Cseh kézbe kerül a Telenor
Eladja a norvég Telenor Csoport a vállalat kelet-európai érdekeltségeit, köztük a Telenor Magyarország Zrt-t. A vevő a cseh milliárdos, Petr Kellner kezében lévő PPF Group, mely korábban több távközlési szolgáltatót is felvásárolt a régióban. A magyar előfizetők rövid távon alighanem semmit nem éreznek majd a tranzakcióból.
A tulajdonos eredeti elképzelései szerint még idén gazdát cserélhet a Telenor Magyarország Zrt., ezzel a norvég állam többségi tulajdonában lévő Telenor Csoport 25 év után kivonulhat az országból. A Telenor Magyarország a cégcsoport több kelet-európai kirendeltségével (a magyar mellett a bolgár, montenegrói és szerb leányokkal) együtt, egyben kerül az új tulajdonoshoz, a cseh milliárdos, Petr Kellner csoportjához, a PPF Grouphoz - jelentette be a norvég anyacég szerda reggel. A cégekért összesen 2,8 milliárd eurót fizet az új tulajdonos.
Cseh kézben
A Telenor magyar, illetve említett kelet-európai érdekeltségeinek eladásáról idén január közepén reppentek fel az első pletykák. A források akkor a PPF mellett az amerikai KKR befektetési alapot is megnevezték potenciális vásárlóként, de a magyar operációra külön is adhatott indikatív vételi ajánlatot a kormányközeli vállalkozó, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Konzum csoport. A norvég anyacég végül január 26-án hivatalosan is bejelentette, hogy ajánlat érkezett a teljes kelet-európai klaszterre, melynek az az Alexandra Reich a vezetője a csoporton belül, aki a Telenor Magyarország ügyvezetője is egyben. A Telenor Csoport akkor egy ajánlattevőről beszélt, és kijelentette, hogy a vételi ajánlat elbírálására, illetve az eladással kapcsolatos döntés meghozatalára még az első negyedévben sor kerülhet.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Bár a magyar oldal számára a Telenor értékesítése elsősorban a Konzum csoport, mint potenciális vevő megjelenése miatt vált különösen érdekessé, a mai bejelentést követően rövid távon aligha valószínű, noha nem teljesen kizárt, hogy a Telenor Magyarországot a kormánypárthoz közel álló üzleti körök irányíthatják majd. Ez egyben azt feltételezte volna, hogy a kormányzati szerepvállalás a magyar mobilkommunikációs szektorban hosszú évek elteltével végül megvalósulhat, így olyan folyamatok indulhatnak el a jelenleg busás haszonnal kecsegtető piacon, melyek a fogyasztói árak letöréséhez vezethetnek.
Business as usual
Ehhez képest a pénzügyi befektető megjelenésével a Telenor Magyarország működése a kívülállók - így elsősorban a mintegy 3,5 millió előfizető - szempontjából rövid távon minden bizonnyal mit sem változik majd, a szerződéses kötelezettségek az akvizíciót követően is érvényben maradnak, az infrastruktúra pedig változatlan formában üzemel tovább. A mobilszolgáltató ugyanakkor nagy valószínűséggel belátható időn belül nevet és arculatot kell váltson, a 2006-ban bevezetett "kék propelleres" logó, valamint a 2010-ben felvett Telenor név ugyanis a norvég anyavállalat tulajdonát képezi (a PPF 2021-ig kapott engedélyt a márkanév használatára).
Azt mindazonáltal egyelőre nehéz felbecsülni, hogy a Telenor eladása közép- és hosszútávon milyen hatással lehet a magyar mobilpiacon évek óta bebetonozódott viszonyokra. A szolgáltató ügyfélbázisának méretét tekintve gyakorlatilag megjelenése óta a második piaci szereplő pozícióját tölti be, a Vodafone minden korábbi igyekezete és kezdeti eltökéltsége ellenére nem tudta utolérni a Pannonról nevet váltó Telenort.
Többváltozós függvény
Az operátor helyzetét ennél jelentősebben befolyásolhatja több külső változó, így például az, ha az egyre több forrásból érkező pletykáknak megfelelően a Vodafone Csoport valóban felvásárolja a Liberty Global kelet-európai érdekeltségeit, köztük a UPC Magyarországot. A potenciális üzlet kapcsán a Vodafone is kénytelen volt megszólalni: a brit távközlési multi óvatosan fogalmazva elismerte, hogy újraindultak az egyeztetések a felek közt, egyes spekulációk szerint ugyanakkor kész tény, hogy az akvizíció létrejön egy éven belül. Ezzel a Telenor maradna hazánkban az egyedüli olyan szolgáltató, mely kizárólag rádiós szolgáltatást kínál ügyfelei számára, a Vodafone és a Magyar Telekom csomagban, vezetékes és vezeték nélküli szolgáltatásait kombinálva kedvezőbb feltételeket adhat az előfizetőknek, ezzel komoly versenyelőnyhöz jutva.
Az új tulajdonoshoz kerülő Telenor pozícióját gyengítheti az is, ha az Invitel Távközlési Zrt-t bekebelező, nyomott árairól ismert DIGI Távközlési Kft. a 2014-ben felvázolt tervei szerint elindítja a mobilszolgáltatást hazánkban. Országos lefedettségű mobilhálózat létrehozása azonban szakértők egybehangzó véleménye szerint partnerek nélkül, a rendelkezésre álló spektrum felhasználásával szinte lehetetlen, így kérdéses, hogy a DIGI rövid távon mennyire fenyegeti a Telenor pozícióit.
Alexandra Reich tavaly, a Hello Data tarifacsalád bejelentésekor
Nyitott kérdés az is, hogy az új tulajdonos kezében a Telenor üzleti stratégiája miként változik majd. A norvég anyacég az utóbbi években láthatóan inkább igyekezett fapados szolgáltatót faragni a Telenor Magyarországból, jelentős portfóliótisztítást hajtott végre, illetve bevezette a Hello Data tarifákat, mellyel két tabut is megdöntött egyszerre: egyrészt a tarifák korlátlan adatforgalmat kínáltak az ügyfeleknek, másrészt egyáltalán nem lehetett rájuk határozott idejű szerződést kötni, vagyis ez esetben opcióként sem merül fel a hűségszerződés.
A Telenor Magyarország működése ezzel az irányváltással együtt is vastagon nyereséges, részben ezt jelzi, hogy a cég az elmúlt hat évben több mint 330 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki az anyavállalatnak. A legutóbbi lezárt pénzügyi negyedévben a társaság minden pénzügyi mutatója javult, az árbevétel éves szinten 7,2 százalékkal, 40,2 milliárd forintra nőtt, az EBITDA pedig 9,1 százalékkal, 11,027 milliárd forintra emelkedett. A Telenor Magyarország Zrt. jelenleg mintegy 1060 munkavállalót foglalkoztat, legutóbb éppen egy éve volt jelentősebb, a dolgozói létszám 10 százalékát érintő leépítés a vállalatnál.