Instagramon leggyakoribb a zaklatás a fiatalok szerint
A sértő privát üzenetek, az online pletykák és a bántó bejegyzések is átélhetőek online zaklatásként, de a fiatalok nem mindig vannak tisztában azzal, hogy ilyenkor ártanak a másiknak.
Megjelentette a zaklatással foglalkozó brit Ditch The Label szervezet a "The Annual Bullying Survey 2017" kiadványát, amelyet idén ötödik alkalommal adott ki. Ezúttal a kutatók 10 020 Egyesült Királyságban élő középiskolában, valamint felsőoktatásban tanuló 12-20 éves fiatalt kérdeztek meg online kérdőíves felméréssel többek között az internethasználati szokásaikról, és az eközben átélt negatív tapasztalataikról.
A szervezet alapítója, Liam Hackett szerint egy olyan korban élünk, amelyben nincs közösen elfogadott szabálykönyv arról, hogyan lehet felelős "digitális világpolgárként viselkedni" - bár rendszeresen vannak kezdeményezések a netikett szabályainak kidolgozásáról. Egy másik problémát pedig az jelent, hogy a fiatalok szemében az online viselkedésnek más etikai normái vannak mint az offline társadalomban, amit például az mutat, hogy a válaszadók 46 százaléka szerint csak az számít valós életnek, ami offline történik - ebből következhet, hogy az esetleges zaklatók nem is gondolják, hogy a tetteikkel a másik embernek problémát okozhatnak.
A Ditch The Label többek közt olyan tettekre kérdezett rá, amelyet mások zaklatásként szoktak azonosítani. Ezek alapján a több mint tízezer fiatalból 69 százalék tett már online formában a másikkal bántó dolgot és 31 százalék mondott valami sértőt online kommunikációs csatornán, például képernyőmentést készített valaki képéről vagy bejegyzéséről azért, hogy csoportos chatben nevessenek rajta (35 százalék), online játékban trollkodott (25 százalék) vagy nyilvánosan megosztott vagy kedvelt valamit, amivel a másikból gúnyt űzött (17 százalék). Ennek ellenére csak 12 százalék tartja úgy, hogy a saját meghatározása szerint zaklatott már valakit. Ellenben 54 százalék mondta azt, hogy volt már zaklatás áldozata - a kutatók számítása szerint minden második fiatalból egyet zaklattak már valaha, minden ötödikből egyet az elmúlt egy évben, és minden tizedikből egyet az elmúlt héten is.
Online formában a megkérdezettek 17 százaléka érzi úgy, hogy átélt már zaklatást - közülük a legtöbbnek (68 százalék) valamilyen sértő privát üzenetet küldtek. A válaszadók több mint harmada nyilatkozta azt is, hogy online pletykát terjesztettek róla (41 százalék), sértő dolgot tettek közzé az online profilján (39 százalék) vagy pedig egy fényképe alatti hozzászólásban (34 százalék). Összességében a fiatalok 16 százaléka érzi úgy, hogy minden héten bántalmazzák online környezetben, 29 százalékot pedig nagyjából havi rendszerességgel. Ennek következtében a zaklatást érzők közül negyven százalék érez online szorongást vagy depressziót, negyedük pedig már károsította magát és voltak öngyilkosságról gondolatai.
Mi a leghosszabb idő, amit a közösségi média profilod megnézése nélkül el tudsz tölteni?
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Leggyakrabban a fiatalok az Instagramon élnek át zaklatást az adatok szerint, a megkérdezettek 78 százaléka használja ezt a platformot és közülük 42 százalék érezte már úgy, hogy közben bántalmazás érte - ez a platformok használóinak 7 százaléka. A második a Facebook, amelyet a brit fiataloknak csak 60 százaléka használt az elmúlt egy évben, és 37 százalékuk érezte eközben, hogy cyberbullying áldozata lett - az összes platfom használójának 6 százaléka. A harmadik helyen a Snapchat végzett 76 százalékos használati aránnyal és 31 százalékos zaklatási aránnyal - ez a közösségi hálózatok használóinak 5 százaléka. Ezt követte sorrendben a WhatsApp, a YouTube, a Twitter és a Tumblr. Legtöbben a kutatás szerint egyébként a YouTube felületét nyitják meg a brit fiatalok közül (92 százalék), ehhez képest arányaiban kevesen (10 százalék) élnek át zaklatást videónézés közben.
Ennek alapján az Egyesült Államok iskolásainak csak 6 százaléka érzi úgy, hogy a közösségi hálózatok biztonságos, 65 százalék szerint pedig "attól függ". A fiatalok abban sem biztosak, hogy a platformok fejlesztői minden megtesznek a biztonságuk érdekében, 71 százalék gondolja úgy, hogy még lenne az oldalaknak teendője ezen a téren.
A Twitter bizonyítani akar
A kutatás eredményeinek megjelenésével párhuzamosan a Twitter saját belső adatokat publikált arról, hogy a január óta tett intézkedéseinek hatására mennyivel csökkent a felületen a zaklatás, ami mindig is problémát okozott a közösségi oldalnak. A cég saját bevallása szerint 10-szer több alkalommal intézkedett a bejelentéseket követően, mint korábban, ami napi "több ezer" zaklatási esetet jelent. Kétszer több olyan profilt fedezett fel, amelyet korábban már felfüggesztett felhasználók hoztak létre.
A zaklató felhasználók szűrése gépi tanulással a februártól bevezetett új módszerrel a cég adatai szerint 25 százalékkal kevesebb bejelentést eredményezett a vonatkozó profilokkal kapcsolatban, és a korlátozott felhasználók 65 százalékát csak egyszer kellett ebbe a státuszba helyezni egy időre - ami a Twitter szerint a javulásukat jelenti. A némítási funkció miatt pedig 40 százalékkal kevesebbet blokkoltak a felhasználók, akik üzenetet kaptak nem követett profiloktól. Konkrét számadatokat azonban nem közölt a Twitter a bejelentett zaklatási esetek pontos számáról, és ahogy a The Verge is rámutat, a vállalat inkább csak a hírességeket és az újságírókat igyekszik védeni a funkciókkal, kevésbé az átlagos felhasználókat.
Metodológia
A Ditch The Label ötödik éve szervezi meg online kérdőíves kutatását az Egyesült Királyságon belül a zaklatásról, amelynek idei eredményeit "The Annual Bullying Survey 2017" kiadványában foglalta össze. A felmérés során a szervezet brit középiskolákkal és felsőoktatási intézményekkel vette fel a kapcsolatot, így 10 020 főt ért el a 12-20 éves korcsoportból. Minden fiatal csak szülői engedéllyel tölthette ki a kérdőívet, és a kutatók a válaszokat rendszeresen monitorozták, hogy hol van szükség azonnali segítségre. A szervezet a reprezentativitást nem említette az összefoglalóban, de a kutatás a megkérdezettek száma alapján kiemelkedőnek tartható.
A kérdőív fele minden évben azonos kérdésekből áll, hogy a felmérés mérje az előrehaladást, az attitűdök és a szokások alakulását - nem csak a cyberbullyinggal, hanem a zaklatásról való általános gondolkodással kapcsolatban. A kérdések másik része pedig olyan új internetes területekre vonatkozik, amelyekről a kutatók tapasztalata alapján addig kevés publikáció készült. Tavaly azoknak a megkérdezésére koncentrált a felmérés "több száz egyedi változó alapján", akik maguk is a zaklatók közé tartoznak. Idén pedig inkább a technológián és a fiatalok "online életén" volt hangsúly, például online szokásokon, netfüggőségen és internetes zaklatáson.