Törölte a Chrome telepítőjét a Microsoft Store

December közepén publikálta a Google a "Chrome" appot a Microsoft Store-ban, a modernebb Windows-kiadásokat kiszolgáló alkalmazásboltban. Egészen pontosan a Chrome böngészőhöz tartozó egyszerű telepítő jelent meg a boltban, amely átirányította a felhasználót a "rendes", Win32-es Chrome-hoz és megkezdte annak telepítését. A Microsoft az alkalmazást rövid úton törölte az alkalmazásboltból, arra hivatkozva, hogy az megsérti a bolt irányelveit.

És ebben a Microsoftnak valóban igaza van: a Chrome böngésző nem került be a Store-ba, a telepítő pedig nem nyújtott elegendő funkcionalitást ahhoz, hogy kiérdemelje a helyet az alkalmazásboltban. A Google nyilvánvalóan feszegette a határokat (vagy: hackelte a rendszert), így végső soron jogos a törlés. De nem biztos, hogy a felhasználók (sőt: akár a Microsoft) érdekeit ez a lépés szolgálta.

A Store-dilemma

Mobilos platformokon, iOS-en és Androidos hatalmas siker az alkalmazásbolt modellje: egyetlen, egységes felület, amely lehetővé teszi az alkalmazások megtalálását (keresés, promóció, kiemelés, ajánlás), megvásárlását, telepítését, frissítését - és a keretrendszer része az appok tiszta, kényelmes eltávolítása is használat után. Az alkalmazásboltok nélkül mindkét platform sokkal töredezettebb és nehezebben használható lenne.

^{Tényleg minimalista app. (forrás: Ars Technica)}

Nem véletlen, hogy az Apple és a Microsoft is igyekszik a modellt az asztali operációs rendszerek körében is meghonosítani az Mac App Store és a Microsoft Store révén. A gond, hogy mindkét alkalmazásbolt kong az ürességtől jelenleg: a legnépszerűbb alkalmazások nem (vagy csak korlátozottan) érhetőek el. Ez nem csak a Microsoft Store-ra érvényes, az Apple hasonló gondokkal küzd a saját Mac App Store-ja kapcsán, amely szintén nem tartalmazza a legfontosabb maces alkalmazásokat (csak hogy a fenti példánál maradjunk, sem a Firefox, sem a Chrome böngésző nem érhető el, ahogy az Adobe Photoshop sem).

A Microsoft eredeti szándéka egy teljes platformváltás volt: a fejlesztőknek egyszerre kell a Store-ra váltaniuk és teljesen újraírniuk alkalmazásaikat az UWP platformra. Ez látványos kudarcot vallott, így a cég újra nekifutott a Project Centenniallal: ebben a fejlesztők úgy tehetik Store-kompatibilissé alkalmazásaikat, hogy nem kell azt az alapoktól újraírni, a meglévő Win32-es kódbázist elegendő becsomagolni. Már ez is hatalmas előrelépés lenne a Windows platform számára: az egyszeri felhasználónak nem kellene az interneten vadásznia a telepítendő binárisokat (ami még haladó felhasználók számára is biztonsági rémálom, az egységsugarú usernek pedig igazi tragédia), megoldaná a rátalálás (discovery) problémáját és a frissítéseket is.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A fejlesztőknek szabott feltételrendszer azonban továbbra is kegyetlenül szigorú: a 10.2.1-es pont kimondja, hogy az "alkalmazások, amelyek a webet böngészik, kötelesek a Windows Platform beépített HTML és JavaScript motorjait használni", vagyis a gyakorlatban az Edge böngészőre húzhatnak egyedi felületet. A Chrome esetében ezt azt jelentené, hogy a Blink renderelőt és a V8 JavaScript motort is le kellene a Google-nek cserélnie.

De visszatérve az eredeti felvetésre: miért lenne a Microsoft érdeke egy Chrome-telepítő a Store-ban? Rögtön első lépésként kivágná a binárisvadászatot az egyenletből és rászoktatná a felhasználókat arra, hogy a telepítőket is a Store-ban keressék. Ez nem a tökéletes megoldás a Microsoft szemszögéből, és a Centennial után további puhítása lenne a Store-koncepciónak, de a felhasználók biztonságát is szolgálná, illetve Store látogatottságát is emelni tudná. A Store-ba belépő fejlesztőket pedig ezt követően (talán) könnyebben lehet rávenni az appok becsomagolására, sőt, akár az UWP-s ugrásra is, ahogy a Store relevánssá válik a platformon.

Coopetition a gyakorlatban

A Microsoft és a Google viszonya a "coopetition" tipikus példája: a két cég egyidőben egymás versenytársa, illetve (segítő) üzleti partnere is. Emiatt a pillanatnyi érdeknek és stratégiának megfelelően hol ádáz ellenfelekként, hol pedig egymással összefogó partnerekként viselkednek. A Microsoft például korábban reklámkampányban sározta a Chromebookokat, amelyek a cég álláspontja szerint képtelenek rendes PC-s alkalmazásokat futtatni, majd nem sokkal kiadta erre a platformra az Office programcsomag kliensalkalmazásait.

A másik oldalon a Google egyszerre ragaszkodik a Microsoft-féle platformokhoz, a Windows például a Chrome (egyik) legfontosabb futtatókörnyezete. Eközben viszont a YouTube kliensalkalmazás visszatartásával sokat ártott a Microsoft mobilos kezdeményezésének, a Windows Phone-nak.