Nagy előrelépés a HDMI 2.1

Végleges a HDMI 2.1-es verziójának specifikációja - jelentette be a megjelenítő csatoló felett bábáskodó nyílt iparági konzorcium, a HDMI Forum. A legújabb verzió mind sávszélesség, illetve ezzel együtt felbontás, mind pedig új képességek tekintetében nagy előrelépést kínál. Előbbinek hála immár akár a 10K-s, azaz a 10240x4320 pixeles felbontás is elérhető lesz, ráadásul ezen kolosszális felbontáshoz magas, 120 hertzes képfrissítés társulhat. Mindehhez többek között még dinamikus HDR, variálható képfrissítési ráta, valamint továbbfejlesztett audio visszirányú csatorna (eARC) társul. A szabvány véglegesítésével a gyártók elkezdhetik az implementációt, amely optimális esetben 1,5-2 évet vehet majd igénybe, így az első, HDMI 2.1-et támogató eszközök várhatóan az évtizedforduló környékén kerülhetnek piacra.

A 10K-s felbontás és az ahhoz kapcsolódó magas képfrissítés hátterét a maximálisan elérhető nagyobb sávszélessége alapozza meg, amely óriásit ugrott. Míg a HDMI 2.0(b) legfeljebb másodpercenként 18 gigabitet képes továbbítani, addig a 2.1-es verzió ennek már több mint 2,6-szorosát, 48 gigabitet képes "átpréselni" a korábban megismert csatlakozókkal, tehát úgy, hogy eközben a visszafele kompatibilitás nem szenved csorbát. A 48 gigabit eléréséhez ugyanakkor mankó kell, ezért a HDMI 2.1 is beveti a DisplayPort 1.4-nél már megismert DSC (Display Stream Compression) 1.2-es verzióját.

A DSC 3:1-es tömörítési arányt biztosít, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez egy veszteséges megoldás, bár a megoldást kifejlesztő VESA szerint az emberi szem számára nem látható részleteket "vág ki" a rendszer, ergo az eredmény vizuálisan megkülönböztethetetlen a tömörítetlentől. A DSC előnye, hogy képes számottevően csökkenteni az adatbuszok energiafelvételét és az alkatrészek bekerülési árát, használatával kisebb módosítások mellett növelhető jelentősen az elérhető maximális sávszélesség. A DSC-vel nyert sávszélesség nagy részét a jelenlegi trendeknek megfelelően a felbontás, a képfrissítés, illetve a képminőség javításához használta fel a HDMI Forum.

Utóbbit a dynamic HDR-rel valósítja meg a 2.1-es szabvány, ezzel lehetővé téve, hogy az egyes tartalmakban a színek, kontraszt és fényerősség értékeit a készítők akár képkockáról képkockára szabályozzák - ehhez a funkcióhoz ráadásul nem is lesz feltétlenül szükség az nagyobb sávszélességre képes, és ezzel a 2.1-es szabványnak is megfelelő UHS (Ultra-High Speed) kábelekre, az eszközök egy firmware frissítéssel felkészíthetőek az újításra, igaz ebben az esetben meg kell elégedni legfeljebb 4K felbontással 60 hertzes képfrissítés mellett. A HDR videós tartalmak persze egyelőre nem árasztották el a piacot, a megoldás így első körben leginkább a játékosoknak kedvezhet, több címben ugyanis már feltűnik annak támogatása.

Elsősorban ugyancsak a gamerek örülhetnek a frissített szabvánnyal érkező VRR-nek (Variable Refresh Rate), amely az Nvidiától megismert G-Sync, illetve annak kvázi versenytársa, az AMD-féle FreeSync dinamikus képfrissítési megoldásával barátkoztatja össze a szabványt. Utóbbi gyártónak már voltak hasonló próbálkozásai, a cég Polaris GPU-k bemutatásával hozta el a FreeSync over HDMI zárt háziszabványát. Ennek hála már nem volt kötelező a DisplayPort jelenléte a a dinamikus képfrissítéshez, ám a működéshez megfelelő eszközök (pl. Radeon VGA) kellettek, ráadásul a megjelenítő oldalán is módosításokat kellett végezni a TCON (timing controller) oldalán.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A HDMI 2.1-nek hála hasonlókra nem lesz szükség, így optimális esetben teljesen gyártófüggetlenné válhat a G-Sync-kel és a FreeSync-kel megismert technológia, amelyet ráadásul monitorok mellett már TV-k is támogathatnak majd. Az új szabvány bekapcsolt VRR-rel 4K felbontás mellett 120 hertzes maximális sebességet produkál, 8K-nál pedig 60 hertznél tetőzik a ráta. Utóbbiaknál a megoldás használatához a játékosoknak már be kell fektetniük új kábelekbe, alacsonyabb felbontások mellett ugyanakkor még a HDMI 1.4-es verziójához elégséges High Speed vezetékek is megfelelők lehetnek.

Ugyancsak a képfrissítésre vonatkozó fejlesztés a Quick Media Switching (QMS) és a Quick Frame Transport (QFT). Előbbivel képes azonnal a forrás videóanyag felbontásához és képfrissítéséhez igazodni a megjelenítő bármiféle villogás vagy fekete képernyős másodpercek nélkül. A QFT-vel a rendszer képes gyorsabban továbbítani a kijelző irányába a képkockákat, amivel csökkenthető a késleltetés és a képtörés jelensége, amelyből várhatóan a jövőbeni VR szemüvegek tulajdonosai profitálhatnak a legtöbbet, utóbbi eszközöknél ugyanis sarkalatos pont a késleltetés.

Szintén nagy előrelépést ígér az eARC, tehát a továbbfejlesztett audió visszirányú csatorna. Ez is a tetemes sávszélesség növekedést lovagolja meg, az ARC-hoz képest nagyjából 37-szeresére, azaz másodpercenként 37 megabitre. Ezzel már tömörítetlen 5.1-es, 7.1-es, illetve magas bitrátájú, akár 192 kHz-es mintavételezési frekvenciájú, 24 bites bitmélységű hanganyag is továbbítható a visszirányú csatornán. Ugyancsak az eARC hozománya, hogy kötelezővé az automatikus szájszinkron korrekció (Lip Sync Correction) alkalmazása. Jó hír, hogy az eARC-hez sem feltétlenül kell majd UHS kábel, már amennyiben az rendelkezik Ethernet csatornával. Sőt, akár új eszköz sem, amennyiben a gyártó elkészíti szükséges firmware frissítést.

Amennyiben viszont valaki majd a HDMI 2.1 összes új képességét ki szeretné aknázni, úgy elkerülhetetlen lesz az új, a szabványra felkészített, UHS kábel beszerzése. Arról egyelőre nincs hír, hogy a legújabb szabvánnyal hivatalosan mennyire korlátozza a kábelek hosszát, azonban a csatlakozók biztosan nem változnak, a már jelenleg is forgalomban lévő Type A, C, és D dugókkal és aljzatokkal érkeznek a különféle eszközök, legkorábban várhatóan valamikor 2019 második felében.