Kellemes előrelépést hozhat a második Ryzen CPU sorozat
Az első eredmények alapján modelltől függően 15-20 százalékos javulást is hozhatnak a 2000-es Ryzenek. Az AMD-nek erre nagy szükség lenne, ugyanis a nyolcadik generációs asztali Intel processzorokkal vívott párbajban egyelőre inkább a konkurens felé billen a mérleg.
Befutott egy kiszivárgott teszteredmény az AMD második, 2000-es sorozatú Ryzen CPU családjáról. Bár a méréshez a valós felhasználás alatti teljesítményt olykor igen torzul tükröző szintetikus GeekBench-et használták, a közvetlen előddel összevetve jó kiindulási alapot adhatnak az eredmények. E szerint összességében akár 15-20 százalékos ugrást is hozhat a második széria, amely a magasabb órajelek mellett hatékonyabb turbóval, illetve pár százalékkal magasabb IPC-vel érheti el az előrelépést. Az AMD már szállítja a 2000-es sorozatú CPU-k mintapéldányait, a piaci rajt pedig nagyjából másfél hónap múlva, április elején történhet meg.
A méréshez a hatmagos Ryzen 5 1600 közvetlen utódját, a Ryzen 5 2600-at választotta az ismeretlen tesztelő. Az alapvető specifikációkat tekintve a két modell között mindössze 200 MHz-es órajelkülönbség látható az újabb fejlesztés javára, amely alapfrekvenciában 6,3 (3200->3400MHz), turbóban pedig 5,5 százalékos (3600->3800MHz) emelést jelent. Ezzel együtt a GeekBench 4.0.3-as verziójának egyszálas mérésben 14,5, többszálasban pedig 17,3 százalékkal kapott több pontot a Ryzen 5 2600, amely határozott előrelépésre utal. A magasabb fogyasztású, 95 wattos modellek esetében 5-6 százalék helyett valószínűleg nagyobb mértékben, körülbelül 10 százalékkal nőhet az órajel, így ezeknél akár a 20 százalékos küszöböt is elérheti majd a gyorsulás.
A relatíve nagy mértékű javulás mögött egy részről a továbbfejlesztett energiagazdálkodás állhat. Az AMD már korábban megerősítette, hogy a második generációs Ryzen CPU-k is megkapják a Raven Ridge APU-val bevetett Precision Boost 2-t. Ez az épp szükséges teljesítménynek, illetve a lapka egyes elemeinek fogyasztása fényében igyekszik maximalizálni az órajeleket. Az első verzióhoz képest változott a működési algoritmus, amely az AMD szerint elődjénél opportunistább. Így nem csak kettő vagy az összes, hanem három, négy, öt, vagy magszámtól függően akár ennél több magra is képes kifejtenie hatását a Precision Boost, ami magyarázhatja a feljebb említett nagyobb, bő 17 százalékos ugrást. Eközben a frekvencia sokkal egyenletesebben csökken, nincsenek nagy zuhanások, amivel redukálható az esetleges hirtelen megakadások (micro-lag) valószínűsége. Ennek elsősorban játékoknál lehet majd szemmel látható eredménye.
A Pinnacle Ridge kódnevű processzorok további fejlesztéséről egyelőre nem beszélt az AMD, a CPU-magok Zen+ elnevezése viszont egy pár százalékos IPC (egy órajelciklus alatt elvégzett műveletek száma) növekedést sejtet. Emellett várhatóan a magokon kívüli egységeken, például a memóriavezérlőn is finomított a tervezőcég, amely a Summit Ridge, vagyis az első generáció egyik gyenge pontja. Az első generációs kontroller amellett, hogy viszonylag magas késleltetést produkál, a magasabb, több esetben a 3000 MHz-es órajel feletti modulokkal sem boldogul könnyen, az AMD vélhetően emiatt korlátozta a DDR4-2666 szabványra a hivatalos memóriatámogatást. Ezen volt idő javítani, így az új modellek DDR4-2933 (vagy akár DDR4-3200) támogatást is kaphatnak, amely a korábbi mérések alapján könnyen kimutatható javulást eredményezne.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az AMD számára fontos a Zen első és második iterációja közé beékelődő, kvázi átmeneti fejlesztés versenyképessége, az Intel ugyanis számottevően növelte előnyét az ősszel bemutatott Coffee Lake processzorokkal. Az AMD mellett szólhat, hogy konkurensével ellentétben a második generációs Ryzenekhez nem feltétlenül kell majd alaplapot cserélni, elég lesz egy újabb BIOS/UEFI frissíteni a már piacon lévő AM4 foglalatos termékeknél.