Frissítéscunami a Microsoft üzleti appjainál

Történetük legnagyobb frissítés-hullámát kapják a Microsoft üzleti alkalmazásai - jelentette be a vállalat. A "Spring 2018" rengeteg új képességet és funkcionalitást hoz a Dynamics termékcsalád, a PowerApps, a LinkedIn üzleti megoldásai és a Business Application Platform területén is. Az újdonságokat összefoglalni sem érdemes, az egyes termékek új funkcióit a Microsoft egy mindössze 222 oldalas PDF-ben foglalta össze. Alább a kiemelkedő újításokat és az átívelő stratégiát igyekszünk szemügyre venni.

Eszközök a jobb üzlethez - ennél egyszerűbb üzenet nincs is

A legfontosabb átfogó üzenet? A Dynamics új fejlesztéseivel olyan új eszközöket ad a vállalatok kezébe, amelyekkel a meglévő adatok sokkal értékesebbé válhatnak. Ehhez a Microsoft a LinkedIn közösségi hálóban tárolt adatokat is az ügyfelek kezébe adja, amelyeket változatos módon (például az értékesítési vagy a toborzási folyamat során) használhatnak fel. A LinkedIn-adatok mellé pedig az Adobe Marketing Cloud és Document Cloud által begyűjtött tengernyi információ is hozzárendelhető, így igazán mély adatforrásokkal dolgozhatnak az ügyfelek.

Az amszterdami esemény visszatérő eleme a digitalizáció, amely ma már a legtöbb céghez begyűrűzött. Míg akár egy évvel ezelőtt is a digitalizációs átalakulást kellett magyarázni az ügyfeleknek, mára már a legtöbben felfogták, mi ennek a transzformációnak a lényege, a "mi a digitalizáció" után már a következő kérdés a "hová lehet ezzel eljutni" - mondta Jean-Philippe Courtois, a Microsoft globális értékesítési, marketing és működési vezetője. A Microsoft szerepe pedig ebben egészen világos: eszközöket adni az ügyfelek kezébe ahhoz, hogy átalakíthassák a munkahelyeket, az üzleti folyamatokat, saját informatikai infrastruktúrájukat.

"Ha tíz ügyfelet kérdezünk meg arról, hogy mi a digitalizáció, tíz különböző választ kapunk" - ecsetelte a helyzetet Courtois. Ez persze nem azt jelenti, hogy 9-en tévednének, csupán azt, hogy minden cég másképp éli meg ennek hatásait és más-más lehetőséget lát meg benne. Ami viszont általános, hogy ez masszív átszervezéseket hoz szervezeti szinten is, a digitalizáció munkahelyeket teremt és tüntet el. Ami viszont általánosnak tűnik, az a digitalizációs visszacsatolás: a B2C kapcsolatokban a felhasználói (vásárlói) visszajelzések adatokká válnak, amelyek az élményt javító üzleti döntések alapját képezik. Ugyanez az iparban a termékekhez kapcsolódó telemetriával valósul meg, a gyártás után immár nem tűnik el a radarról a termék, így feedback loop építhető erre is. A harmadik ilyen hurok pedig a belső munkaerőt illeti: az új alkalmazásokkal már kvantifikálható egy nagy szervezet működése és például láthatóvá válik, hogy az egyes szervezeti egységek kommunikálnak-e egymással.

A fentiekhez érdemes átvenni, hogy a Microsoft nagyon különleges helyzetben van a többi informatikai vállalathoz képest. Míg az olyan cégek, mint a Google, már életképes irodai alkalmazásokat (dokumentumkezelés, kommunikáció) kínálnak, az üzleti alkalmazások, ERP, CRM oldalán teljesen üres a portfólió. Ezzel szemben az Oracle vagy az SAP rendelkezik ütős üzleti alkalmazásokkal, de a kliensoldalon hiányos a kínálatuk, a felhős infrastruktúra dolgában pedig közelébe sem érnek az igazán nagyoknak, mint az Amazon, a Google vagy a Microsoft. És ugyan a redmondiaknál teljesen hiányzik már a mobilos platform a Windows Mobile utód nélküli megszűnésével, a nagyvállalati környezetben talán ez hidalható át a legkönnyebben. Ez egészen különleges pozícióba helyezi a céget akkor, amikor digitális átalakulásról van szó.

Ahogy az ilyen partner-eseményeken szokásos, a cég rengeteg ügyfelet állított színpadra, akik be tudtak számolni arról, hogy egyik-másik megoldás hogyan segítette a digitális átalakulást, hogyan sikerült a cég működését vagy a nyújtott szolgáltatásokat hatékonyabbá tenni. Az OTIS liftes cég például a karbantartás optimalizálására veti be a Dynamicset, amellyel a terepen dolgozó szerelők munkája könnyíthető - például ha van használatra vonatkozó adat, akkor a rendszeres karbantartás időzíthető csúcsidőn kívülre. Az már egy következő generációs gondolkodás viszont, hogy a lift okosan, saját hatáskörben tud a nem záródó ajtóhoz hibavalószínűséget rendelni: irodaépületben ebédszünet környékén ugyanis sokkal általánosabb, hogy a munkatársak tartják egymásnak az ajtót és nem a nyílászáró szorul - így nincs szükség azonnal kiküldeni a szerelőbrigádot. Az ilyen kontextuális és üdítően nem-személyes adatgyűjtés az iparban tényleg komoly szemléletváltást hoz.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Könnyű viszont elveszteni a lényeget szem elől: ez például a mesterséges intelligencia kapcsán merül fel, sok cég a hype hatására már AI-stratégiát ír és alakít ki, jobbára teljesen feleslegesen. Az AI-ról ugyanis egyes fókuszált, specifikus problémák megoldása kapcsán van érdemes beszélni, például nagy mennyiségű szöveges vagy képi adat feldolgozása lehet ilyen, amikor specifikus kérdésekre (milyen alkatrész van a képen) tudnak a mai, "AI"-ként aposztrofált megoldások segíteni. Általános problémákra azonban nem megoldás, így a "felhő" esetében működő stratégiaépítés és annak fokozatos végrehajtása nem jó megközelítés.

Letenni a jövő alapjait

A "Spring 2018" frissítéshullám motívuma, hogy alapvető architektúra-módosításokat hoz a Dynamics termékcsaládba. Ennek egyik példája az új Common Data Service és Common Data Model. Ezek olyan átfogó adatformátumok és belső adatközlők, amelyekre az egész szoftvercsalád épül, és immár a PowerApps mellett az Analytics for Power BI is felfűzhető rá. Az architektúra mélyebb integrációval rendelkezik nem csak a Dynamics 365 marketinges, értékesítési, szolgáltatási, működési, pénzügyi, toborzási és kiskeresedelmi modulja felé, hanem nyit más Microsoft-termékek, az Outlook, a Teams, a SharePoint, a Stream, az Azure, a Bing és a LinkedIn irányába is. A frissített Common Data Service előnézet formájában jelentkezik a Spring 2018 frissítéssel, de hamarosan stabil kiadása is várható.

A termékstratégia meghatározó eleme, hogy a Microsoft tovább szeretné erősíteni az üzleti alkalmazások moduláris jellegét, vagyis a szervezeteknek nem kell teljes ERP-rendszerbe fektetniük, ha csak egyes funkciókra tartanak igényt. Így a kínálatban marad a finom szemcsézettség, specializált előfizetések állnak rendelkezésre igényeknek megfelelően - amelyek persze a közös platform révén bármikor bővíthetőek további modulokkal.

Ha csak a változások listája többszáz oldal, hogyan lehet ezt hatékonyan kommunikálni a meglévő és potenciális ügyfelek számára - tettük fel a kérdést Alysa Taylornak, a Business Applications igazgatójának. Taylor szerint a kulcs sokcsatornás kommunikáció, kezdve a nagyon jó dokumentációval. Erre nagy hangsúlyt fektettek a fejlesztők most például a docs.microsoft.com-on már részletes leírások találhatóak meg a változásokról. Az új üzleti funkciókról pedig a cég igyekszik személyes beszélgetéseket kialakítani, ahol a Microsoft képviselői le tudnak ülni beszélgetni a potenciális és meglévő ügyfelekkel és átbeszélni a számukra releváns változásokat - ennek része az amszterdami, illetve ezzel egy időben Budapesten szervezett esemény is.

Disztópiát építünk?

Az ipari telemetria esetében meglehetősen elvi kérdés, hogy az adatokhoz a gyártónak milyen hozzáférése legyen. A szervezetek elemzésénél illetve például az értékesítéshez kapcsolódó folyamatoknál azonban már a személyes adatok, a magánszféra kérdései is felmerülnek. Ezekről (legnagyobb meglepetésünkre) egy szót sem pazarolt a Microsoft, miközben az előadók meglehetősen aggasztó forgatókönyvekben mutatták be hogyan használhatjuk személyes LinkedIn-kapcsolatainkat az értékesítés támogatására - a Cambridge Analytica-Facebook botrány hetében ez vitatható döntés.

Szerencsére volt lehetőség később kérdezni is, így rákérdeztünk: hogyan látja a Microsoft a saját szerepét abban, hogy rosszindulatú szereplők ne élhessenek vissza az új digitális eszközökkel megszerezhető adatokkal. A CA-Facebook sztori ugyanis pontosan azt mutatta be, hogy a szabványos szerződéses viszony még nem garancia arra, hogy az ügyfél nem él vissza az adatokkal és tesz azokkal olyant, ami az adatvédelmi irányelvekkel ellenkezik.

A HWSW kérdésére adott választ leginkább fehér zajként jellemezhetjük. Kaptunk néhány megnyugtató gondolatot arról, hogy a felhős megoldások GDPR-kompatibilisek lesznek és természetesen minden szabályozást teljesítenek. Illetve arról is beszélt James Philips, hogy a cég a magánszféra védelmét komolyan veszi - az általánosságokból azonban inkább az sütött, hogy a cég döntéshozói ezt a kérdést egyáltalán nem gondolták át, nem kezelik központi témaként.

Ez pedig komoly probléma: a LinkedInt mintegy 500 millió magánfelhasználó használja rendszeresen, ez nagyságrendben a Facebookkal összemérhető. Az új fejlesztések pedig lehetővé teszik, hogy minden korábbinál könnyebben kombinálható ez az adathalmaz más adatforrásokkal, például az Adobe Marketing Cloud és Experience Cloud adataival: a Common Data Model lehetővé teszi, hogy a futó marketingkampányok adatait konverzió nélkül szívjuk át a microsoftos szolgáltatásokba, további feldolgozásra. Az Adobe egyébként az internet egyik szürke eminenciása, amely oldalak ezrein keresztül gyűjt profiladatokat a felhasználókról úgy, hogy eközben sosem kér explicit beleegyezést ehhez a gyűjtögetéshez (a másik ilyen adatgyűjtő az Oracle).

A friss fejlesztések pedig pontosan azt célozzák, hogy ezeket a roppant fejlett profilozó eszközök használati küszöbje lejjebb kerüljön, kevésbé kompetens szervezetek is hatékonyan tudják majd bevetni e megoldásokat. Ez pedig értelemszerűen szélesre tárja azok előtt is a kaput, akik nem kizárólag a Microsoft pozitív forgatókönyveit szeretnék életre kelteni, hanem agresszívebb vagy sötétebb adatgyűjtést végeznének.