen meg. A több országban is közelgő választások miatt indította el a Harvarddal közösen a Disinfo Labot, illetve ennek termékekénk a First Draft információs oldalt, amelyen újságírók fognak dolgozni a választásokkal kapcsolatos álhírek szűrésén - bár a cég csak az amerikai, mexikói, brazil és indonéz választásokat említi. Ez a félretájékoztatás azonosítását segítő ingyenes online kurzus viszont például mindenkinek elérhető.
A Google lenne a leginkább felelős? (Morning Consult, 2016, amerikai felmérés, n=1605)
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az Egyesült Államokban jelképes, 3 millió dolláros támogatással a Google.org az iskolákban is elkezdi a médiatudatosság oktatását a MediaWise projekttel, mivel a Stanford (2016-os) kutatása szerint a főiskolások 93 százaléka nem tudta elfogultként azonosítani a lobbista oldalakat, a középiskolások 82 százaléka pedig a szponzorált tartalmakat keverte össze a valódi hírekkel. Az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Kanadában pedig már egy ideje 10 millió dollár értékben futnak a médiatudatosságot segítő Google-kezdeményezések.
A Google célja természetesen nem teljesen önzetlen, mivel a nagyobb közösségi oldalak álhír-terjesztő szerepét a kormányzatok és az Európai Bizottság is egyre határozottabban kéri számon, és a megoldást sürgeti. A Google News Initiative egyelőre még mindig nem tett le látványos megoldásokat az asztalra, de azt próbálja mutatni, hogy a Google igyekszik megoldani a kérdést, legalábbis a következő három évben 300 millió dollárt szeretne fordítani a megfogalmazott célok elérésére.