Megfizet Kanada a becsődölt központi bérszámfejtő rendszer miatt

Úgy néz ki, hogy bezárja a kanadai kormány a hektikusan működő központosított bérszámfejtő rendszert - írja a Bloomberg, de addig még 1 milliárd kanadai dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 200 milliárd forintot kell kifizetnie a fenntartására és az okozott hibák elsimítására. A Phoenix projektet tíz évvel ezelőtt Kanada akkori miniszterelnöke indította el, hogy centralizálja az a közszféra bérszámfejtő rendszerét. A pályázatot végül az IBM nyerte el, hogy rendszerintegrátorként bevezesse és támogassa az Oracle szoftverének működését. A rendszer végül 2016-ban indult el élesben, pár hónappal a mostani miniszterelnök, Justin Trudeau hivatalba lépését követően.

A nagy várakozásokkal és komoly összegekkel megtámogatott rendszer azonban rengeteg problémát okozott már a rajtot követően, volt akinek sokkal többet vagy kevesebbet utalt, de olyan is akadt, aki emiatt egyáltalán nem kapott fizetést. Több mint 260 ezer szövetségi köztisztviselő a mai napig félelemben él, hogy nem kapja meg havi juttatását. Előfordult, hogy valaki visszautasította az előléptetését vagy a nyugdíjazását, mert bármilyen változás a fizetésben még nagyobb problémát okozhat. Még két évvel a projekt élesben indulását követően is rengeteg a probléma, a legutóbbi adat szerint 384 ezer "normál munkameneten túli pénzügyi tranzakciót", például túlfizetési visszatérítési kötelezettséget tart számon a program - erről részletesebben ezen az irányítópulton lehet tájékozódni.

A kormányzati dolgozókat képviselő egyik legfőbb szakszervezet elnöke, Debi Daviau szerint a kialakult helyzet miatt főleg a projektért felelős, vezető kormányzati tisztviselők okolhatók, akik úgy döntöttek, hogy a rendszer élesben is elindulhat - annak ellenére, hogy egyértelmű jelek utaltak a hiányosságaira, például az IBM figyelmeztetése, hogy sokkal több tesztelésre lenne szükség. A szakszervezeti elnök azonban az IBM felelősségét is firtatja, miért nem akadályozta meg a rendszer éles indulását, mikor tisztában volt a problémákkal. Daviau meglátása szerint a kormányzat szerződése túl megengedő volt az IBM-mel szemben, mely szerint a vállalat akkor is folytathatja a munkát, ha egyértelműen nem megfelelően teljesítette a feladatot.

Az IBM tagadja, hogy bármiben is hibás lenne, közlése szerint teljesítette a szerződésbe foglalt kötelezettségeit, a szoftver "rendeltetésszerűen működik", és a vállalat a kormánnyal partnerségben tovább folytatja a munkát, hogy a projekttel kapcsolatos hibák megoldódjanak - az Oracle nem nyilatkozott a kérdésben. Az államkincstár elnöke hozzátette egy szenátusi bizottsági ülésen, hogy szerinte a vállalatnak kötelessége lenne segíteni a program javítását, és belátni, hogy a kormány nem csak egy a fontos ügyfelek közül, hanem reputációs is kérdés lenne számára a helyzet megoldása. Azonban az IBM-nek már nem ez az első botrányba fulladt kormányzati projektje, amiből nem jött ki teljesen vesztesen, az ausztrál Queensland államban teljesen hasonló bérszámfejtési rendszer projektje is csődöt mondott 2013-ban. Ott a jelentés szerint főleg a kormányzat hibázott, de azt is megjegyezi, hogy nem az IBM-t kellett volna választani a munkára.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Ebben az esetben a kormány 1200 bérszámfejtőt bocsájtott el az ország különböző pontjainak részlegeiről, hogy helyettük 500 olyan munkatársat vegyen fel, akik a központi helyszínen a Phoenix rendszert és kormányzati bérszámfejtési igényeket kezelik. A kanadai általános könyvvizsgáló megállapítása szerint az új munkavállalók nagy része eleve nem volt elég képzett a munkához és sokat kellett túlórázniuk is. Maga a szoftver, az Oracle PeopleSoft programjának erősen módosított változata nem volt eléggé felkészítve a közszolgálati dolgozók béreinek bonyolultságára, például a parti őrség tisztjei vagy a börtönőrök egyedi fizetési szabályaira - összesen 80 ezer szabályt kellett volna kezelni a rendszernek és 34 másik humán erőforrás rendszerből fogadni az adatokat, amihez több mint 200 egyedi (custom-built) program készült. A rendkívül összetett problémáról ebben az auditban lehet részletesen olvasni. A rendszerszintű nehézségeken kívül érdemes hozzátenni, hogy az IBM maga is problémákkal küzd és folyamatos leépítést végez az utóbbi években, az amerikai szakértőket jellemzően indiai és kelet-európai kiszolgáló központokra váltja le.

Végül a kanadai kormányzat úgy döntött, kiváltja a rosszul működő IBM-Oracle megoldást egy másik rendszerrel, de addig is 431 millió kanadai dollárt kell költenie a rendszer fenntartására, ami hozzáadódik az eddig elköltött 460 millió kanadai dollárhoz a Phoenix üzemeltetésére és az általa generált problémák javítására. Nehéz lenne megmondani, hogy mi lesz ennek a vége és mennyivel lehet eredményesebb egy újabb hasonló központi rendszer. Az IDC elemzői szerint a Phoenix tipikus esete volt a kormányzati költségmegtakarítási törekvésnek, ami nem volt eléggé megfontolt, és nem látta be, hogy a rövidtávú megtakarítás ígérete gyakran illúzió. Más vállalatok vissza is utasították a túl összetettnek tűnő projektet, az IBM viszont az elvállalása mellett döntött, úgyhogy vállalni kellene a következményeit.