Újabb offenzíva indulhat a mobilpiaci árak letörésére
A hét közepén razziát tartott a Gazdasági Versenyhivatal a Telenor Magyarország és a Magyar Telekom székházában egy három évvel ezelőtt megkötött frekvenciamegosztási megállapodás kapcsán. Az ehhez hasonló ellenőrzés ugyan nem példa nélküli, mégis hidegzuhanyként érte az érintetteket, a miértre keressük a választ most.
Tegnap este szokatlanul késői időpontban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményben tudatta, hogy januárt 24-én helyszíni ellenőrzést, azaz lényegében razziát tartott a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország székházában. Az eljárás célja az volt, hogy a hivatal kiérkező munkatársai bizonyítékokat gyűjtsenek annak alátámasztására, hogy a két operátor már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014-es frekvenciapályázata során tudta, hogy később hálózatmegosztási megállapodást kötnek egymással, és pályázatukat ennek megfelelően készítették el és adták be. Az ügy hordereje a maga nemében páratlan Magyarországon, és már rövid távon is komoly következményei lehetnek egyes iparági szereplők számára.
Látszólag mindenki jól járt
A Magyar Telekom és a Telenor Magyarország szinte napra pontosan 35 hónapja jelentették be, hogy megállapodást kötöttek az LTE800-as hálózat közös üzemeltetése és fejlesztése érdekében. Ennek egyik legfontosabb alappillére volt, hogy a két cég az NMHH 2014-es frekvenciapályázatán elnyert 800 MHz-es blokkjaira úgynevezett kölcsönös frekvencia-haszonbérleti szerződést kötött. A kizárólag a vidéket (Budapestet nem) érintő megállapodás értelmében a két cég összevonta és közösen működtette az elnyert frekvenciát használó infrastruktúrát, ezáltal a rendelkezésre álló spektrum mennyisége a 800 MHz-es sávban 2 x 20 MHz-re nőtt, amivel nőtt az ügyfelek számára elérhető maximális kapacitás (sávszélesség), valamint a térképen lévő vakfoltokat is gyorsabban, hatékonyabban le tudták fedni a szolgáltatók - mindezt látszólagos összhangban a kormányzati célokkal.
A megállapodás alapján a kelet-magyarországi régióban a Magyar Telekom bázisállomásaira telepített LTE800-as antennákra csatlakozhatnak a telenoros előfizetők, míg a nyugat-magyarországi térségben éppen fordított a helyzet, ott a telenoros antennák szolgálták ki a telekomosokat. A 2015-ös, LTE800-as sávra vonatkozó országos megállapodást későbbi, nem részletezett egyezségek is követték a 900 MHz-es frekvenciasáv hasonló célt szolgáló, szigetszerű megosztására vonatkozóan, erről azonban nyilvánosan egyik cég sem beszélt.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A megállapodás megkötésének része volt, hogy az érintettek törvényi kötelezettségeik miatt mind az NMHH-nál, mind a GVH-nál előzetesen bejelentették egyezségüket - utóbbi azonnal vizsgálatot is indított, hogy kiderítse, a Telekom és a Telenor fenti magatartása összhangban áll-e a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel. Fontos, hogy a szolgáltatóknak a hálózatmegosztáshoz (szemben például egy akvizícióval) nem szükséges a GVH jóváhagyása, a versenyhivatal csak utólag állapíthat meg például jogsértést, vagy kötelezheti a feleket a jogsértő magatartás beszüntetésére.
Három év után berúgták az ajtót
Bár a törvény szerint egy ilyen eljárás lefolytatására 6 hónap áll rendelkezésre, melyet legfeljebb két alkalommal további fél évvel meg lehet hosszabbítani, a 2015-ös GVH eljárás a mai napig nem zárult le. A versenyhivatal ehelyett ugyanezzel a megállapodással (pontosabban az érintettek frekvenciapályázaton tanúsított magatartásával) kapcsolatosan egy újabb ügy részeként razziázott szerdán a szolgáltatók székhelyén. A szervezet által kiadott közleményben a hivatal keményen fogalmaz: "A GVH gyanúja szerint a Telekom és a Telenor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által 2014. évben kiírt és lefolytatott, szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok megszerzésére irányuló versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) kapcsán egyeztetéseket folytatott. Az egyeztetések a pályázattal érintett piac előzetes felosztására, valamint a pályázati feltételekre adott ajánlataik összehangolására irányulhattak. Magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit" - áll a GVH sajtóközleményében.
Ha a GVH most indult eljárását követően bebizonyosodik, hogy a Telekom és a Telenor kartellezett, az nem csak a potenciálisan kiszabott büntetés miatt érintheti kellemetlenül a cégeket. A frekvenciapályázati dokumentáció 3.6 -os pontja szerint ha jogerős bírósági vagy hatósági döntést követően megállapítást nyer, hogy a cégek kartelleztek, az NMHH az érintettek frekvenciahasználati jogosultságát visszavonja és az arra vonatkozó hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondja.
A vizsgálat ténye talán nem is éri el a nagy nyilvánosságot, ha a Telenor norvég központja nem ad ki rövid sajtóközleményt a témában, ismertetve a razzia tényét és kijelentve, hogy az operátor mindenben jogszerűen járt el. Hasonlóan, jogszerű megállapodásra hivatkozott a Magyar Telekom reaktív sajtóközleménye, melyet a cég tegnap este küldött ki a sajtó képviselőinek.
A szolgáltatók hivatalos reakciói a GVH vizsgálatára
A Telenor elkötelezett a tiszta verseny és a tisztességes vállalati működés iránt, ezért mindenben együttműködik a hatósággal és segíti a GVH munkáját.
A teljes transzparencia jegyében a Telenor Magyarország anyavállalata közleményt adott ki a vizsgálat tényéről és tárgyáról, hogy tájékoztassa a részvényeseket és biztosítsa őket a Telenor magatartásának jogszerűségéről.
A folyamatban lévő jogi eljárást a vizsgálat lezárultáig a Telenor nem kívánja bővebben kommentálni.
Mint ahogy a 2015 februári nyilvános közleményünkben is közöltük (https://www.telekom.hu/rolunk/befektetoknek/befektetoi_kozlemenyek/2015/februar_25_1), a Telekom a szélessávú (4G) mobilinternet szolgáltatás vidéki régiókban történő javítása érdekében kötött megállapodást a 800 MHz-es frekvenciamegosztásról és közös 4G hálózatfejlesztésről és -üzemeltetéséről.
A hálózatmegosztás elmúlt közel három évében az előfizetők a lefedettség folyamatos bővülését tapasztalhatták a 4G/LTE hálózaton.
A 2014-es frekvenciapályázat sikere a Digitális Magyarország megvalósításának meghatározó állomása volt. A 4G lefedettség bővülésének köszönhetően újabb lehetőségek nyíltak meg az ügyfelek előtt, valamint javult és javul a vállalkozások és az ország versenyképessége.
Információink szerint a helyszíni vizsgálat valóságos hidegzuhanyként érte a két céget, de legalábbis rendkívül szokatlan - noha nem teljesen példa nélküli - a magyar távközlési piacon a hasonló helyszíni ellenőrzés. Bennfentes iparági forrásoktól úgy tudjuk, hogy a 2015-ös vizsgálat mellett induló új eljárás kezdeményezője a hoppon maradt harmadik versenytárs, a Vodafone Magyarország lehet, annak ellenére, hogy a cég piaci pozícióit a Telekom-Telenor hálózatmegosztási megállapodásai sem rövid- sem hosszútávon nem befolyásolta számottevően.
Gyengülő pozíciók
Bár a Vodafone érdeksérelme valós (mint ahogy az volt 2015-ben is), egyelőre teljesen nyitott kérdés, hogy a GVH akcióját egészen pontosan milyen motiváció hajthatja. Egyes spekulációk szerint az újabb vizsgálat indításával részben az is lehetett a cél, hogy a magyar mobilpiacon 2013-ban újból bebetonozódni látszott status quót megtörje, az érintettek - elsősorban a Telenor Magyarország - pozícióját gyengítve. Egyes, névtelenül megszólaló iparági forrásaink szerint aligha véletlen, hogy napokkal a Telenor Magyarország esetleges értékesítésével kapcsolatosan a sajtóban megjelent pletykák után hirtelen kartellgyanúba keveredik az érintett, miközben három éven keresztül semmilyen elmarasztaló döntés nem született a versenytárssal kötött megállapodás kapcsán.
A legvadabb elképzelések szerint mindez csak egy köztes eleme annak a kormányzati irányból felerősödő újbóli törekvésnek, mely a magyar mobilpiaci árak letörésére irányul. Ennek kapcsán felmerült az újabb állami szerepvállalás a mobilszektorban, mely a 2012-es kudarcot (negyedik, állami mobilszolgáltató helyzetbe hozása) követően nyilvánvalóan nem új mobilcég létrehozásával, hanem meglévő piaci szereplő felvásárlásával, vagy részbeni felvásárlásával, többségi tulajdonszerzéssel valósulhatna meg. Érdekesség, hogy a Telenortól ez a fajta működés nem is állna túlságosan távol, legalábbis az anyavállalatban többségi (54%-os) tulajdonrésze van a Norvég Királyságnak.
A piaci spekulációk szerint a mostani versenyhivatali eljárás alkalmas lehet arra, hogy a Telenor tárgyalási pozícióit gyengítse, miközben a kormányzattal évek óta hagyományosan jó viszonyt ápoló Magyar Telekom aránylag kis veszteséggel megúszhatja az ügyet. Más források felvetik, hogy Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter nevéhez kötődő, állami mobilpiaci szerepvállalással kapcsolatos kijelentések, valamint a versenyhivatal aktivitása mentén újra előkerülhetnek a 2013-ban elásott csatabárdok.