Az iskolák digitális átállása még várat magára
A legfrissebb hazai kutatásokba adott betekintés az idei Országos Neveléstudományi Konferencia digitális tanulásról szóló szekciója. Az eredmények alapján úgy látszik, sok feltétel hiányzik még a tényleges digitális tanuláshoz.
Külön szekció témájaként jelentek meg az infokommunikációs (IKT) eszközök és a digitális tanulás a múlt héten szervezett XVII. Országos Neveléstudományi Konferencián, amely a neveléstudomány kutatóinak a legfontosabb éves rendezvénye. Az előadások között egyaránt szerepeltek a felsőoktatást és a közoktatást érintő kutatási kérdések, amelyekből kitűnt, hogy hazánkban még mindig nincs elfogadott nézőpont arról, hogy hogyan lehetne az informatikát beépíteni az oktatásba. Az indokok között pedig megjelentek a szabályozási hiányosságok és a tanárok ellenállása is.
"Az oktatási ökoszisztémát még mindig az ipari társadalmak iskolája jellemzi, ahol az osztályterem egy irodaházhoz hasonlít" - jellemezte a helyzetet Racsko Réka, az Eszterházy Károly Egyetem adjunktusa. Ebből az állapotból az információs társadalom iskolájáig kellene eljutni a kutató meglátása szerint, ahol több helyről érkezik az információ és egyszerre több csatornát használnak hozzá a diákok. A jelenlegi rendszer viszont nem segíti elő az újítást, hanem konzerválja az állapotot. "Átmeneti korban vagyunk minden előnyével és nyűgjével együtt. Sokszor inkább az utóbbit érezzük." - tette hozzá.
A folyamatot a digitális átállás segíthetné, amely ugyanúgy jelen van a vállalatoknál - például a papírmentes irodában és a vállalati rendszerek bevezetésénél -, de ugyanez a neveléstudományban az IKT műveltség kiteljesedésével valósulna meg. Ehhez a digitális eszközök elterjesztése és implementálása fontos, de nem kizárólagos, mivel az iskolákban hozzátartozik a tanterv és a módszer átdolgozása is. Egyre kevésbé van szükség ugyanis rutinfeladatokra és ezek begyakorlására, mivel ezeket kiváltja az automatizáció, viszont az új információk összegyűjtését, feldolgozását, szintetizálását igénylő készségekre nagy (lenne) a kereslet.
A finn tanterv teljes egésze megváltozott 2016-ban
Az egri adjunktus kvalitatív tartalomelemzéssel vizsgálta meg a digitális átállásban eredményes Észtország és Finnország Infokommunikációs stratégiáját, valamint Nemzeti Alaptantervét, továbbá Magyarország vonatkozó dokumentumait. Az eredmény alapján a digitális kompetencia mindhárom országban megjelenik, más-más formában. Finnországban és Észtországban kerettantervi szinten különböző tantárgyakhoz kapcsolódik a digitális eszközhasználat, hazánkban viszont túlnyomóan az informatika órákhoz, ami nem segíti a digitális átállás folyamatát - az eredményekről és a kutatásról bővebben lehet olvasni Racsko Réka PhD téziseiben és doktori értekezésében. A jövőben reményt adhat, hogy a Digitális Oktatási Stratégiában a digitális kompetenciafejlesztés már központi elemként jelenik meg, és a remélhetőleg a nemzetközi jó példáknak megfelelően fog megvalósulni.
Miért nem használják a tanárok a digitális eszközöket?
Az informatikai eszközök tanórai használata nagy arányban múlik a pedagógusokon, akik külső tényezők vagy belső motivációs okok miatt egyaránt hanyagolhatják azokat. Buda András, a Debreceni Egyetem egyetemi oktatója a debreceni közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusoknak tett fel célzott kérdést egy 2016-os kutatásban: "Mi kellene ahhoz, hogy használják az IKT eszközöket?" Az önbevallásos kérdőívet összesen 544 fő töltötte ki (a célzott populáció 18,4 százaléka), nem reprezentatív módon, de a problémák okaira rámutat a felmérés eredménye.
Legtöbben természetesen a hardverhiányt jelölték meg a tanárok közül (50,3 százalék), ami többféle módon és szinten jelentkezhet. Egyes iskolákban egyáltalán nincs tanuláshoz használható digitális eszközök, máshol lehetnének korszerűbbek, és vannak, ahol az egészen "magas szintű" technológiát hiányolják. Iskolai értelemben utóbbi csoportba tartozik az okostelefonok biztosítása is az intézmény részéről. Ezenkívül a válaszadók negyede az időt is problémának tekinti az eszközhasználattal kapcsolatban, ami egyaránt vonatkozhat a felkészülésre, az óra hosszúságára és a számítógépek gyorsabb működésére.
Részlet az IVSZ digitális oktatási kiáltványából
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Továbbá a kérdőív kitöltőinek egyharmada a szoftvereket hiányolja vagy kifogásolja. A kutató hozzáfűzte, hogy korábban az interaktív táblákhoz szoftverek is jártak, de manapság már előfordul, hogy ezt külön kellene megvásárolni, amit egyes iskolák nem tudnak megtenni. Egyik elemként a digitális tartalmak hiánya jelenik, amelynek a különböző típusú interaktív táblákhoz eltérő formában kellene megjelennie. Az adatbázisokból szintén sokféle előfordul, de ezeknek minősége kérdéses az oktatási anyagokkal kapcsolatban. Végül pedig a szoftverismeret is egy fontos probléma, és mint a debreceni oktató hozzátette - a fiatalabb tanárok sem feltétlen használják jól az eszközöket az általános vélekedéssel ellentétben. A képzések pedig szintén segíthetik is a digitális eszközökkel támogatott tanítást, de a rossz minőségű képzések ellenállóvá is tehetik a tanárokat a technológiával szemben, így inkább csak fokozzák a bajt.
A szoftverekre igyekezett egy jó példát mutatni Horkai Anita, a Semmelweis Egyetem oktatója és Tisza Károly, a Screenager ügyvezető igazgatója. Egy olyan megoldást dolgoztak ki közösen, amellyel a közoktatásban egyre nagyobb arányban megjelenő képesség- vagy részképesség-zavaros diákok személyre szabottan tanulhatnak. Az előadók elmondása szerint a Screenager keretrendszer részben választ ad a pedagógusok által említett problémákra, például meg lehet hallgatni a tankönyvi anyagokat, a munkafüzet többször kitölthető a hagyományossal ellentétben, a tankönyvek szövegei kipótolhatóak külső oldalak beillesztésével, továbbá saját képzési anyagokat is kidolgozhatók videókkal, animációkkal és a feladatok játékosításával.
A probléma gyökerét az előadók abban látják, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek szinte mindenhol integrált oktatásban vesznek részt, amire a tanárok nincsenek felkészítve. Meglátásuk szerint a keretrendszer ezen a problémán segítene - feltéve, ha az iskola meg tudja oldani a szükséges infrastruktúra biztosítását. Arról viszont nem esett szó, hogy a személyre szabott tanulás külföldön már jóval nagyobb hangsúlyt kap a hazainál, és nem csak a képességzavarral kapcsolatban, amiről például itt lehet sokkal hosszabban olvasni. A diákok igényeit és szükségleteit egyénenként figyelembe vevő módszerhez viszont nem elég egy keretrendszer, hanem a megvalósulásához a teljes tanulási-tanítási folyamatnak, az értékelésnek, az attitűdnek meg kellene változnia, és az említett iskolai digitális átállásnak is meg kellene történnie.
A jelenlegi helyzet nem annyira biztató, és nem mutatja a jeleit, hogy a változás a közeljövőben bekövetkezne. A kutatók azonban inkább tárgyilagosan ismertették a problémákat, és az előadások végén mindannyian az aktuális szabályozási változásokat és projekteket hangsúlyozták ki, amelyek reményt adhatnak a változásra, ha megfelelő formában valósulnak meg. Készül a Nemzeti Alaptanterv új változata, folyamatban vannak a Digitális Oktatási Stratégia megvalósítását célzó intézkedések, és az Eszterházy Károly Egyetem Komplex Alapprogramja 35 ezer pedagógus képzését, többek közt digitális kompetenciafejlesztését tűzte ki célként. A megszólaló kutatók szerint, ha ezek során a döntéshozók figyelembe veszik a jelenlegi problémákat és a külföldi jó példákat, akkor van esély a pozitív változásra a jövőben.