Közel 1,3 millió magyar nyitott külföldi munkavállalásra
Szerethető Munkahely Díjat alapított a DreamJo.bs állásportál annak érdekébe, hogy megtalálja a száz legjobb céget, ami miatt érdemes itthon maradni munkavállalóként. A kérdés azért is érdekes, mert a dolgozók közel háromnegyede szívesen dolgozna máshol, és majdnem a harmaduk akár külföldön is, ha ott jobb a feltétel.
A hazai munkavállalók közül összesen 71 százalék lenne nyitott új állásra - derül ki a DreamJo.bs állásportál megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amely a 18-59 éves magyar lakosságot vizsgálta ezer fős mintán. A megkérdezett korcsoport 67 százaléka aktív jelenleg a munkaerőpiacon, és az aktívan dolgozók közel háromnegyede érdeklődne új lehetőségek iránt. Új munkahelyet viszont kifejezetten csak a megkérdezettek 18 százaléka keres, és figyeli az álláslehetőségeket.
Azok közül, akik nyitottak lennének egy új állásra, 29 százalék érdeklődik a külföldi lehetőségek iránt, vagyis a reprezentatív minta alapján a lakosság adatainak tekintetében "közel 1,3 millióan szívesen költöznének külföldre, ha ott lehetőségük lenne jobb munkahelyen dolgozni" - írja a DreamJo.bs közleménye. Ezen a csoporton belül erősen felülreprezentáltak a férfiak, a fiatalok, a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a városiak. Az "affinitási index" szerint pedig leginkább a 18-29 éves, városban élő férfiak gondolkodnak azon, hogy egy jobb állás reményében elhagyják Magyarországot.
Az aktív dolgozók közel harmada (29 százalék) elégedetlen jelenleg az állásával, melynek oka a céges tényezők közül főleg a fizetés (74 százalék), a problémák a főnökükkel (47 százalék), továbbá ide sorolhatóak még a munkakörülményekkel, a munkaidővel és a cégkultúrával kapcsolatos nehézségek, de ezek már csak a munkavállalók kevesebb mint harmadának okoznak problémát. A belső tényezők közül azaz indok vezet, hogy a dolgozók nem érzik, hogy a büszkeséggel töltené el őket a munkájuk (38 százalék), de nagyjából a harmaduknak gondot jelent a fejlődési lehetőség, a karrierlehetőség és a céges hangulat hiánya is.
A magasabb fizetés a külföld iránt (is) nyitottak 80 százaléka számára indokolná a Magyarországon kívüli munkavállalást. Továbbá a válaszadók 45 százaléka világlátást jelölte meg az okok között, és több mint harmaduk a munkakörülményektől várna jobbat, gazdaságilag fejlettebb országot keresne, sőt 35 százalék szerint itthon kifejezetten kilátástalan a helyzet. Ezzel szemben azok, akik elzárkóznak a külföldi munkavállalástól nagy arányban (49 százalék) a családtól való távolságot említették gátként, de 41 százaléknak az idegen nyelvtudás hiánya okoz problémát.
Mi kellene, hogy itthon maradj?
Az eredmények ismeretében a DreamJo.bs állásportál meghirdette a Szerethető Munkahely Díjat, amelyre nevezhet minden olyan, legfeljebb 250 főt foglalkoztató hazai cég, ahol a vezetők és munkavállalók egyaránt úgy érzik, hogy "az ő cégükhöz jó bemenni dolgozni". Nevezni október 21-ig lehet lehet egy profil feltöltésével, amelyen a cég bemutatja, hogy miért érdemes náluk dolgozni, milyen fejlődési lehetőségeket, munkakörülményeket biztosítanak, vagy hogyan szólhatnak bele a dolgozók a cég életébe. A zsűrizést a közönség végzi, de nem a publikusan legtöbb szavazatot kapó vállalat győz, hanem minden jelentkező zsűritag csak tíz véletlenszerűen kiválasztott céget értékelhet.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Bár sem az eredmények, sem a pályázati kiírás nem csak az informatikai cégeknek szól, de nagy arányban az informatikusokat érinti, mint ahogy az IThon.info "Mi kéne, hogy hazagyere?" témájú kutatása kapcsán volt róla szó. Ebben az esetben viszont a DreamJo.bs inkább azt vizsgálja, hogy milyen munkahely kellene ahhoz, hogy "el se menj". Az eredmények november 13-án derülnek ki, mikor a DreamJo.bs kihirdeti a száz legtöbb szavazatot kapó céget Szerethető Munkahely oldalán.
Metodológia
A DreamJo.bs megbízásából a kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó végete online kérdőíves felmérésen keresztül. A kutatás a 18-59 éves hazai lakosság körében zajlott 1000 fős mintán, 2017. július-augusztus között. A kutatás reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, régió és lakóhelytípus jellemzők alapján.