Elfenekelné az Intelt mobil Ryzeneivel az AMD

Bejelentette a mobil, azaz notebookokhoz szánt Ryzen processzorait az AMD. A kifejezetten hordozható gépekhez tervezett lapka az előzetes információknak megfelelően négy Zen processzormagot, illetve egy Vega-alapú grafikus vezérlőt integrál össze némi körítéssel meghintve. A chiptervező feltett szándéka, hogy hosszú évek bukdácsolása után végre a notebookok piacán is komolyan megveti lábát, amire talán sosem volt még ilyen jó esélye. Az AMD szerint ugyanis a két modellel rajtoló mobil Ryzen széria nem csak grafikus teljesítményben, hanem a CPU számítási teljesítményét, illetve fogyasztást tekintve is versenyben van az Intelekkel, sőt, bizonyos esetekben felül is múlja a konkurens nyolcadik generációs megoldásait.

A Raven Ridge

A mobil Ryzenek alapját a Raven Ridge kódnevű fejlesztés adja, amely az AMD második, Zen processzormagokat felvonultató dizájnja. A kvázi nulláról felépített, 14 nanométeres gyártástechnológiával megmunkált szilíciumlapka ennek megfelelően hanyagolja a szerveres környezetben szükséges 10Gb Ethernet vezérlőket és a több lapka összedrótozásához szükséges GMI linkeket, sőt, az energiahatékonyság növelésének érdekében a négy darab első generációs Zen magot csokorba fogó CCX (Core Complex) harmadszintű gyorsítótárának felét is elhagyta a tervezőcsapat. Így a lapka 8 helyett csak 4 megabájt L3 cache-t tartalmaz, ám a felezéssel inkább nyertek a mérnökök, az így megtakarított disszipációval ugyanis magasabbra ugorhat fel a processzormagok órajellel, amely kompenzálja a kisebb gyorsítótárat.

^{4,95 milliárd tranzisztor 210 négyzetmilliméteren}

A Vega grafikus mikroarchitektúra ugyancsak nem jelent újdonságot, az erre épülő videokártyák már néhány hónapja piacon vannak. Az AMD összesen 11 darab ötödik generációs GCN CU-val 704 darab shader egységet pakolt a Raven Ridge-be, ami önmagában 37,5 százalékos előrelépés a Bristol Ridge értékéhez képest. A cég első körben ezt nem aknázza ki és 10 CU-ban maximalizálja a grafikus vezérlőt, ami 640 darab shadert jelent. Utóbbival és magasabb órajelekkel így is 100 százalék feletti előrelépésről beszél az AMD, amely bár nagy, a teljesítmény továbbra is csak a belépőszintű diszkrét GPU-k kiváltásához lehet elég. Az AMD ugyanakkor látszólag nem is akart többet elérni, a cél az lehetett, hogy az Intel évek óta stagnáló, fókuszt vesztett GPU-s fejlesztését egyértelműen felülmúlja a Raven Ridge megoldása, ami a tervezőcég szerint sikerült is: a nyolcadik generációs Inteleknél esetenként akár kettő és félszer is gyorsabb lehet a mobil Ryzen.

A CPU magokat felvonultató CCX-et és az integrált GPU-t a már korábban bemutatott lapkából megismert, koherens Infinity Fabric köti össze és vezérli, illetve ehhez kapcsolódik még a kétcsatornás memóriavezérlő, a 16 sávos PCI Express kontroller, a különféle I/O vezérlők (pl. SATA), a kijelzőmotor, illetve a multimédiás egység is. Utóbbi most is fixfunkciós egységeket vonultat fel, amelyek minimális fogyasztás mellett kódolnak és dekódolnak bizonyos videoanyagokat. Ez lejátszásnál az MPEG2, VC1, VP9 (8 és 10 bit is), HEVC (8 és 10 bit is), H.264, illetve JPEG formátumokat jelenti, betömörítésnél pedig a H264 és H265 a támogatott.

Az egyes komponensek mellett azok működésének összehangolására is komoly hangsúlyt fektetett az AMD, amely elsősorban az energiahatékonyság miatt volt fontos. Ennek jegyében átdolgozott tápellátást kapott a lapka, amely így az alaplap felől egyetlen vonalon kapja az áramot, annak elosztása és szabályzása pedig már a lapkán belül történik, amivel a cég állítása szerint 36 százalékkal csökkenthető a chip működéséhez szükséges áramerősség. Belül persze most is elkerítette a CPU és GPU háza táját az AMD, azokban pedig több alrégiót alakított ki. Ennek hála a GPU 95 százaléka teljesen lekapcsolható, mint ahogy az egyes CPU magok is alvó állapotba helyezhetőek, terheléstől függően pedig már nem csak a magok órajele, de azok feszültsége is eltérhet, amivel ugyancsak csökkenthető a disszipáció.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Emellett nem csak a lapka két főelemét csoportosította régiókra az AMD, hanem az operációs rendszerek működésének megfelelően kettő, a hatékonyabb tápkapuzáshoz (power gating) szükséges régiót is kialakított. Ezzel az üresjárati fogyasztás csökkenthető jelentősen, a két régiót ugyanis a tervező úgy alakították ki, hogy az "A" jelölésűbe kerültek az üresjárati működéshez nem szűkséges komponensek, így az abban található elemeket teljesen áramtalanítani lehet. Ugyancsak előrelépés, hogy a Bristol Ridge-hez képest lényegesen fürgébben működik a tápkapuzás, pontosabban az állapot elhagyása, amely az "alvó" komponens típusától függően 47-87 százalékot gyorsult.

Ugyancsak említésre érdemes, hogy a mobil Ryzenek is megkapták az asztali variánsoknál látott SenseMI technológiákat, illetve azok továbbfejlesztett képességeit. Utóbbi csoportjába tartozik Precision Boost 2, amely az éppen szükséges teljesítménynek, illetve a lapka egyes elemei fogyasztásának fényében igyekszik maximalizálni az órajeleket. Az első verzióhoz képest változott a működési algoritmus, amely az AMD szerint elődjénél opportunistább, illetve nem csak kettő vagy négy, hanem egy vagy három magra képest is képes kifejtenie hatását, miközben az órajel sokkal egyenletesebben csökken, nincsenek nagy ugrások, amivel csökkenthető az esetleges hirtelen megakadások valószínűsége.

Ugyancsak jelen van az XFR (Extended Frequency Range) technológia, amelyet a notebookok hűtési sajátosságaihoz igazított az AMD. Az így megszületett mXFR lényege ugyanakkor nem változott, a "turbó a turbón túl" funkció a tervezők mérései szerint 23 százalékkal javított a teljesítmény az összes mag terhelése esetén, ugyanakkor a technológiát csak az AMD által jóváhagyott, erősebb, legalább 25 wattos disszipációra méretezett hűtési megoldások mellett kapcsolhatják majd be a gyártók.

Két négymagos processzor

Az AMD első körben két négymagos Ryzen Mobile processzort mutatott be. A nagyobbik, Ryzen 7 2700U jelölésű alapórajele 2,2 GHz, a turbó frekvencia pedig egészen magasra, 3,8 GHz-ig kúszhat fel. A grafikus egység 10 CU-t, azaz 640 shadert vonultat fel, amelyek maximális órajele 1300 MHz lehet. A kisebbik, Ryzen 5 2500U modell 2 GHz-es alapórajellel és 3,6 GHz-es turbóval érkezik, a 8 CU-ra szűkített GPU csúcsórajele pedig 1100 MHz lehet. Mindkét processzor 15 wattos névleges TDP értékkel érkezik, ám a gyártóknak lehetőségük lesz 9 wattra csökkenteni, vagy 25 wattra emelni a keretet az elérhető maximális órajel rovására vagy javára.

A tervezőcég néhány mérési eredményt is közölt. A CPU magok tempójának szemléltetésére most is a Cinebench-et választotta a cég, amely a korábban látottak alapján fekszik a Zen mikroarchitektúrának. A cég ebben a Ryzen 7 2700U-t, illetve az Intel egy-egy két- és négymagos processzorát tette egymás mellé. Egyszálas végrehajtásban továbbra is előnyben vannak a Core processzorok, igaz a különbség nem nagy, 10 százalék körüli. Többszálas (nyolc) végrehajtásnál azonban nagyot változik a kép, az AMD elhúz, a Ryzen előnye több mint 70 százalék. A néhány százalékkal gyengébb IPC alapján a Ryzen ezt lényegesen magasabb turbó órajelének köszönheti, illetve minden bizonnyal a feljebb ecsetelt mXFR is aktív volt, amely bő 20 százalékkal dobhatta meg az eredményt. Utóbbit leszámítva még mindig 50 százalék körüli lehet az AMD előnye, ami tetemesnek hangzik annak fényében, hogy az Intel és AMD processzora egyaránt 15 wattos TDP keretből gazdálkodhat. Egy másik renderelő, a POVRay alatt is mért az AMD, itt viszont már "csak" 33 százalékkal volt jobb a Ryzen.

A grafikus teljesítmény szemléltetéséhez a 3DMarkot vette elő az AMD, amelyben a Ryzen 7 2700U 915 pontot ért el, a Core i7-8550U pedig 350-et, az AMD tehát több mint kettő és félszer több pontot kapott. Játékok alatt is mért a cég, ugyanakkor itt csak a Ryzen eredményei vannak meg. Ez alapján Full HD és HD felbontás, valamint közepes vagy alacsony grafikai részletesség mellett 40-60 fps-re képes a Raven Ridge. Végül de nem utolsó sorban az akkus üzemidőről is szót ejtett az AMD, amelyben az ígéret szerint 15-25 százalékos lehet az előrelépés az előd Bristol Ridge-hez képest, amely ilyen tekintetben nem szerepelt rosszul, tehát a mobil Ryzennel szerelt gépek jó eséllyel állhatják majd a sarat az Intelesekkel szemben.

Erre hamarosan fény derülhet, ugyanis az AMD ígérete szerint a következő hetekben a HP Envy X360, a Lenovo Ideapad 720S, és az Acer Swift 3 termékeivel befutnak az első Ryzen Mobil processzorral szerelt notebookok. Utóbbi két gépbe Ryzen 7 2700U és Ryzen 5 2500U egyaránt kerülhet, a HP viszont egyelőre csak utóbbival szállítja rendszerét. Fontos megjegyezni, hogy a Lenovo egycsatornás módban használja majd a Ryzen memóriavezérlőjét, amely jelentősen limitálhatja a sávszélességet, ezzel együtt pedig a grafikus teljesítményt. Az AMD ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyártóknak nincs megkötve a kezük, azok a célcsoportnak megfelelően élhetnek az olcsóbb gyártást eredményező lehetőséggel. A cég továbbá elmondta, hogy jövő év első felében több más konfiguráció is érkezik, amelyek között állítólag már prémium notebookok is lesznek.

Utóbbi kulcsfontosságú lesz az AMD-nek, hisz a dobozos Ryzen termékekkel ellentétben itt most nagyrészt a gyártókon fog múlni a siker, pontosabban azon, hogy milyen és mennyi Ryzen Mobile processzorral szerelt konfiguráció kerül majd fel a boltok polcaira. Az utóbbi években ugyanis csak elvétve születtek AMD processzoros notebookok, ráadásul azok is inkább a belépőszintet és a középkategóriát célozták. Kérdés, hogy a most bejelentett, látszólag versenyképes fejlesztés elég lesz-e ahhoz, hogy a gyártók változtassanak gyakorlatukon, illetve az Intel milyen lépésekkel próbálja gáncsolni konkurensét a térnyerésben.

Hová tűntél APU?

Az AMD médiának tartott telefonos konferenciáján semmiféle említést nem tett a heterogén végrehajtásról, a sajtóközlemény és az újságíróknak továbbított prezentációban pedig összesen egyetlen helyen szerepel az APU kifejezés. Bár a Raven Ridge az OpenCL 2.0-t és a HSA 2.0-t is támogatja, ezen képességekről a cég mélyen hallgat. Ezzel az AMD gyakorlatilag elengedte az évtizedforduló környékén még megváltóként emlegetett koncepció kezét, miután az mindmáig csupán minimális támogatást kapott a szoftverfejlesztők részéről.