A Dell továbbra sem számol komolyan az AMD-vel

A Ryzen és Epyc termékek pozitív piaci fogadtatása ellenére a Dell a közeljövőben is visszafogottan kezeli AMD processzoros termékpalettáját - derül ki egy, a Channel Pro magazinnak adott nyilatkozatból. John Roese, a vállalat műszaki igazgatója bár érdekesnek és innovatívnak találja a kisebbik x86-os processzorgyártó legújabb próbálkozásait, az Intelhez mért bizonyos különbségek miatt cégével nem változtatnak számottevően termékkínálatuk jelenlegi összeállításán. Mindez röviden annyit teszi, hogy a Dell palettájának a jövőben is csak egy kis szeletét teszik majd ki AMD processzorral szerelt különféle rendszerek.

Roese arra hivatkozik, hogy az Intel túlságosan nagy szereplő, amely az AMD-ével szemben masszív, szerteágazó termékportfólióval rendelkezik, ennek fényében pedig utóbb említett cég csak másodhegedűs lehet. A műszaki igazgató ugyanakkor elismeri, hogy a két cég termékei között megfelelő különbségek vannak ahhoz, hogy azokra egyaránt építsenek különféle rendszereket, ám mindez egyelőre kevés ahhoz, hogy a paletta egy nagyobb részét lehessen az AMD processzoraira bízni.

Az indoklásnak van alapja, hisz az AMD mindössze egy éve dobta piacra a számára új korszakot jelentő asztali Ryzeneket, az egyelőre igencsak limitált modellszámban elérhető mobil verziókat, illetve a szerverekbe szánt Epyc processzorok pedig csupán pár hónapja szállítja nagyobb mennyiségben. A Dell PC-s kínálata jól szemlélteti a két gyártó közötti különbséget, hisz míg Intel Core i7 és i5 processzorokra építve bőven 200 feletti asztali konfigurációból lehet válogatni, addig ez a szám Ryzenből egyelőre a 30 darabot sem éri el.

A múlt árnyékában

Bár Roese szavaival nehéz lenne érdemben vitatkozni, a tetemes különbséggel szembesülve óhatatlanul felsejlik a két cég partnerségének eddigi, nem túl hosszú és dicső története. Ennek gyökerei egészen a processzortervező mindeddig legnagyobb diadalát hozó, első Athlon 64-ekig és Opteronokig nyúlik vissza. Az előző évtized első felében piacra került sikertermékekre ugyanis némileg meglepő módon semmilyen rendszert nem épített a Dell, ehelyett viselve a több szempontból is gyengébb Intel Pentium és Xeon processzorok hátrányait, hűen kitartott beszállítópartnere mellett.

Mint később kiderült a lojalitás hátterében nem pusztán bajtársi becsület húzódott. Az AMD 2005-ben trösztellenes pert indított az Intel ellen, mondván: a legnagyobb processzorgyártó törvénytelen eszközökkel tartja távol a PC-gyártókat az AMD processzorok használatától, illetve megtorló intézkedéseket vezetett be azokkal szemben, akik mégis AMD-alapú rendszereket forgalmaznak. Az érintettek listáján többek között a Dell neve is szerepelt. Egy 2004 februári belső Dell-levélben az állt, hogy az eset kivizsgálásáig az Intel legalább egy negyedévre beszüntetett volna mindenféle árkedvezményt, ha a gyártó AMD-alapú gépeket forgalmazásába kezd. Ráadásul a processzorgyártó még így is elvárta volna, hogy Dell üzleti gépekben ne jelenjen meg az AMD, vagy ha mégis, kevesebb, mint 20 százalékban - vagy totális háború a következmény.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A HP egy vezetője 2002 júliusában a következő utasítást adta beosztottjainak: "KÉREM NE kommunikáljátok a régiók, csapattagjaitok vagy az AMD felé, hogy 5 százalék AMD-re vagyunk korlátozva egy Intel-egyezség értelmében". Mint ismert, az Intel nem csak PC-gyártókat, hanem kereskedőket is próbált magához láncolni. A Media Markt és Saturn elektronikai láncokat birtokló Media Saturn Holding úgy nyilatkozott, hogy "az MSH számára e tekintetben világos volt, hogy az AMD-vel szerelt számítógépek eladása minimum az Intel [marketing]hozzájárulásainak csökkentését eredményezné [...] még akkor is, ha az eladott Intel processzorok mennyisége változatlan maradt volna".

Az ügy kezdete után nagyjából egy évvel a Dell meggondolta magát, az Intelhez mindaddig hűen ragaszkodó cég 2006 őszén néhány tessék-lássék termék formájában AMD-s PowerEdge szerverekkel, illetve pár darab PC-vel jelentkezett. Az időzítés elsőre meglehetősen furcsának hatott, hisz nem sokkal korábban jelentek meg az Intel Core 2-es processzorai, amelyek az első vastag szögeket verték be az Athlonok és Opteronok koporsóiba. A hirtelen jött partnerség mögött egyesek politikai döntést láttak húzódni, arra utalva, hogy a Dell vezetése a befektetők, a szakma, valamint az esetleges versenyjogi vizsgálatok felől érkező nyomás hatására döntött az AMD mellett, nem pedig üzleti okok miatt.

A szappanoperába torkollott kálváriát az Intel és az AMD egy 2009 őszén kötött megegyezéssel zárta le, amely értelmében az Intel több, mint 1 milliárd dollárt fizetett a versenytársának, valamint bizonyos nem részletezett üzleti gyakorlatokra köteleznie magát, az egyezség keretében pedig egy keresztlicenc-megállapodás is született. Ennek eredményeképp az Intel az FTC (Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) szankcióit is megúszta, az amerikai szerv végül néhány látszatintézkedéssel zárta le az ügyet. Az Európai Bizottság már nem volt ilyen kegyes, az EU egyik fő kormányzati intézményének számító szerve 1,06 milliárd euróra büntette az Intelt versenykorlátozó piaci magatartása miatt. Ezt az összeget azonban mindmáig nem fizetett ki a chipgyártó, amely roppant sikeresnek bizonyult időhúzó taktikájával azóta is támadja a pénzbüntetést az uniós igazságszolgáltatás különböző szintjein.