Tovább húzódik a Broadcom-Qualcomm felváráslás

Vizsgálatot kért a Broadcom felvásárlási szándékára a Qualcomm. A gigászi akvizíció célkeresztjében álló vállalat a külföldi cégek amerikai befektetéseit vizsgáló CFIUS (Committee on Foreign Investment in the U.S.) bizottságot kérte fel, hogy tekintse át a Broadcom ajánlatát, illetve a felvásárlás mögötti szándékát. Utóbbi vállalat a hír hallatán csalódottságának adott hangot, ugyanis eredetileg ma, azaz kedden ült volna össze a Qualcomm részvényeseinek közgyűlése, hogy megvitassa a cég nagyjából 120 milliárd dolláros ajánlatát. A CFIUS közbelépése miatt ez most akár 30 (vagy még több) napot is csúszhat, amely tovább ronthatja a tranzakció létrejöttének esélyét.

A Broadcom rövid közleménye szerint csupán vasárnap jutott a vezetőség tudomására, hogy a Qualcomm január 29-én mintegy fű alatt, önként kérte a CFIUS vizsgálatát. "Ez egy otromba, kétségbeesett lépés volt a Qualcomm részéről, amely így próbál saját részvényeseinek útjába állni, hogy azok a Broadcom által nevezett bizottsági tagokat megválaszthassák." - mondta a Broadcom. A Qualcomm megkaparintásához foggal-körömmel ragaszkodó cégnek ugyanis jóformán már csak ily módon, "ellenséges felvásárlással" van lehetősége megszerezni a hőn áhított zsákmányt. Ahogy korábban taglaltuk, a pénzügyes szaknyelv ezt "proxy fight" néven emlegeti: ilyenkor az aktivista részvényesek igyekeznek összeállni és közösen érvényesíteni érdekeiket. Ehhez egy közös "érdekképviselőt" (a proxy-t) fogadnak, akire ráruházzák szavazati jogaikat az igazgatótanács megválasztásához.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A mindez idáig ellenálló Qualcomm szerencséje, hogy 2015 óta a Broadcom szingapúri központtal rendelkezik, ergo külföldi befektetőnek minősül. Az Avago ugyanis ekkor jelentette be, hogy 37 milliárd dollárért megveszi a többek között különféle hálózati termékeiről ismert amerikai Broadcomot. Az Avago étvágyát (és anyagi lehetőségeit) jól szemlélteti, hogy nem sokkal korábban a tárolómegoldásokban utazó LSI-t vette meg 6,6 milliárdért, szűk másfél éve pedig a Brocade akadt horogra mintegy 5,9 milliárd dollár értékben, amely akvizíciót már a Broadcom zászlaja alatt vitte véghez a távol-keleti központú vállalat.

Utóbbi viszont nem volt zökkenőmentes, a már említett CFIUS, vagyis a külföldi cégek amerikai befektetéseit vizsgáló bizottság ugyanis a folyamatot többször meghosszabbítva, hónapokig ült az ügyön, így az akvizíció végül csak több, mint egy évvel a bejelentésért követően zárulhatott le. Az ilyen jellegű külföldi befektetések létrejöttéhez ugyanis kötelező jelleggel szükség van a CFIUS engedélyére. Ez a szervezet vizsgálja meg a tranzakciót nemzetbiztonsági szempontok alapján, vagyis az akvizícióval kerülhet-e olyan technológia és know-how a határokon kívülre, amelyet többek között amerikai kormányhivatalok eszközeiben is alkalmaznak. A bizottság azonban jellemzően csak a tranzakcióban érdekelt felek megegyezését követően kezd vizsgálódni, amely részben magyarázza a Broadcom elégedetlenségét.