Jövőre sem csökkennek a memóriárak?
A DRAMeXchange szerint a gyártók limitáljak kapacitásukat. Küszöbön az újabb árkartell botrány?
Elmaradhat a DRAM árak jövő évre prognosztizált normalizálódása. A DRAMeXchange memóriatőzsde előrejelzése szerint ugyanis a kereslet 2018-ban is felülmúlja majd a kínálatot, hiába növekszik majd közel 20 százalékkal a termelés, a piaci igények túlszárnyalják a gyártókapacitást. Mindezt jobb esetben csak a jelenlegi magas árszintek kvázi befagyását jelentheti, de rosszabb esetben még akár a jelenleginél is feljebb kúszhatnak az árak. A DRAMeXchange szerint mindez a gyártók számlájára lesz írható, a nagy piaci szereplők ugyanis szándékosan lassítják a kapacitásbővítési tervek végrehajtását, így tartva magasan a memóriák árait. Küszöbön az újabb árkartell botrány?
A szóban forgó memóriatőzsde szerint tehát a gyártók tudatosan szabályozzák termelésüket, hogy az közel összhangban legyen az igényekkel, pontosabban annál egy hajszállal alacsonyabb legyen. Ezzel ugyanis magasan tarthatóak az árak, a DRAMeXchange szerint a 2018-ra prognosztizált 20,6 százalékos keresletnövekedésre a gyártók 19,6 százalékos termelésnövekedéssel akarnak válaszolni. Ez minimum bebetonozná a jelenlegi magas árakat, de az sem kizárt, hogy azok még magasabbra kúsznak, amire az elmúlt nagyjából egy évben már láttunk példát.
Mindez távolról sincs összhangban a korábbi prognózisokkal, amelyek alapján jövőre csökkenő tendenciára számíthattunk. Az SK Hynix tavaly év végén jelentette be, hogy gyártókapacitásának bővítésén dolgozik. Ez a NAND-ok mellett a DRAM-os gyártókapacitást is megtolja, a kínai Vuhsziban található gyárkomplexumba 950 milliárd wont (0,82 milliárd dollár) önt a második legnagyobb memóriagyártó. Ezzel párhuzamosan a Micron a csíkszélesség lejjebb tornászását tűzte ki első számú céljává, ezzel ugyanis növelhető az egy waferből kinyerhető lapkák mennyisége, amely optimális esetben ugyancsak a gyártókapacitás növekedését eredményezheti. A tavaly debütált 20 nanométeres lapkák után mostanában futhatnak be az 1X jelölésű, 16 nanométeres termékek, amitől egységnyi kapacitásra levetítve 20 százalékos költségcsökkenést vár a gyártó. Ezen a csíkszélességen GDDR5 és (LP)DDR4 chipek egyaránt készülnek majd, az év legvégén pedig elkezdődhet az 1Y (14 nanométer?) jelölésű technológia bevezetése.
Ez ugyanakkor kevés lehet a felvevőpiac boldogságához, a kialakult helyzeten pedig várhatóan az ambiciózus kínai vállalatok sem tudnak változtatni. Közel egy éve még arról volt szó, hogy a távol-keleti ország gőzerővel dolgozik saját DRAM ellátásán, a King Technology és a Fujian Jin Hua IC Company pedig 2017 végén, 2018 elején indíthatja be a termelést. Keleten azóta csend honol, legutóbb a Nanya memóriagyártó elnöke beszélt a potenciális konkurensekről. Lee Pei-ing szerint a feltörekvő kínai gyártók még sokáig nem befolyásolhatják a piac alakulását, ugyanis a Samsung mellett az SK Hynix és a Micron sem bocsátotta áruba a gyártáshoz szükséges technológiáját. A tajvani cég elnöke szerint ez nem csak a tömegtermelés beindításában hátráltatja a feltörekvő szereplőknek, szabadalmak hiányában ugyanis számos országba nem exportálhatják termékeiket.
Újabb árkartell botrány jön?
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A DRAMeXchange már egy éve is szóvá tette a nagy memóriagyártók (Micron, az SK Hynix, és a Samsung) régi-új megközelítését. Az említett szereplők stratégiája az oligopol piaci szerkezetnek megfelelően alakul, az elmúlt bő egy évben a vállalatok az agresszív verseny helyett inkább a mindhármuk számára előnyösebb békés szimbiózist preferálják profitjuk maximalizálásához. Ennek pontos hátteréről egyelőre csak találhatni lehet, amennyiben viszont mindez kétoldalú megállapodásokon alapszik, úgy árkartellről beszélhetünk.
Nem ez lenne az első eset, a cégek a 90-es években már folytattak versenyellenes gyakorlatot, akkor ezt sikerült is a DRAM-gyártókra rábizonyítani, a Hynix, az Infineon, a Micron, a Samsung és az Elpida is benne volt a botrányban, a Samsung egyik felsővezetője pedig még börtönbüntetést is kapott. Az EU akkori vizsgálata megállapította, hogy a kartell 1998 júliusa és 2002 júniusa közt működött, amelyben a gyártók többnyire kétoldalú megállapodásokon keresztül koordinálták a PC-gyártóknak kínált árakat és termékeket, így károsítva utóbbiakat és az európai vásárlókat egyaránt. A kartellt végül a Micron buktatta le 2002-ben, ezért a cég mentesült a büntetések alól.