Szabványos alapokra kerülhet az AMP

A mobiloldalak után teljes webet felturbózná a Google: a vállalat blogposztban számolt be az AMP projekt tanulságairól, illetve arról, hogyan tervezi hasznosítani a gyors mobiloldalak bevezetésekor tanultakat a szélesebb online térben: szabványosítással. A Google az AMP bevezetése és fejlesztése során tanultak alapján olyan webes szabványok létrehozásán dolgozik, amelyek a nem AMP tartalmak esetében is hasonlóan gyors, szinte azonnali betöltődést hoznak, többek között olyan funkciók előtt is kapukat nyitva, mint az AMP tartalmak beágyazhatósága.

Az AMP-ról már 2015-ben hallhattunk, a megoldás lényege, hogy új alaptechnológiák bevezetése nélkül, elterjedt szabványokra építve - vagy sok esetben épp azoktól megszabadulva dobja ki a ballasztot a weboldalakról, hogy azok mobilon, korlátozott sávszélesség mellett is jó felhasználói élményt biztosítsanak. A nyílt forrású AMP elköszön többek között a (túl sok) JavaScripttől, annak manapság jellemző erőforráspazarló használati gyakorlata miatt, de a CSS is csak komoly korlátozások mellett alkalmazható. Ahogy a Google fogalmaz, egy olyan jól dokumentált, egyszerűen bevethető keretrendszer létrehozása volt a cél, amely a létező megoldások és erőforrások használatához kínál világos útmutatást, hogy azokkal gyors, élvezhető webes tartalmak legyenek készíthetők. Az AMP immár több mint két év folyamatos fejlődésen van túl, amelynek során heti rendszerességgel kapta frissítéseket, a vállalat pedig továbbra is elkötelezett a technológia mellett.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A megoldás alapelveit most a Google a teljes webre átvinné, olyan tartalmak készítését ösztönözve, amelyek bizonyos teljesítményre, felhasználói élményre, valamint az azokhoz szükséges szabványokra vonatkozó kritériumoknak megfelelnek, így magukkal hozva az AMP előnyeit, mint a villámgyors betöltődés és nem utolsó sorban a jobb láthatóság a Google keresésekben.

A szabványosítás érinti majd a következő funkciókat: a Feature Policy, azaz a különböző böngészőfunkciók és API-k ki- és bekapcsolására szolgáló mechanizmus, a Performance Timeline, amely részletes teljesítményadatokat tesz elérhetővé a fejlesztőknek, a Paint Timing, amely a weboldalak betöltődésének kulcspillanatait rögzíti vagy épp a Web Packaging, amellyel a weboldalak építőelemei csomagolhatók össze offline megosztásra. A Google első körben keresőjének olyan funkcióiba ülteti át az AMP-szerű megoldásokat, mint a keresési eredmények tetején a legfontosabb találatokat horizontálisan rendező a Top Stories Carousel - amelyben egyébként már találunk is beágyazott AMP tartalmakat.

A fejlesztők számára a Google egyébként GitHubon összeszedte, hogy milyen webes technológiák és funkciók tartoznak az AMP zászlaja alá. Noha a cég a megoldások átültetését a teljes Google keresésbe nagyon is komolyan gondolja, ez nem egyik napról a másikra zajlik majd, hiszen az egyes funkcióknak az éles rajthoz megfelelő tesztidőszakon is át kell esniük. A cég épp ezért egyelőre nem tűz ki nyilvános dátumokat.

Noha a Google nézőpontjából egy kifejezetten jótékony kezdeményezésről van szó, az AMP-ot nem mindenki fogadta ilyen pozitívan, egy az internetet januárban körbejáról nyílt levél szerzői szerint az csak a keresőóriás dominanciáját erősíti, miután az AMP oldalak készítőinek fő motivációja, hogy a formátumnak hála előrébb kerüljenek a találati listákban, ezzel pedig értelemszerűen az AMP-ot hanyagoló fejlesztők hátrányba kerülnek. Azt is érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy ha a Google semmilyen jutalmat nem kínál a formátum népszerűsítésére, valószínűleg tizedekkora lendületet sem nyert volna mára a felhasználói élményt lényegesen megdobó AMP használata.