Kivonul az utolsó előtti Itanium
Megkezdi az Intel az utolsó előtti Itanium-generáció kivonását a piacról.
Fokozatosan leállítja az utolsó előtti Itanium, a 9500-as sorozat szállítását az Intel - jelentette be a vállalat. A döntés értelmében még idén le kell adni az utolsó rendeléseket a Poulson-generációjú lapkákra, amelyeket a következő három évben elégít ki a gyártó. Az Itanium állását mindez nem befolyásolja, a tavaly érkezett Kittson-generáció (9700-as sorozat) továbbra is rendelhető marad.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Poulson sorozatú lapkákat még 2012-ben mutatta be az Intel, négy illetve nyolc magos kiadásban. A chipek akkor forradalmi újdonságnak számítottak az IA-64-es ökoszisztémában, az Intel ugyanis alaposan hozzányúlt a mikroarchitektúrához, a magok dupla szélességet kaptak (egyszerre 6 helyett 12 utasítás végrehajtását tudták elvégezni), amelyhez akkor gigantikusnak számító, 32 megabájtos gyorsítótárat mellékelt a gyártó. Gyártástechnológiában pedig rögtön két szintet ugrott, a 65 nanométeren gyártott Tukwila után rögtön 32 nanométeren készült - igaz, már ez is lemaradásban volt az Intel x86-os lapkáihoz képest.
Ultrahosszú életciklus
A megcélzott piac igényeinek megfelelően e CPU-k elérhetősége egészen más ciklust követ, mint akár a Xeonok, akár a konzumer termékeké. A bejelentés szerint a Poulsont egészen 2021-ig szállítja a gyártó, vagyis az Intel ultrahosszú ideig, mintegy 8 évig tartja kínálatában ezeket a lapkákat. A rendeléseket azonban még idén le kell adni, ezeket pedig a következő években fokozatosan elégíti ki az Intel. Az AnandTech említi, hogy az egyetlen Itanium-partner, a HPE számára ez várhatóan nem lesz fájdalmas, a cég a Poulson-alapú szerverek értékesítését 2018 március végén befejezi, így a szállítások várhatóan csak a karbantartási igényeket célozzák majd.
Jól mennek a mainframe-ek
Némi abszurd a történetben, hogy mindenki várakozásai ellenére a "nagy gépek" továbbra is nagyon jövedelmező ágazatnak számítanak a nagyvállalati informatikában. Az IBM például darabszámban jelképes szereplő a piacon a mainframe-ekkel és a Power-alapú szerverekkel, bevételben viszont 13 százalékos részesedést őriz és kenterbe veri az olyan, volumenben sokkal erősebb szereplőket, mint a Lenovo. Tehát az a piac, amelyen az Itanium versenyzett, bizony ma is erős és egészséges, sőt, bizonyos időszakokban erőteljes növekedést is tud mutatni, az új z14 mainframe például a teljes nagygépes piacot 41,1 százalékos növekedésre ösztönözte.
Nem tett persze annyira rossz lóra az Intel sem, x86-os alapokon, a csúcs-Xeonokra már hosszú ideje építhetőek olyan szerverek, amelyeket az Itanium célzott, ilyen értelemben tényleg felesleges volt két termékcsaládot fejleszteni. De az Itanium lassú kimúlásának évtizedében a cég óhatatlanul is űrt teremtett a kínálata csúcsán, amelyen az Oracle és az IBM jól csemegézett.