Tízből egy magyar webáruház elégedett a közösségi oldalakkal
Tízből nyolc hazai webáruház jelen van valamelyik közösségi oldalon, de nem mindegyik érzi ezt pozitívnak. A legtöbben a Facebookot választják, viszont a befektetett energia nem feltétlen térül meg.
Webáruházak marketingtevékenységével kapcsolatban végzett kutatást az eNET, amely nem túl meglepő módon az online marketing szerepének jelentőségére mutatott rá. Míg az offline marketinges megoldásokat (például szórólap, plakát) csak az online áruházak fele veszi igénybe, addig 93 százalék alkalmaz online marketing eszközöket. A webáruházak 81 százaléka saját weboldalt és tárhelyet üzemeltet, de emellett többségük jelen van a kereső-, közösségi- és ár-összehasonlító oldalakon, továbbá egyre inkább terjeszkednek az elektronikus piacterek felé is. A forgalmi adatok kiértékelésére a webáruházak 80 százaléka használ valamilyen statisztikai elemzőprogramot.
Három különböző megoldást tartanak kiemelkedően hatékonynak a magyar webáruházak az online marketing eszközökből, ezek közül is a keresőoptimalizálás és a fizetett hirdetés a legnépszerűbb, amelyet a weboldal korábbi megtekintőinek szánt remarketing hirdetés követ. Azonban az online áruházak felénél a marketing tevékenységgel jellemzően csak egy személy foglalkozik.
Nem teljesen elégedettek a közösségi oldalakkal
Tízből nyolc magyar webáruház van jelen a közösségi médiában, melyek közül természetesen a Facebook a legnépszerűbb, ezt a YouTube és meglepő módon a Google+ követi, de utóbbi esetben valószínűleg inkább passzív jelenlétről van szó. A fiatalok és fiatal felnőttek körében népszerű Instagram még nem hívta fel magára teljesen a hazai webáruházak figyelmét, de néhány közülük már a képes-videós közösségi oldalon is próbál tartalmakat közölni. A hatékonynak tartott közösségi oldalak között viszont már a Facebook és a YouTube mellett az Instagram is megjelenik, de érthető módon itt már a Google+ nem szerepel.
Jellemzően az aktuális ajánlatokat kommunikálják az online áruházak a közösségi oldalakon a potenciális vásárlók felé, de a márkaismertség és az árbevétel növelése is a szempontok közt szerepel. Azonban a cégek elégedettsége nem egészen maximális, ugyan 10-ből 6 áruház nagyrészt pozitív tapasztalatokkal rendelkezik a közösségi oldalak használatáról, de 10-ből mindössze 1 teljesen elégedett az eredményekkel.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Ahogy a hazai kis- és közepes vállalatok (tehát nem csak webáruházak) facebookos jelenlétét vizsgáló kutatások kapcsán is bemutattuk, a magyar KKV-k egyrészt nagyon kiszolgáltatottak a legnagyobb közösségi oldalnak, mivel akár saját weboldallal, bloggal vagy erőforrás hiányában más online marketinges tevékenységgel sem rendelkeznek. Ugyanakkor a facebookos jelenlét számukra már a megtérülés határán mozog, mivel egyre több hirdető van az oldalon, miközben a felhasználókból nincs annyival több, és így az árak egyre jobban emelkednek.
Eközben igaz, hogy több a hirdetési felület és a hirdetéstípus is a közösségi óriásnál (például Stories, videós hirdetés), így viszont nagyon sok megjelenésre van szükség az üzenet megmaradásához és az elköteleződéshez, ami nem feltétlen takarékos. A weboldalas forgalomterelés ára nagyjából 2,5-szeresre nőtt a 2016 eleji időszakhoz képest - ahogy korábban írtuk. Bár az eNET kutatása ezekre az összefüggésekre nem tér ki, de valószínűleg a webáruházak is ehhez hasonló feltételekre célozhatnak az elégedettség hiányával. Esetükben is nagy jelentősége lenne, hogy tudatosabban jelenjenek meg az oldalakon, például az idősebb korosztály felé a Facebookon kommunikáljanak, de a fiatalabbakhoz már inkább az Instagramon, főleg az Instagram Storieson, méghozzá a platformnak megfelelő tartalomtípussal. Mindehhez viszont a webáruházanként egy marketinges munkája kevésnek bizonyulhat.
A vásárlók fele nézelődik mobilról
A korosztályok mellett érdemes figyelembe venni, hogy a látogatók, tranzakciók és online forgalom "legnagyobb aránya" még mindig laptopról vagy asztali számítógépről érkezik, de a fogyasztók közel fele mobileszközökről is böngészi az online áruházak ajánlatait. Ehhez viszonyítva nagyjából jól állnak a magyar webáruházak, mivel több mint négyötödük rendelkezik mobilra optimalizált weboldallal, viszont csak egyötödüknek van saját mobilalkalmazása. Az appal is rendelkező online áruházak inkább az Androidot részesítik előnyben, de az iOS platformot is "széles körben támogatják" - írja a kutatócég közlemény.
A GKI-hoz hasonlóan az eNET kutatási is megállapította, hogy a Black Friday népszerűsége kezdi megközelíteni a karácsonyét, ami tulajdonképpen a karácsonyi időszak kezdete is egyben a vásárlás szempontjából. Az eNET előrejelzése szerint jövőben még több webáruház hirdet majd akciókat a Black Friday alkalmából, bár a másik kutatás arra is rámutat, hogy a Black Friday inkább csak a nagyobb cégeknek kedvez, miközben a kisebb szereplők már inkább kényszerként tekintettek rá, és 30 százaléknál kifejezetten alulteljesített a "fekete péntek" a várakozásaikhoz képest. A kutatók szerint összességében minden kiemelt nap és időszak egyre forgalmasabb a webáruházak szempontjából is, viszont nehéz kitűnniük a sok akció közül.
Metodológia
Az "E-kiskereskedelmi marketing megoldások Magyarországon, 2017" felmérést az eNET 2017. szeptemberben készítette magyarországi webáruházak meghívásával, de nem közölte a kitöltő cégek számát. Webáruháznak a kutatók az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi vállalkozásokat tekintik, amelyek magyar nyelvű honlapon, a termékek online megrendelését és kosaras értékesítését végzik. A kutatásokban nem szerepeltek az online értékesített szolgáltatások.