Nem száll már fel az Aero Glass
Látványosan megelőzte korát az Aero Glass, el is bukott a befektetők szűklátókörűségén és a partnerek etikátlan hozzáállásán.
Befejeződik az egyik legizgalmasabb hazai gyökerű startup útja - jelentette be blogján az Aero Glass csapata. A Maróy Ákos és Jeffrey Johnson által összehozott csapat fejen hordható kijelző (vagy mezítlábasabban: okosszemüveg) fejlesztését végezte, a sokéves, roppant előremutató kezdeményezés azonban kifutott a gőzből (és a pénzből), így az ötletet majd valaki más fogja sikerre vinni - remélik a fejlesztők.
Adat a fejen
Maga az Aero Glass legegyszerűbben a fejlesztők koncepció-videójával mutatható be:
A fejen hordott kijelző a szem elé kisegítő információkat pakol. Olyasmit, ami hozzáadott értéket nyer azáltal, hogy nem térképről vagy műszerről kell leolvasni, majd mentálisan összerakni a vizuális valósággal. A cél egyébként az általános célú technológia fejlesztése volt, ennek egy speciális esete a szállítás-utazás, és annak is egy alesete a repülés lett volna. A megcélzott piacon ugyanis pont rendkívül magas az adatterhelés, a pilóták pedig "definíció szerint korai adoptálók", így kvázi tesztpiacként tökéletesen megfelelt.
A "pilótaszemüveg" címke azonban az általánosabb célok ellenére hamar ráégett a fejlesztésre, a kockázati befektetők pedig könnyen hárították a pitch-et azzal, hogy ez egy igen szűk réspiac, amelyre nem érdemes terméket fejleszteni, sosem lesz az igazán jövedelmező. Az alkotók szerint ez egy alapvető tévedés volt (a repülés maga 2,7 billió dolláros gazdasági hatással bír globálisan), ráadásul a fejlesztett technológia gyorsan általánosítható más területekre is.
Az Aero Glass három és fél év alatt viszonylag messzire jutott: az öt pontos stratégia (validáció, PoC, kutatás-fejlesztés, termékfejlesztés, piaci belépés) első négy pontját sikerrel teljesítette. Az utolsó, roppant tőkeigényes pont a tulajdonképpeni piaci rajt maradt, vagyis a gyártás beindítása és finomhangolása, a marketingkampány felépítése, stb., de ehhez már nem sikerült tőkét bevonni. Termék formájában egyébként az Aero Glass egyik verziója már debütált, a csapat egy 200 darabos sorozatot 2014-ben már értékesített egy nem végleges változatból.
Vádirat a kockázati befektetők ellen
A szövegből egyértelmű: a legnagyobb csalódást a fejlesztők számára a kockázati befektetők (VC-k) okozták - végtelenül lassúak, szűk látókörűek, a komplexebb ötleteket (mint az Aero Glass) pedig képtelenek egészében megérteni. A befektetők meggyőzésére szolgáló pitch-ek sokszor azon buktak el, hogy az online és webes szolgáltatásokon edződött fejekbe nem fért be az Aero Glass koncepciója és a piacra lépési stratégiája.
A VC-k esetében nem csak a vízió hiánya, hanem a sebesség is gond volt: "A sebességkülönbség köztük és más felek között nagyon mély volt. Nekünk egy vagy két hónap már az örökkévalóság - ennyi idő alatt mi rengeteget haladtunk, új területeket tanultunk meg és új szituációkhoz alkalmazkodtunk. Mások ennyi idő alatt szerveztek meg egy konferenciahívást. Nekünk 6-12 hónap a teljes támogatott tervet jelentette, amely a projekt életciklusának végét is jelenti. Másoknak az azévi pénzügyi terve már teljesen betelt, ennyi idő múlva tudtak volna először foglalkozni valami újjal."
Jellemző, hogy az EU Horizon 2020-as kutatás-fejlesztési támogatási folyamata a pályázat beadásától a támogatási szerződés aláírásáig és az első folyósításig gyorsabban lezajlott, mint a kockázati befektetőkkel egy tőkebevonási kör lezárása. Ez egészen abszurd a startup-világban, amelynek (elvben) az agilitásról, a gyorsaságról, a villámgyorsan meghozott döntésekről kellene szólnia - erre az ökoszisztémára még az uniós bürokrácia is ráver.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Azért Maróyék nem csak a befektetőkön verik el a port, a fejlesztőpartnerekkel is komoly gondok voltak. A bejegyzésből kiderül, hogy a startup igyekezett mindvégig szálkás maradni, az egyszerűbb, kevesebb speciális tudást igénylő fejlesztői feladatokat pedig inkább kiadta más csapatoknak. Ez néha jól működött, sok partner azonban nem teljesített megfelelően, a külsős projektek menedzsmentjére és mederbe terelésére pedig nem jutott elegendő erőforrás. A bajt tetézte, hogy egyes alvállalkozók nagyon etikátlanul is viselkedtek - néhány ilyen kérdés megoldása máig húzódik.
A kissé hosszú, de roppant tanulságos blogjegyzés angolul az Aero Glass blogján olvasható, nyelvet tudóknak mindenképp érdemes fellapozni.