Egyre több Facebook-adatra kíváncsiak a kormányzatok

Az idei év első félévében közel 79 ezer adatigénylést küldtek ki a kormányzatok a saját állampolgáraikról a Facebook felé, ami 33 százalékkal több az előző évhez és 21 százalékkal az előző félévhez képest - derül ki a Facebook újabb átláthatósági jelentéséből, amelyben a vállalat rendszeresen beszámol a kormányzatoktól érkező adatkérésekről. A jelentést a cég 2013 óta adja ki, és azóta megfigyelhető, hogy az egyes országok vezetői egyre több adatot szeretnének megtudni a közösségi óriás segítségével. Ezúttal a január és június közötti időszakra vonatkozó jelentést a vállalat a szellemi tulajdonra, úgy mint szerzői jogokra, védjegyre és hamisítványokra vonatkozó kérelmek adataival is kiegészítette.

A vállalatok korlátozott mennyiségű információt közölhetnek arról, hogy a kérések milyen ügyre vonatkoztak, mivel legtöbbször bűnüldözéssel kapcsolatosak, így előfordulhat, hogy a nyomozás még folyamatban van. Ilyen esetekben általában a kormányzati kérelmek az alapvető felhasználói adatokra, például a névre és a szolgáltatás használatának időtartamára vonatkoznak, illetve tartalmazhatják az IP-címeket és a fiókok tartalmát.

A jelentés minden Facebook-szolgáltatásra egyformán vonatkozik, tehát tartalmazza a Messenger, a WhatsApp és az Instagram adatait is. Amint a vállalat megjegyzi, ezeket a kérelmeket alaposan megvizsgálja, hogy jogilag megfelel-e a feltételeknek, illetve megköveteli a kérelem jogi és tényalapjának részletes leírását. Továbbá elutasítja az adat felfedését, ha hiányosságot tapasztal, túl szélesen értelmezett a kérés vagy nem elég egyértelmű.

Egy másik eset a tartalom elérhetőségének korlátozására irányuló kormányzati kérelem, melynek során a kormányok arra hivatkozhatnak, hogy a megadott tartalom sérti a jogszabályaikat. A vállalat ennek során is megvizsgálja, hogy a tartalom valóban sérti-e a helyi törvényeket, és ha megbizonyosodik arról, akkor az adott országban vagy területen korlátozza a hozzáférhetőségét - de nem globális szinten, tehát az más országokból továbbra is elérhető marad.

Lássuk az adatokat

Részben a bűnügyekhez kapcsolódó ügyek miatt a jelentésből csak korlátozottan, országok szerinti összesítésben látható, hogy honnan mennyi kérelem érkezett, és ebből mennyit teljesített a vállalat. Összességében 2017. január és június között 78 890 kérés érkezett be a Facebookhoz, amelynek 44 százalékát teljesítette a vállalat, míg az egy évvel ezelőtti jelentésben 59 229 szerepelt, amelyek közül 42,7 százalékot ítélt jogosnak a közösségi óriás. A Facebookot jelenleg már több mint 2 milliárd felhasználó nyitja meg legalább havi szinten, ami folyamatosan növekedett az elmúlt időszakban, de ez önmagban nem indokolhatná a hatósági adatkérések növekedését.

A legaktívabb az idei év első felében (is) az Egyesült Államok volt, ahonnan 32,7 ezer kérelem érkezett 52,3 ezer felhasználói fiókkal kapcsolatban. Ráadásul mint a közlemény megjegyzi, az Egyesült Államokból egyre több olyan speciális igény érkezik a hatóságoktól, amely azt is tiltja, hogy az adott személyt értesítsék az adatai kikéréséről - idén már 57 százaléka az ügyeknek ilyen típusú volt. A tejesítési arány pedig igen magas, a kérések 85 százalékának eleget tett a vállalat.

Szintén magas arányban érkeztek adatlekérések a Facebookhoz Indiából, az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból és Olaszországból, mindegyik esetben több ezer megkereséssel lehetett számolni. Ezek közül is érdemes kiemelni az Egyesült Királyságot, amelynek igényeit szintén magas arányban hagyta jóvá a vállalat, a 6,8 ezer kérés 8,2 ezer fiók adatait kérte le, amelyek közül 90 százalékot meg is kaptak a hatóságok.

A tartalomeltávolításra vonatkozó kérések száma első ránézésre drasztikusan nőtt az utóbbi időben, idén 28 ezer ilyen kérést adtak le összességében az országok az egy évvel ezelőtti 9,6 ezer kéréshez képest. Ennek legfőbb oka mindössze egy fontos mexikói esemény, mivel a januári iskolai lövöldözés videójának elérését 20,5 ezer bejegyzésben kellett korlátoznia a vállalatnak - magyarázza közleményében. A második helyen szereplő Németország ehhez képest 1297 kérést nyújtott be, India pedig 1228 ilyen jellegű kérést.

Magyarok adatait is átadták

Az idei év első felében a magyar hatóságok is többször fordultak adatokért a Facebookhoz, mint korábban. Hazánkból ugyan a tartalom korlátozására vonatkozó kérés nem érkezett, de a kormányzat 230 kérelmet nyújtott be összesen 360 felhasználó fiókadataival kapcsolatban, amelyeknek 54,50 százalékát fedte fel végül a vállalat a felülvizsgálata után. Ebből 4 kérelem tartalmazott "vészhelyzeti" esetet 30 felhasználó adataival kapcsolatban, amelynek negyedét ítélte jogosnak a közösségi oldal.

A teljesítési arány összességében átlagosnak számít, de érdemes megjegyezni, hogy Magyarország a 25. helyezést érte el a 129 országból álló listában a beadott adatlekérések arányában - és 26. helyezett, ha a vonatkozó fiókadatokat vizsgáljuk. Ezzel megelőzte hazánk a környező európai országok közül például Csehországot, Horvátországot, Ausztriát vagy Romániát.

^{Magyarországi kérések és teljesítések 2017 első félévében}

További 24 esetben 31 fiókkal kapcsolatban érkezett megőrzési kérés, amely a fiókadatok hivatalos jogi eljárások idejére történő megőrzésére vonatkozik. Ebben az esetben a Facebook "pillanatfelvételt készít" a releváns fiókadatokról, de semmilyen adatot nem oszt meg addig, amíg "hivatalos és érvényes jogi eljárás keretében" nem érkezik erre vonatkozó kérelem.

Ehhez képest a tavalyi év azonos időszakában a magyar hatóságok összesen 186 esetben kérelmezték 230 felhasználó fiókadatait, amelyek közül 46,8 százalékot ítélt jogosnak a vállalat, de az egy vészhelyzeti kérést elutasította. A növekedés tehát látható, mint ahogy az is, hogy a Facebook nagyobb arányban osztott meg adatokat a korábbinál.

Mi a helyzet a szerzői jogokkal?

Érdemes egy pillantást vetni a jelentésbe újonnan bekerült szerzői tulajdonhoz kapcsolódó kategóriára is, amely a Facebookkal és az Instagrammal kapcsolatban listázza havi szinten a beküldött bejelentések számát, az intézkedések és jelentések arányát, illetve az intézkedéssel érintett tartalmak mennyiségét. A új adatok megjelenítését a vállalat indoklása szerint az oktató szándék vezérli, hogy a felhasználóik minél kevesebb tulajdonjogot sértő művet tegyenek közzé a szolgáltatásokban.

"Hiszünk benne, hogy ha felhasználóinknak oktató jellegű anyagokat biztosítunk a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó gyakorlatunkról, ők tájékozottabb döntéseket hozhatnak a tartalmak szolgáltatásainkon keresztül történő megosztásáról. Az értesítésekben, amelyeket azoknak a felhasználóknak küldünk, akiknek tartalmait el kellett távolítani, konkrét tájékoztatást adunk a szabályokat ismételten megsértőkre vonatkozó szabályokról, amelyek értelmében letiltjuk a fiókokat, ha a felhasználó továbbra is szabálysértő tartalmakat tesz közzé." - részletezi a tájékoztató.

Az eredeti művekkel, például könyvekkel, zenékkel és filmekkel kapcsolatban 224,5 ezer bejelentés érkezett Facebookon, amelynek 68 százalékát találta jogosnak a vállalat. Az eredmény pedig egészen döbbenetes, így 1,82 milliárd tartalmat távolított el a közösségi oldal. A havi 800 millió felhasználóval rendelkező Instagramhoz 70 ezer kérés érkezett, melyek 64 százalékát hagyta helyben a cég, és így 686 ezer tartalmat vett le.

^{Facebook szerzői jogi bejelentések és intézkedések 2017 első felében}

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A védjegyekre, például márkanévre vagy emblémákra vonatkozó bejelentés már ennél sokkal kevesebb, amelyek a felhasználókat megtéveszthetik a megjelenéssel. A Facebookról összesen 111 ezer ilyen megtévesztő jelzést, Instagramról pedig 37,5 ezret szedett le a vállalat. Ehhez hasonló a hamisítványok kérdése is, amely egy áru konkrét másolását vagy utánzását jelenti. A közösségi oldal ebből 217 ezer bejegyzést, a képes-videós közösségi alkalmazásból pedig 108 ezret szüntetett meg. Egyébként a hamisítványokat távolította el a legnagyobb, mindkét esetben több mint 80 százalékos arányban a vállalat. A védjegysértések és hamisítványok megjelenését az oldalakon jelenlévő cégek egyre nagyobb száma is indokolhatja, de a vállalatnak konkrét üzleti érdekes is fűződik ahhoz, hogy a szolgáltatások megbízható vásárlási felületként tüntesse fel, és így eltávolítsa a csaló cégeket.

Hasonló átláthatósági jelentést más tech óriások, mint például a Google, az Apple vagy a Microsoft is szokott kiadni. A facebookos felhasználói adatlekérések száma egyébként közelít a Google-höz azonos időszakban beérkezett 83,4 ezres számhoz, amelynek 58 százalékát teljesítette a keresőóriás. Továbbá ennél kisebb adatvagyonnal gazdálkodó cégek, mint például az Uber, a Pinterest, a Dropbox, a Twitter vagy az Airbnb is rendszeresen beszámol a kérésekről. Ebből is látható, hogy a nagyobb és a kisebb internetes oldalak is mennyire fontos adatokkal gazdálkodnak, amelyet a hatóságok kérésére adott esetben át is adnak.