Földre kényszeríti DJI-drónjait az amerikai hadsereg
Az Egyesült Államok hadereje biztonsági kockázatok miatt függeszti fel a kínai drónok használatát.
Azonnali hatállyal felfüggeszti a DJI drónok és egyéb, a kínai gyártótól származó felszerelések használatát az amerikai hadsereg, biztonsági kockázatokra hivatkozva. A dróntechnológiával foglalkozó sUAS News által megszerzett, idén augusztus eleji memo szerint a cég termékeit érintő szoftveres sebezhetőségek miatt vonják be az eszközöket, amelyekből az utasítások szerint minden akkumulátort és adathordozót is el kell távolítani, továbbá a DJI alkalmazásait is törölni kell minden eszközről.
A memóból egyébként az is kiderül, hogy a DJI drónjai a hadsereg által legszélesebb körben használt, kiskereskedelmi forgalomban is kapható távvezérelt repülők, amelyekre a hadsereg felelős ágazata több mint 300 különálló légi alkalmassági tanúsítványt adott ki. Az egyelőre nem derült ki, hogy a "használati kockázatok" pontosan milyen sebezhetőségeket takarnak, erről a hadsereg egyelőre a gyártónak sem adott tájékoztatást. A sUAS News-nak nyilatkozva a gyártó szóvivője, Michael Perry meglepetésének adott hangot, szerinte az amerikai hadsereg nem egyeztetett a DJI-jal a visszavonás kapcsán. A vállalat már felvette a kapcsolatot a hadsereggel az ügyben.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A DJI adatgyűjtésével kapcsolatban már korábban is merültek fel kérdések, noha ahogy azt az Ars Technica is idézi, a cég ezekről tavaly áprilisban elmondta, nem tárol és hozzáférni sem tud a felhasználók által készített videókhoz, illetve élő adásokhoz, legyen szó a drón memóriakártyáján vagy épp a csatlakoztatott telefonon vagy táblagépen lévő adatokról. Ezeket a gyártó saját bevallása szerint még hatályos jogi követelésre sem tudja kiadni.
Más, potenciálisan érzékeny adatok begyűjtésével és kiszolgáltatásával kapcsolatban ugyanakkor már más a helyzet, a cég adatvédelmi nyilatkozatában ugyanis világosan leírja, hogy fenntartja magának a lehetőséget, hogy adott esetben, törvényi kötelezettségnek eleget téve tárolja a drón által rögzített geolokációs adatokat, illetve a megfelelő hatóságoknak ki is szolgáltassa azokat. Erre a DJI szerint a repüléstilalmi övezetek, például repterek vagy katonai létesítmények (no fly zone-ok) elkerülése miatt van szükség, illetve azért, hogy utóbbiak határainak esetleges megsértését követően az elkövető egyértelműen felelősségre vonható legyen.
Nem valószínű ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok hadserege az ilyen jellegű adatgyűjtés miatt visszakozott volna a kínai cég drónajinak használatától, hiszen az adatvédelmi nyilatkozatban rögzített tevékenység a sereg számára is a kezdetektől nyilvánvaló kellett hogy legyen. Könnyen lehet, hogy a hadsereg szakértői inkább attól tartanak, hogy a relatíve jól ismert vezérlőprotokollokra építő drónok felett egyes helyzetekben illetéktelenek is átvehetik az irányítást, esetleg adatokat szerezhetnek meg azokról. A DJI termékeit egyébként az amerikai hadsereg mellett terrorszervezetek, köztük az Iszlám Állam is előszeretettel használják, a megfigyelés mellett akár robbanószerkezetek célba juttatására is.
A mostani intézkedés persze nem jelenti azt, hogy az amerikai haderő végig elköszön a kínai drónoktól, mindenesetre a szóban forgó biztonsági kockázatok felülvizsgálatának lezárásáig a négyrotorosok és társaik egész biztosan földre kényszerülnek.