Indul a háború a Qualcommért
Ha konstruktívan nem megy, akkor próbáljuk ellenségesen: a Broadcom bejelentette, hogy új, baráti igazgatótanácsot jelöl a Qualcomm élére. Így a részvényesek kezében a döntés, hogy eladják-e a céget.
A várakozásoknak megfelelően nem nyugszik bele a Broadcom abba, hogy felvásárlási ajánlatát visszautasította a Qualcomm vezetése, hamarosan közvetlenül a részvényesek elé viszi az ügyet. Ezzel egyértelművé vált, a Broadcom nem riad vissza attól sem, hogy "ellenséges felvásárlással" szerezze meg a chiptervezeő céget, indul tehát a háború. A Broadcom saját közleményében azért igyekszik hangsúlyozni, hogy a "konstruktív hozzáállás" híve, vagyis szeretne a jelenlegi Qualcomm-vezérkarral megegyezni a felvásárlásról, így a friss bejelentés egyelőre inkább nyomásgyakorlásként értelmezhető.
Mint arról beszámoltunk, a Broadcom gigantikus felvásárlási ajánlatot tett a Qualcommra, összesen 130 milliárd dollár értékben adna készpénzt és saját részvényt a cégért. Az összeborulás a valaha volt legnagyobb technológiai felvásárlás lenne, érdemes tehát közelről követni a fejleményeket. Az ajánlatot azonban a Qualcomm igazgatótanácsa határozottan elutasította azzal, hogy az "drámaian" alulértékeli a céget, ennyiért eladni a vállalatot nincs a részvényesek érdekében.
Harmadik lenne a félvezetőiparban a kombinált vállalat.
Az igazgatótanácsot azonban a részvényesen közgyűlése választja - így értelemszerűen ha a részvényesek ezzel nem értenek egyet, akkor le is cserélhetik a választott tagokat és helyükre olyanokat ültethetnek, akik rábólintanának a felvásárlásra. Pontosan ezt is javasolja nekik most a Broadcom, a cég tizenegy jelöltet indít majd az igazgatótanácsi helyekre, megválasztásukkal pedig elhárulhat az akadály a felvásárlás előtt.
Proxy fight!
Ami most következik, azt a pénzügyes szaknyelv "proxy fight" néven emlegeti: ilyenkor az aktivista részvényesek igyekeznek összeállni és közösen érvényesíteni érdekeiket. Ehhez egy közös "érdekképviselőt" (a proxy-t) fogadnak, akire ráruházzák szavazati jogaikat az igazgatótanács megválasztásához. Ehhez előzetes nyilatkozatot kell leadni, így pedig már a szavazás előtt jó előre látható, hogy hogyan állnak az erőviszonyok, van-e a rebellis részvényeseknek elegendő befolyásuk ahhoz, hogy átvigyék az akaratukat a baráti bizottsági tagok megválasztásával.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Mivel az igazgatótanács szakmai munkát is ellát, ezért nem lehet akárki a társaság tagja. A Broadcom kimondottan illusztris csapatot nevezett a küzdelembe, van közöttük nokiás-alcateles felsővezető, General Motors-alumnus, JP Morgan-veterán is. Külön megnyugtatásul pedig a Broadcom közölte, hogy a folyamatosság jegyében az igazgatótanács kibővítését is szorgalmazza, így a Qualcomm ügyeiben járatos, tapasztalt tagok újra visszaülhetnek majd a helyükre, közöttük például a Sony Pictures vezérigazgatója, Tony Vinciquerra vagy Mark McLaughlin, a Palo Alto alapítója is.
A részvényesi közgyűlésre március 6-án kerül majd sor, eddig kell elegendő támogatást összegyűjtenie a Broadcomnak.
A kis gömböc és Döbrögi találkozik
A történet mindkét szereplője roppant érdekes alakja a félvezetőiparnak. A Broadcom (illetve a Broadcomot felvásárló, majd nevét magára vevő Avago) igazi gömböcként nyelte le a kisebb, majd egyre nagyobb cégeket a félvezetős piacon a hírhedt vezérigazgató Hock Tan irányítása alatt. Eközben a Qualcomm hihetetlen összegeket keres a mobiltelefonos piacon - egyrészt (tényleg kimagasló minőségű) rádiós modemjeivel, másrészt vaskos szabadalomportfóliójával. Ez utóbbiért mindenkinek fizetnie kell, aki GSM- vagy más szabványokkal együttműködő terméket akar piacra dobni, a cég pedig vissza is élt ezzel a pozíciójával.
Egyelőre nem egyértelmű, hogy a felvásárlásra sor kerül-e. A Qualcomm szerint az ár roppant alacsony, ráadásul a cég azzal is rémisztgeti a befektetőket, hogy az ilyen giga-összeborulásra a versenyügyi hatóságok úgysem bólintanának rá. A Broadcom ezekkel a kritikákkal egyelőre érdemben nem foglalkozott, kommunikációjában inkább arra fekteti a hangsúlyt, hogy a részvényesek számára a részvényenként kínált 70 dollár igen egészséges, azonnali 28 százalékos prémiumot jelentene.