Adófizetésre kötelezik az Amazont is

Szabad szemmel is jól látható adóhátralékot talált az Európai Bizottság az Amazon luxemburgi leányvállalatánál - jelentette be ma délben Margrethe Vestager biztos. A döntés szerint a luxemburgi adóhatóság egyik határozata , amely 2006 és 2014 között határozta meg az Amazon uniós társasági adóját, tiltott állami segítségnyújtásnak minősült, így a határozat nyomán létrejött 250 millió eurós hátralékot a cégnek be kell fizetnie.

A Bizottság döntése szerint az Amazon által létrehozott cégstruktúrával komoly problémák vannak. Az elrendezésben a cég az európai bevételeit egy cégen keresztül könyveli el (ez az Amazon EU), amely luxemburgi adóalanynak számít és a profit után ott köteles is társasági adót fizetni. Már ha lenne profit: a cégben ugyanis nem sok profit marad, azt átadja ugyanis jogdíj formájában egy másik cégnek, az Amazon Europe Holding Technologies-nek, amely bizonyos amazonos szellemi tulajdont licencel az előbbi vállalkozásnak. A csavar a dologban, hogy ez utóbbi cég nem rendelkezik alkalmazottakkal, nincs irodája és nincs üzleti tevékenysége sem, a lényegesebb azonban, hogy ez a cég nem adóalany a luxemburgi jog szerint, így nem fizet profitadót sem az országban. Az elrendezés egyébként gyakorlatilag másolata annak az "adóoptimalizáló" formulának, amit sok más cég is használ, az Apple például ugyanezt használta Írországban.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A fenti kiskapu abszurdja, hogy igazából egyáltalán nem kiskapu. A jelenlegi nemzetközi adózási gyakorlat szerint ugyanis a leányvállalatok között jogdíj fejében nem lehet tetszőleges összegeket mozgatni, azokat úgy kell megállapítani, mintha két, egyébként teljesen független vállalkozás között lenne tranzakció. Ebben pedig a helyi adóhatóság illetékes eljárni, amelynek rá kell bólintania az elrendezésre - ez garantálná, hogy a kiskaput nem tudják a cégek használni. A luxemburgi hatóságok azonban együttműködtek az Amazonnal (ahogy az írek az Apple-lel) és olyan konstrukcióra is rábólintottak, amire az Európai Bizottság szerint nem kellett volna.

Az Amazon illetve a luxemburgi hatóságok már a vizsgálat megkezdésekor is hangsúlyozták, hogy nem történt (álláspontjuk szerint) jogsértés, a döntés ellen pedig fellebbezéssel fognak élni.

Uniós szinten egyre komolyabb problémát okoz, hogy egyes tagállamok speciális adókonstrukciókkal igyekeznek az amerikai cégeket magukhoz csábítani. Írország például komoly adópolitikává emelte, hogy bizonyos cégeknek kibúvót kínált az általános társasági adó megfizetése alól is, ahogy egyébként Luxemburg is. Az uniós hatóságok hosszú ideje tehetetlenek voltak ezzel kapcsolatban, az EU-s szerződések ugyanis nem nagyon adnak lehetőséget a gyakorlat büntetésére. A Jean-Claude Juncker vezetette Bizottság "innovatív" (és szakmai berkekben legalábbis vitatott) új megoldása a tiltott állami segítségnyújtás mechanizmusa lett: ezt ugyanis tudja az Európai Bizottság szankcionálni, és ha erősen hunyorítunk, akkor ezek az adókonstrukciók tényleg tekinthetőek ilyen segítségnyújtásnak vagy adókedvezménynek.

Írország, második menet

Az Amazon-Luxemburg döntéssel egyidőben a Bizottság döntött az Apple-Írország ügyben is. Mint arról beszámoltunk, egy, a fentihez nagyon hasonló ügyben a Bizottság az Apple-t 13 milliárd eurónyi adóhátralék (plusz kamatok) megfizetésére kötelezte. Azonban ezt az összeget az ír hatóságok nem hajlandóak behajtani, így az ügyet a Bizottság jogi útra tereli és perbe fogja az országot. Ez jelentős eszkalációja a Bizottság és az ír kormány közötti konfliktusnak és jól mutatja, hogy az uniós hatóságok hajlandóak komolyan venni az ügyet. Politikai szempontból nagyon jelentős az is, hogy Emmauel Macron francia elnök azonnal tetszését fejezte ki a lépéssel kapcsolatban - érthető módon, az uniós adófegyelmet szabotáló és a profitot az unióból "kiszivárogtató" kis államok gyakorlata ellen főként a nagyok, Franciaország és Németország fejezték ki nemtetszésüket.