EU: szuperszámítógépekben nagyon lemaradtunk
Nincs a top 10-ben uniós szuperszámítógép, hatalmas összeggel támogatná a területet az Európai Bizottság. Nem csak vásárlásra, fejlesztésre is jut majd belőle.
A szuperszámítógépes nagyhatalmak listáján az Egyesült Államok és Kína mellett még Japán rúg labdába, az Európai Unió tagországai bizony látványos lemaradásban vannak. A top 10-ben egyáltalán nincs uniós gép, a top 20-ba is összesen két masina fér be. Van ugyan svájci szuperszámítógép a dobogón, a Piz Daint legutolsó frissítésével már a harmadik helyezett a listán, de Svájc bizony nem tagország (bár az uniós kutatási projekteknek, például a PRACE-nek tagja).
Ezt a helyzetet elégelte meg most az Európai Bizottság, amely most új javaslattal állt elő: 1 milliárd eurós költségvetéssel hozná fel világszínvonalúra az uniós szuperszámítógépes infrastruktúrát. Az összeg még szuperszámítógépes léptékkel is hatalmas, a Bizottság szerint ez elegendő lesz két csúcsgép és két kisebb szuperszámítógép kiépítésére, illetve jelentős erőforrások maradnak egy következő generációs gép fejlesztésére is.
A leggyorsabb uniós szuperszámítógép: az olasz Marconi (7,4 petaflops)
A tervezet szerint a költségvetés okos elköltésére egy új keretrendszer, az EuroHPC Joint Undertaking jön létre, ez koordinálja majd a beszerzést, a megépítést az Európán átívelő új HPC-infrastruktúra esetében. Az EuroHPC azonban nem csak vásárló lesz, kutatással is foglalkozik majd, a tervek szerint mind hardveres, mind HPC-s szoftveres fejlesztés zajlik majd a központban. Az EuroHPC költségvetésének nagyjából felét, 486 millió eurót az EU közvetlenül fizet ki a jelenlegi költségvetési keretéből, a fennálló részt pedig a tagállamok és külsős, a projektben részt vevő országok közösen dobják majd össze. A cél 2020-ra mintegy 1 milliárd eurót elkölteni szuperszámítógépes projektekre és ezzel felhúzni az EU-t az élvonalba ezen a területen.
Itt egy milliárdos, végy egy exát, két 100 petást és két 10 petást a boltban
A megfogalmazott célok: két "pre-exascale", vagyis nagyjából 1017 FLOPS teljesítménykategóriájú szuperszámítógép megvásárlása és üzemeltetése, kiegészítve két kisebb egységgel, amelyeket 1016 FLOPS nagyságrendre lőttek be a döntéshozók. Összehasonlításképp: a jelenlegi csúcsot képviselő Sunway teljesítménye a Top500 által használt mérésnél mintegy 93 petaflops, a "kisebb" gépek által nyújtott 10 petaflops pedig jelenleg a 10. helyre lenne elegendő a listán.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Ennél sokkal izgalmasabb, hogy a projekt célja HPC-s kutatás-fejlesztés finanszírozása is. Az EuroHPC támogatja majd az első generációs "európai alacsony fogyasztású mikroprocesszor technológia" fejlesztését. Ez egy már létező fejlesztési projekt, amely az European Cloud Initiative (ECI) keretében európai, saját fejlesztésű mikroprocesszor fejlesztését célozza, kimondottan adatközpontos illetve mérnöki-tudományos feladatokra, a Horizon 2020 keretprogram részeként. Erre a technológiára épülne az európai exascale, vagyis 1000 petaflops teljesítményű új szuperszámítógép, amelynek finanszírozásából így az EuroHPC is kiveszi a részét.
Az EuroHPC nyilatkozatot még tavaly márciusban írták alá az európai tagországok, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország, hozzájuk csatlakozott később Belgium, Szlovénia, Bulgária, Svájc, Görögország és Horvátország - Magyarország még nem, de a nyilatkozat nyitva áll újabb csatlakozók előtt is. A nyilatkozat egyébként egy közös, páneurópai szuperszámítógépes infrastruktúra létrehozását irányozza elő, kimondott célja pedig az európai exascale-gép kifejlesztésének támogatása. A fejlesztési projekt eredetileg 2022-re irányozza elő a szuperszámítógép megépítését.
Elsőzés!
A célkitűzés nem véletlen: jelenleg az Egyesült Államok, Kína és Japán is gőzerővel fejleszti azokat a technológiákat, amelyek az exaflops teljesítményű gép megépítéséhez szükségesek. Amitől különösen izgalmas ez a terület: az exaflops eléréséhez rengeteg alapkutatásra is szükség van, új anyagok, új gyártástechnológiák, új architektúrák szükségesek hozzá - amelyek a remények szerint a szuperszámítógépen túl fokozatosan a "mindennapi" számítástechnikába is lecsorognak majd.