Újabb bomba: visszatér a videokártyák piacára az Intel

Saját tervezésű diszkrét GPU-kkal próbál visszatérni a videokártyák piacára az Intel - jelentette be a chipgyártó. A bombaként robbant hír a héten már a második, amely a vállalat grafikus megoldásait érinti, a hét első felében ugyanis megerősítést nyert, hogy az Intel a CPU-piaci konkurens AMD Radeon GPU-ival szerelt processzorokkal készül. A bejelentés számos kérdést vetett fel, amelyek közül a tegnapi közlemény néhányat már meg is válaszolt. Ez alapján az Intel csak átmenetileg számol az AMD GPU-ival, amíg végleges formát nem öltenek házon belül tervezett megoldásai. A fejlemény pikantériája, hogy a saját fejlesztések az AMD-től időközben hivatalosan is leköszönt Raja Koduri vezényletével készülnek majd, aki szeptember elejéig állt a Radeon Technologies Group élén.

Az Intel egyelőre nem árult el túl sok konkrétumot terveiről, mindössze annyi vehető biztosra, hogy a cégen belül újonnan formálódó Core and Visual Computing Group a belépőszintű (integrált) GPU-któl kezdve az edge computinghoz tervezett egységeken át, egészen az önálló high-end grafikus processzorokig igyekszik majd lefedni a piacot. A terület egyáltalán nem új az Intel számára, különféle, jellemzően belépőszintű megoldásokat már sok éve kínálja a cég, a processzorba integrált GPU-knak hála pedig a komplett piacot nézve utcahossznyi előnnyel vezeti a tabellát, ami körülbelül 70 százalékos részesedést takar. Azonban a cég hiába tarol volumenben, az igazán erős grafikus egységek piacán nem rúg labdába - ezen hivatott változtatni az új nekigyűrkőzés.

Harmadjára sikerül?

Új piacot céloznak majd tehát a high-end diszkrét GPU-k, itt ugyanis vajmi kevés tapasztalatot, illetve sikert tud felmutatni az Intel. A vállalat mindmáig legnagyobb dobását az immár közel húsz éve, 1998-ban bemutatott AGP csatolós i740 (vagy Intel740) jelentette. A fejlesztés ugyanakkor számos gyerekbetegséggel küszködött, a cégre mindmáig jellemző gyenge driveres támogatást is beleértve. Az Intel végül alig másfél évvel a megjelenést követően befejezte a grafikus processzor, illetve az arra épülő videokártyák forgalmazását, az utód i752-i754 páros pedig gyakorlatilag már meg sem jelent videokártya formájában.

Ezt követően nagyjából tíz évet kellett várni az Intel következő diszkrét GPU-s próbálkozására, amely végül még annyira sem vitte, mint az imént említett fejlesztések. A Larrabee kódnevű chipet ugyanis eredetileg diszkrét grafikus chipként is piacra akarta dobni az Intel, azonban miután a vállalatnak saját bevallása szerint nem sikerült teljesítenie a termékfejlesztési terveit, a projekt egyszerűen kútba esett. Az egészen egyedi, a GPU-s fősodortól eltérően x86-os vezérlésű magokra építő, vektorizált végrehajtóegységekkel szerelt chip grafikai felhasználás során nem hozta a várt teljesítményt, így az nem lett volna versenyképes az AMD és NVIDIA aktuális chipgenerációja mellett.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Az Intel remélhetőleg tanult múltbéli hibáiból, és jövőbeni GPU-s fejlesztéseinél nem fogja erőltetni a feladatra kvázi alkalmatlan x86-os utasításarchitektúráját. Ez önmagában természetesen még nem lesz elég a versenyképes grafikus egységhez, amely várhatóan szakít a jelenleg piacon lévő inteles integrált GPU-k irányvonalával. Bár a cég kínálatában az aktuális legfejlettebb, Gen9.5 fejlesztés tudás tekintetében megállja helyét, hatékonyságát és skálázódását tekintve lemaradása óriási az AMD és az Nvidia piacon lévő termékeivel szemben.

Pedig a vállalat kifejezetten nagy dinamikával ugrott neki a Sandy Bridge-dzsel megjelent integrált egységek fejlesztésének még az évtized elején, ám a lendület a Broadwell kódnevű processzorok környékén váratlanul megtorpant, említésre méltó mikroarchitektúrális fejlesztést évek óta nem mutatott fel az Intel. Emiatt még a legújabb integrált grafikus egységek terület/teljesítmény aránya is gyenge, a gigantikus szilíciumbüdzsé ellenére ezek teljesítménye nem éri el az elvárható minimumot, a lapkák modern játékok futtatására csak nagyon erős megkötésekkel vethetőek be.

Viszlát AMD, helló Intel!

Egyes pletykák szerint a takarékon járatott stratégia abszolút tudatos volt, a vállalatot 2013 májusa óta irányító Brian Krzanich ugyanis saját kezűleg vonta el a GPU-k fejlesztéséről az erőforrásokat. Mindez most 180 fokos fordulatot vesz, amely mögött egyesek szerint az Intelhez közel két éve átigazolt Dr. Venkata “Murthy” Renduchintala áll. A Qualcommtól érkezett szakember Kliensoldali és IoT üzleti szegmens és Rendszer Architektúra csoport elnökeként tevékenykedik az Intelnél, amelynek keretein belül többek között a GPU-s fejlesztések feltámasztását is kitűzte.

A feladat élére Venkata a konkurens AMD-től igazolta egyik honfitársát, a szeptemberig a Radeon Technologies Group vezetői pozícióját betöltő veterán Raja Kodurit. A HWSW már közel két hónapja hírt adott a szakember várható távozásáról, habár ekkor a hivatalos közlemény szerint Koduri még csak szabadságra ment. A jelek azonban sokkal inkább távozásra utaltak, mivel Koduri vezetése alatt képtelen volt pálfordulást elérni a már közel négy éve lejtmenetbe kapcsolt Radeon márka. Bár az elmúlt hat negyedévben sikerült kissé növelni a Radenok piaci részesedését, mindez sovány vigasz lehet az AMD befektetőinek, miután vetnek egy pillantást a rivális Nvidia teljesítményére. A GeForce-ok forgalma ugyanis már bő egy éve folyamatosan 1 milliárd dollár felett mozog, miközben az AMD egyelőre a PC-s Ryzen processzorokkal együtt is messze áll ettől, legutóbb 812 milliós bevételről adott hírt Computing and Graphics divízióját illetően a cég. Az utolsó cseppet a megváltóként várt Vega jelenthette a pohárban, amelynek meghajtóprogramja még ma is messze áll a véglegestől, emiatt pedig a GPU egyes funkció nem aknázhatóak ki, ami természetesen közrejátszik a GeForce-okkal szemben mért lemaradásban.

Az iparági kiválóságnak és legendásan jó mérnök-menedzsernek tartott Koduri még 2013-ban tért vissza az AMD-hez, amitől hosszabb távon többen (például Anand Lal Shimpi is) a Radeon felvirágzását várták, hiába. A szakember először 2001 és 2009 között dolgozott a cégnél (akkor még az ATI-nál), ezt követően pedig az Apple-höz távozott négy évre, innen csábította vissza az AMD alelnöki pozícióba, amelyből bő két évvel ezelőtt lépett feljebb, a pletykák szerint kissé rendhagyó módon, amely végül egy belső hatalmi harchoz vezetett. A cég ekkor választotta le a grafikus fejlesztésekért felelős divíziót, amely azóta is Radeon Technologies Group (RTG) néven fut. Ez mindmáig minden grafikus fejlesztését összefog, az integrált GPU-któl a diszkrét kártyákig, a meghajtók fejlesztésétől a marketingig. A HardOCP korábbi, belsős értesülései szerint anno Koduri gyakorlatilag egy ultimátumot intézett az AMD vezetéséhez: amennyiben nem kapja meg az RTG vezetői posztját, úgy a konkurens Intelhez távozik.

^{forrás: Bits and Chips}

Utóbbi végül most, nagyjából két év elteltével megtörtént, alig telt el 24 óra a hivatalos búcsút követően, Koduri már az Intel színeiben díszeleg, amit utóbbi vállalat egy sajtóközleményben is megerősített. E szerint Koduri hasonló pozíciót tölt majd be új munkaadójánál, feladata a cégen belül újonnan formálódó Core and Visual Computing Group vezetése lesz, amelynek első számú célja a grafikus mikroarchitektúrák és GPU-k tervezése. Bár a cég erről egyelőre nem beszélt, a chipekkel vélhetően több piacot, a játékosok mellett a professzionális felhasználókat, illetve a nagyvállalati megoldásokat is célba veszi az Intel, habár utóbbi területen már Xeon Phi chipjeivel és FPGA-ival is jelen van - igaz, azok kimondottan a nem-grafikus területen számítanak erősnek. Az Nvidia pénzügyi adatai szerint (egyelőre) a legnagyobb bevétellel a játékosoknak szánt megoldások kecsegtetnek, ezek alapján éves szinten 6-8 milliárd dolláros piacra lőhet majd az Intel.

"We're Going to Open a Can of Whoop Ass"

A fenti, az Nvidia vezetőjének szájából jó néhány éve elhangzott emlékezetes, nagy magabiztosságról árulkodó mondat óta Jensen Huang vállalata még inkább megerősödött. Az Nvidia részesedése ugyanis ma jellemzően 75 százalék környékén mozog a diszkrét GPU-k piacán, tőzsdei értéke pedig jelenleg a 126 milliárd dollárt verdesi. Az Intelnek ezt a lendületet kellene megtörnie, amely igencsak kemény dió lesz, hiába áll rendelkezésre a fejlesztésekhez kényelmes büdzsé, házon belüli modern gyártósorok, illetve az AMD-vel fennálló keresztszabadalmi megállapodásnak hála a kvázi összes ehhez szükséges szabadalom.

^{Az Nvidia Larrabbe bukásán élcelődő karikatúrája még 2010-ből}

Ez utóbbival viszont az Intel csak a grafikus "fogás" lehetséges hozzávalóinak listáját kapja meg, a receptet, tehát a szabadalmakból összeállított komplett, működőképes mikroarchitektúra vagy processzor tervét nem. Egy vadi új grafikus chip felépítése pedig alaphangon négy éves projekt, így legkorábban 2022 környékén érkezhetne meg az Intel fejlesztése, aminek azonnal versenyképesnek kellene lennie. Természetesen ideiglenesen az aktuális IGP-t is elkezdheti pofozgatni a cég, azonban ehhez már megosztott erőforrások kellenének.

Jelen állás szerint utóbbi vélhetően nincs tervben, legalábbis erről árulkodik az Intel hétfői, ugyancsak nagy visszhangot keltett bejelentése. A gyártó e szerint az AMD GPU-it választotta új, diszkrét grafikus egységgel szerelt, nyolcadik generációs (mobil) processzoraihoz. Az üzlet nyélbeütésében állítólag Koduri is aktívan kivette részét, talán épp ennek köszönhető, hogy a szakember mindössze három hónap kényszerpihenőt követően, már december elején munkába állhat az Intelnél. Az AMD Radeonokkal szerelt Core processzorok versenyképes alternatívát kínálhatnak amíg a házon belüli fejlesztés elkészül, ezt követően pedig az Intel áttérhet saját GPU-ira, tehát az AMD legjobb esetben is csak néhány évig szállíthat grafikus processzorokat konkurensének.

Tegnap AMD GPU, ma Koduri, holnap az RTG?

Egy meglehetősen vad, habár az utóbbi napok eseményeinek tükrében már kevésbé meglepő fejlemény lenne, ha az Intel immár Kodurival fedélzetén bejelentkezne a szakember korábbi munkahelyéért, a Radeon Technologies Groupért. Ahogy a HWSW már korábban pedzegette, az RTG leválasztása mögött akár a részleg értékesítésének előkészítése is állhatott, a grafikus bizniszt ugyanis az AMD többi részétől gyakorlatilag teljesen független szervezetbe tette, amelynek teljhatalmú ura Raja Koduri lett. 

Ez akkor egy masszív hátraarc volt az AMD-től, amely addig a percig a CPU-GPU fúzió megvalósításán dolgozott, nem csak termék, hanem szervezet szintjén is. Ez, a processzoros és grafikus divízió összeolvasztása volt az AMD-ATI felvásárlás legfontosabb fegyverténye - legalábbis ami a szervezeti felépítést érinti. A teljes összevonás garantálta, hogy a CPU-s és a GPU-s fejlesztésen nem egymástól függetlenül, hanem kéz-a-kézben, szinkronban haladnak, közös, egységes vízió mentén. Emiatt hatalmas meglepetés volt, hogy a vérrel-verítékkel (sőt: ostorral és korbáccsal) végrehajtott összeolvasztást az AMD akkor Koduri kérésére azonnal hatállyal visszafordította és leválasztotta a grafikus részleget a processzoros divízióról. Az átszervezés annak beismerését is jelentette, hogy a 9 éves szervezeti fúzió korábbi formájában megbukott, az AMD-nek mégis szüksége volt egy dedikált, koherens, egységes vízió alá rendelt grafikus divízióra.

A vállalat még 2006-ban vásárolta fel a kanadai ATI-t, potom 5,4 milliárd dollárért. Az akvizíció időzítése, ára és üzleti hozama mind katasztrofálisnak bizonyult az AMD-re nézve. Bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, amire a HWSW is figyelmeztetett még az akvizíció idején: a felvásárlás pénzügyi terhétől megroppant AMD képtelen volt tovább finanszírozni a házon belüli chipgyártást, és kénytelen volt eladni a félvezetőipar élvonalát képviselő drezdai bázisát. A vállalat emellett durván túlbecsülte az ATI értékét, az elmúlt bő 10 évben emiatt fájdalmas milliárdokat írt le goodwill és immateriális javak kapcsán, amivel összesen több mint 3 milliárd dolláros túlfizetést ismert be az 5,4 milliárd dolláros eredeti vételárából.

Az utóbb említett irreális árban állítólag az Intelnek is szerepe volt, amely a korabeli pletykák szerint szintén komolyan fontolgatta az ATI felvásárlását. Az AMD azonban erre nem hagyott sok időt, kecsegtető ajánlatával gyorsan lecsapott a kanadai vállalatra. Ez mint utólag kiderült óriási ballépés volt, amely majdnem a cég csődjéhez vezetett, az AMD pedig a mai napig törleszti az akvizícióra felvett hitelt. A vállalat 2006-ban még arra számított, hogy saját GPU nélkül nem lehet majd labdába rúgni a következő évtizedben, az elmúlt évek eseményei azonban nem igazolták a prognózist. A PC-k világában a heterogén, azaz a CPU és a GPU képességeit egyesítő általános számítási mód totális csődöt mondott, miközben a kiszolgálóknál is inkább a diszkrét gyorsítókártyákra voksoltak a nagyvállalatok. Érdekesség, hogy az ATI felvásárlásáig az AMD-vel kifejezetten jó viszonyt ápoló Nvidia is az AMD listáján volt, azonban állítólag Jensen Huang túl sokat kért (például a fúzióból születő vállalat elnöki székét), ami miatt végül az ATI lett a befutó.

A sors furcsa fintora lenne, ha a felvásársból vér és veríték, illetve több milliárd dollár ablakon kidobott pénz árán megszületett RTG végül részben vagy egészben az Intel kezébe kerülne. Mindez egyelőre nem több, mint puszta spekuláció, ugyanakkor egy esetleges vegyesvállalattal a két cég nagyobb eséllyel szállhatna szembe a piacot magabiztosan uraló Nvidiával. Egy közösen fejlesztett, alapként szolgáló mikroarchitektúra jelenthetné a kiindulási pontot, amelyet a két cég már saját tetszése szerint "önthetne" szilíciumba. Az Intelnek így nem kellene nulláról kidolgoznia mikroarchitektúráját és az ahhoz szükséges meghajtóprogramot, amellyel éveket takaríthatna meg, az AMD-nek pedig kisebb kiadást jelentene az RTG működtetése.

Még több chipet!

Az Intel döntése, hogy dedikált grafikus kártyák fejlesztésébe fog, önmagában nagyon meglepő, a szélesebb kontextust tekintve azonban már érthető a lépés. A gaming, a professzionális munkaállomások és a szerveroldali grafika (például VDI-re) a GPU-k szokásos felvevő piacát jelentik, ezek stabilak, jövedelmezőek, de nem ígérnek gigantikus profitot. Gyorsan fejlődik viszont az "edge computing" területe: a generikus hívószó egy meglehetősen új felhasználási módot céloz, olyan számítási kapacitást, amely felhő (és szerver helyett) helyben található. Egy példa az önvezető autók helyi képfeldolgozó és döntéshozó megoldása: a magas késleltetésű és nem tökéletesen megbízható hálózati kapcsolat miatt az autó saját számítógépén kell meghozza a vezetéshez kapcsolódó legtöbb döntést, saját "csomagtartójában" kell futtatnia a gépi tanulási algoritmusok kiértékelő részét, stb. A konkrét önvezetős piaccal az Intel is komolyan számol, amit a márciusban 15,3 milliárd dollárért megszerzett Mobileye akvizíciója is elég egyértelműen alátámaszt. Utóbbi a terület egyik legnagyobb beszállítója, amely elsősorban az önvezető járművekre szánt szenzorokban és a hozzájuk tartozó szoftveres platformokban utazik.

^{Az Intel Radeon GPU-val szerelt processzora}

Végül, de nem utolsó sorban egy prózai oka is lehet az újabb GPU-s kalandnak, amely az Intel házon belüli félvezetőgyártásában gyökerezhet. Az újabb eljárások költségei ugyanis ugrásszerűen nőnek a technológia fejlődésével, az ezredforduló környékén egy csúcstechnológiájú chipgyár építését még 1,5-2 milliárd dollárból ki lehetett hozni. Bő 10 évvel később már 5 milliárd dolláros beruházást igényelt egy 14 nanométerhez tervezett korszerű üzem, az Intel februári bejelentése pedig már ennél is sokkal többről szól. Az arizonai Chandler városában épülő, 7 nanométerre felkészített Fab 42 összköltsége ugyanis 9 milliárdon állhat meg. A rohamléptekben növekvő összegeket pedig a lehető leggyorsabban vissza kell(ene) termelni, amihez egyre több chipet kellene legyártani egy adott technológiával. Jelen állá szerint az Intel egyik főpillérét jelentő, fokozatosan zsugorodó PC-piac erre nem biztosít kellő alapot: kevesebb eladott számítógép kevesebb eladott x86-os processzort jelent.

A problémára megoldás lenne a klasszikus bérgyártói szerep felvállalása. A TSMC-vel, a Samsunggal, és a GlobalFoundries-szel szembeszállva akár a közvetlen versenytársak számára is megnyitni a technológiákat, így termelve meg a következő fejlesztési lépcsők költségeit, ám látszólag ezzel a lehetőséggel továbbra sem számol komolyan az Intel. Ezt tetézi, hogy a processzorgyártó csődöt mondott az okostelefonok és a tabletek piacán, amivel éves szinten egy nagyjából 2 milliárdos darabszámmal kecsegtető piactól esett el, szinte teljesen. Itt jöhet képbe a GPU-s piac, a (drága) high-end grafikus chipek gyártása ugyanis segíthet kompenzálni a gomba mód növekvő félvezetős kutatási és gyártási költségeket.