Kiborultak a fejlesztők az Apple Park miatt
Az élelmesebb igazgatók a régi épületben maradnak vagy sajátot építtetnek csapatuknak, de nem költöznek be a már nevetséges alapossággal megtervezett épületbe - a nyitott terek miatt.
Még idén év végéig beköltöznek a tervek szerint az Apple 12 ezer dolgozójának utolsó csapatai is a hatalmas új irodába, az Apple Parkba, de már most tapasztalhatóak tiltakozások az 5 milliárd dolláros épület egyterű irodáival (open office) kapcsolatban - írja többek közt a Macworld. Hiába a körültekintő, energiahatékony tervezés, a campust körülvevő hétezer fa, a saját fitneszcentrum vagy ezer céges bicikli, ez a különálló terekhez szokott dolgozók ingerültségét kevésbé enyhíti.
Az új campus ötletét 2009-ben Steve Jobs vázolta fel Norman Fosternek, a brit Foster+Partners építésziroda alapítójának, majd az Apple-vezér haláláig intenzíven részt vett a tervezésben is. Mint később Foster elmondta, a találkozók sokszor 6 órásra is elnyúltak, miközben Jobs a tőle megszokott alapossággal ismertette elképzeléseit. Például az irodák falaival kapcsolatban "pontosan tudta, hogy milyen fát szeretne, de nem csak azt mondta, hogy szeretem a tölgyet vagy a juhart. A fát télen kellett vágni, ideális esetben januárban, hogy a legkevesebb nedv és cukortartalmú legyen." - számolt be Foster a Wired-nek.
Minden elképzelés arra mutatott, hogy a terek minél nyitottabbak legyenek a dolgozók között és a természet felé. Egy interjúban Foster azt is kifejtette, hogy a kör alakú épület tervezését végül egy londoni tér ihlette, ahol a házak egy parkot vesznek közre - így az Apple Park nagy része a természet felé nyílik mindkét oldalon. Ezen belül az építészek figyelembe vették a különböző ágazatok (például programozók, kereskedők, marketingesek) közös munkájának szükségét az épületen belül "horizontális és vertikális megközelítésből is". Elszeparált terek helyett egyterű irodák jöttek létre, ahol a csapatok egy-egy nagy asztalnál közösen dolgozhatnak, amely az együttműködést ösztönzi az elképzelések szerint.
A különálló irodákhoz szokott munkavállalók viszont egészen másképp gondolkodnak a közös munkához szükséges terekről. Ugyan Jobs, Cook és Foster a korábbiakban mindent részletekbe menően megtervezett, de nem számított a dolgozók ellenállására az ilyen mértékű nyitottsággal kapcsolatban. Először az Apple-t jól ismerő John Gruber merte nyilvánosan kifejteni a negatív érzéseit a Daring Fireball podcastjában, amelyben a hozzá beérkező számos panaszos emailről is beszámolt. A blogger szerint a nyitott terek miatt tömeges felmondások várhatóak a közeljövőben.
Konkrét lépések is történtek az iroda elleni tiltakozásként, Eddy Cue a felhőszolgáltatásokért felelős fejlesztési igazgató a régi Infinite Loopot foglalta le inkább csapatának a költözés helyett - állítja Gruber. Míg Johny Srouji hardver termékekért felelős igazgató kifejezetten trágár szavakkal illette az épületet, és inkább egy különálló irodát alakíttatott ki csapatának az Apple Park mellett. A kevésbé határozott főnökkel rendelkező csapatokból, akik beköltöztek már az új irodába, az aktuális projektjük befejezése utána a felmondásukat helyezték kilátásba a nyitott terek miatt.
Ösztönző vagy stresszes az egyterű csoportmunka?
A munkaerőpiacon eléggé elterjedt forma az open office a költséghatékonyság és a jobb együttműködési lehetőségek okán, sok munkahelyi feladat tekintetében azonban nem feltétlenül ez a leghatékonyabb téri elrendezés - mondja Frankó Luca, pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Környezetpszichológia Moduljának doktorjelöltje. A környezetpszichológia az ember és környezetének egymásra gyakorolt hatását vizsgálja, mely kérdés természetesen szervezeti kontextusban is releváns. Az irodavizsgálatok során például kiemelt kérdés, hogyan tudja a munkahely fizikai környezete a teljesítmény vagy a jóllét magas szinten tartását támogatni, teszi hozzá a pszichológus. E tekintetben az open office megoldásokkal sok probléma felmerül, munkavállalói szempontból nem túl kedvelt ez az irodai dizájn.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Az egyterű irodák alacsony népszerűségét többek közt az "észlelt magánszféra" alacsony szintjével magyarázzák a környezetpszichológusok. Így nevezik azt a jelenséget, hogy a munkaválló mennyire tudja befolyásolni, hogy mennyit látnak-hallanak belőle a kollégái, azaz másoknak milyen a személyéhez való hozzáférése. Egy open office-ban a téri elrendezés kevésbé támogatja meg a munkavállalót ebben a szabályozási folyamatban. A "klasszikus problémák" közé tartozik még például hőérzetben tapasztalt különbség, mivel már öt embernél sem állítható be tökéletes hőmérséklet, különösen nem száz fős irodában. További problémaként jelenik meg a zajszint vagyis az állandó alapzaj, amelyhez hozzátartozik egymás megzavarása egy-egy odaszólással , amely egyterű irodákban sokkal gyakoribb, mint ha valakire konkrétan rá kellene nyitni az ajtót vagy fel kellene hívni telefonon. Terjedelmes szakirodalma van, hogy egy pár másodperces megzavarás után milyen sok időt vesz el újra visszazökkenni az eredeti feladatba, teszi hozzá a szakértő.
"A csapatmunkát valóban segítheti az open office elrendezés, de fontos kiemelni, hogy a munkakörök jelentős százalékában a valódi kollaboráció a feladatoknak csak igen kis részét teszi ki, sokkal többször kell koncentráltan, egyedül dolgoznia a kollégáknak" - emeli ki a pszichológus. Az pedig, hogy nagyjából mennyi ember képes egy térben egyszerre együtt dolgozni, nagyban függ a feladat jellegétől és a szervezeti kultúrától. Más téri megoldásokat igényel például egy pénzügyi, mint egy marketinges csapat, vagy egy kezdő startup cég, mint egy német multi. A pszichológus hangsúlyozza továbbá, hogy a nyitott terű irodákról általánosságban nehéz beszélni, látszólagos apróságok nagy különbséget okozhatnak a térhasználati szokásokban vagy a munkaválló-munkakörnyezet interakcióban. Nem mindegy például, mekkora az egy főre jutó tér nagysága vagy hogy milyen nagy ablakok vannak - utóbbi szempontból pedig az Apple Park egészen jól vizsgázna.
Hiába a bizonyított hátrányok, a pszichológus szerint valószínűleg nem indulnak el a vállalatok abba az irányba, hogy újra zárt terű irodákat hozzanak létre. "A privát irodás megoldás drága és nem illik a mostani munkavégzési szokásokhoz. Úgyhogy nem az a fő kérdés, mire cseréljük le az open office-t, hanem az, hogyan tegyük szerethetővé." - jelentette ki a szakértő. Az egyterű irodák kompenzálhatóak például csendszobával, hangszigeteléssel, foglalható tárgyalóval és az otthoni munkavégzés lehetőségével is.