Megérkeztek az Intel-AMD kooperáció első gyümölcsei

Hivatalosan is elrajtolt az Intel-AMD koprodukcióban készülő új processzorcsalád. Maga a termék neve intelesen (már-már microsoftosan) hosszú lett: "8th Gen Intel Core processor with Radeon RX Vega M Graphics". Úgy tűnik az Intel olyan (licenc)szerződést kötött az AMD-vel, amely lehetővé teszi, hogy a GPU-t szállító partner nevét ne kelljen feltüntetni. A sokat pletykált lapkacsalád négy modellel rajtol, asztali és notebookos felhasználásra.

Négy mag plusz némi Vega

Az Intel nevezéktanában ez a sorozat a G utótagot kapja, ami értelemszerűen a jelentősen megerősített grafikus teljesítményre utal. Jelenleg a G család öt darab BGA tokozású tagot számlál: a CPU-t négymagos Kaby Lake generációs egység alkotja, a HBM2 memória csatlakoztatásához EMIB eljárást használó GPU pedig az AMD Vega architektúrára épül, 24 (Vega M GH), illetve 20 CU-val (Vega M GL). A mikroarchitektúra egyezik a tavaly bemutatottal, az egyes részegységek arányai azonban bizonyos pontokon számottevően eltérnek a korábban megismertektől. Az AMD (az Intel kérésére?) ugyanis 24 CU-hoz, azaz 1536 shader egységhez 64 darab ROP-t (Render Output Pipeline) pakolt (3:8 arány), épp annyit, mint a Vega 10 bő kettő és félszer több (64 CU, 4096 shader) végrehajtója mellé (1:1 arány). Mindez nyilván nem véletlen, egyes elemzések szerint ugyanis épp ez adja a videokártyákon található Vega GPU-k (egyik) szűk keresztmetszetét.

A két GPU közötti egyik legfőbb különbség a fogyasztásban (na meg persze a számítási teljesítmény) rejlik, ezek függvényében a komplett egységre vonatkozó keret 100 watt illetve 65 watt, amit némileg alacsonyabb maximális órajelek mellett leginkább az energiamenedzsment segítségével ért ez az Intel-AMD páros. Az Intel Dynamic Tuning névre keresztelt technológia lehetővé teszi a rendelkezésre álló hőkeret dinamikus elosztását a CPU és a GPU között, terheléstől függően, a maximális teljesítmény érdekében. Ez mind a CPU, mind pedig a GPU aktuális fogyasztását folyamatosan nyomon követi, illetve figyelembe veszi a mindenkori órajelek és feszültségek meghatározásánál.


Így például játékok alatt kézenfekvő módon inkább a GPU kap prioritást, míg egyéb esetekben a CPU-t hagyja dolgozni a rendszer. Az Intel szerint a megközelítés nagy előnye, hogy a 65 wattos mobilos chip igazából 45 wattosnak tekinthető emiatt - nem igényel vaskosabb hűtést és komolyabb áramellátást azoknál.

Kellett ez?

És itt is van az a bizonyos kutya elásva: a PC-s piacon egyre jobban mennek a játékra kihegyezett konfigurációk, és hiába zsugorodik darabszámban a piac, e drága gépek kellemes profitot kínáltak a gyártóknak. A gamer notebook azonban nem a használhatóság Chimborazója, ezek a gépek jellemzően még ma is nehezek, vastagok és kellemetlenül alacsony akkus üzemidővel bírnak - bár a fejlődés itt is látványos volt az elmúlt egy-két évben.

A határokat még az Nvidia kezdte el feszegetni, az Ultrabook márka mintájára létrehozta a Max-Q koncepciót, amely kimondottan elegáns, használható külsőt adott a gyors notebookoknak. Az Intel új processzorcsaládja is pontosan ezt célozza, a kompakt kialakítás, az okos energiamenedzsment és a relatív alacsony fogyasztás kombinációjával a (középkategóriás) gamer notebookok új generációja léphet színre.

Az Intel mindezt saját méréseivel támasztja alá, a belső tesztek szerint ugyanis az erősebbik GPU-val (Vega M GH) szerelt modellek simán felveszik a versenyt az Nvidia GeForce GTX 1060 Max-Q (6GB) diszkrét mobil GPU-jával. A gyártó tesztjei szerint 7-13 százalék saját termékének előnye, miközben a külön chipen helyet foglaló CPU-hoz és GPU-hoz képest az lényegesen kisebb helyen elfér, ami az OEM partnerek számára egyszerűbb tervezést és olcsóbb gyártást jelenthet.

^{forrás: AnandTech}

Ennek szemléltetéséhez saját mini PC-jét választotta az Intel, amely legújabb processzorcsaládját máris NUC-ba építette. A Hades Canyon kódnevű, hivatalosan VR-hez tervezett fejlesztés Core i7-8809G (100 watt TDP) vagy Core i7-8705G (65 watt TDP) központi egységgel kerül piacra, amely mellé két DDR4 2400 SO-DIMM modul formájában legfeljebb 32 gigabájt rendszermemória társítható. Ezek mellé két M.2 SSD-t (SATA vagy PCIe csatolósat egyaránt) lehet háttértár gyanánt beépíteni. Csatlakozókból sincs hiány, a két Thunderbolt 3 port mellé összesen hét darab USB csatoló és hat kijelzőport (kettő a Thunderbolt 3 portokkal) fért fel az amúgy mindössze 1,2 literes (221mm x 142mm x 39mm) gép házára.

Áthidaló megoldás lesz

Az viszont már egyértelmű, hogy az Intel-AMD partnerség nem túl hosszú távra szól. Az Intel ugyanis novemberben bejelentette, hogy visszatér a saját fejlesztésű dedikált GPU-k piacára. A gyakorlatban ez nem csak azt jelentheti, hogy lesznek majd Intel márkájú grafikus kártyák, hanem azt is, hogy a fenti konstrukcióban a Vega egységet 3-4 év múlva kiválthatja majd egy saját fejlesztésű GPU.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A fentiek alapján már-már triviálisnak tűnhet a döntés: a grafikus egységben komoly üzleti potenciál rejtőzik, amelyet az Intelnek is minden áron meg kell lovagolnia. Ha ennek (rövid távon) az az ára, hogy le kell paktálni az ősriválissal, akkor az, ha pedig a közel nullára leépített grafikus divíziót kell újra felépíteni, akkor az. Az Intel hajlandó mindkettőt megfizetni.