Itt vannak a német "cenzúra törvény" első mellékhatásai
A német gyűlöletbeszéd elleni törvény kritikusai úgy látják, már az első napokban beigazolódott a félelmük, és a közösségi oldalak valóban akadályozhatják a szólásszabadságot, még a szatirikus véleményalkotást is.
Máris elkezdte szedni áldozatait a január elsejétől élesben működő, gyűlöletbeszédet szabályozó német törvény, de nem egészen a tervezett módon, hanem amitől a kritikusok mindvégig tartottak. A Twitter ugyanis a büntetéstől való félelmében már január 3-án elkezdte törölni a problémásnak tűnő német tweeteket és felfüggeszteni a profilokat, még egy szélsőjobbos politikust parodizáló magazinét is - hívja fel rá a figyelmet a Reuters. Ebben a formában a "cenzúra törvénynek" is nevezett német szabályozás részben a szólásszabadságot gátolja.
Németország eredetileg tavaly októberben vezette be a szóban forgó Hálózati Végrehajtási Törvényt (NetzDG), de néhány hónap türelmi időt adott a 2 millió főnél nagyobb felhasználóbázissal rendelkező közösségi média oldalaknak a felkészülésre. Hó elejétől kezdve viszont a cégeknek 24 óra alatt ellenőrizni kell a bejelentett tartalmakat, és levenni azokat a felületről, ha valóban gyűlöletbeszédet tartalmaznak - a büntetés akár 50 millió euró is lehet, ha az oldalak hosszú ideig nem cselekednek, és az eltávolítással foglalkozó alkalmazottak is 5 millió eurós büntetést kapnak lassúság esetén. Ráadásul a szabályozás arra is ösztönzi a közösségi oldalakat, hogy proaktívan figyeljék és távolítsák el a bejegyzéseket, anélkül, hogy a törvény egyértelműen közölné a gyűlöletbeszéd kritériumait.
A Twitter azonnal cselekedett is, és január elején felfüggesztette egy német neonáci politikus oldalát egy üzenet miatt, amelyben a muszlimokat "barbár, erőszakos hordának" állította be, és a rendőrséget okolta a védelmezésükért. A közösségi oldal rövid időn belül blokkolta a profilt, és átadta az ügyészségnek, hogy vizsgálja meg a tartalmát. Ezt követően a Titanic szatirikus magazin egy tweetben a muszlimellenes politikust karikírozta, emiatt a Twitter felfüggesztette a kiadvány fiókját is.
Balra a német politikus, jobbra a Titanic magazin főszerkesztője
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Titanic főszerkesztője közölte, hogy a magazin szerkesztőségét "sokkolta" a hír, mivel Angela Merkel kancellár személyesen mondta ki, hogy hasonló eset nem történhet majd a törvény kapcsán, vagyis egy amerikai cég nem ítélkezhet a német cenzorokkal szemben - ami végül három nap alatt bekövetkezett. A Techdirt szerint az eset jól mutatja, hogy a törvény nem csak az újságírókat, hanem a szatirikus véleményformálást is meggátolhatja. A Twitter szóvivője nem akart nyilatkozni a kérdésről a személyes fiókok magánéleti és biztonsági jellegére hivatkozva. (Úgy tűnik, azóta már a Titanic profilja újra elérhető.)
A német újságíró szövetség (DJV) már tavaly a törvénytervezet megjelenésekor kifejezte ellenérzéseit, és most saját félelmei beigazolódását látja. Az egyesület elnöke szerint problémát jelent, hogy az Egyesült Államok magáncégének kell meghúzni a határokat a sajtó szólásszabadsága és az egyéni vélemények között Németországban. A bírság pedig arra készteti a közösségi oldalakat, hogy még annál is több tartalmat blokkoljanak, mint amennyi szükséges lenne.