Informatikai villámképzések II.: Röghöz kötés?

A cikksorozat első részében már írtunk a Green Fox fizetési konstrukcióiról, az viszont már a honlapról sem derül ki konkrétan, hogy mi történik, ha valaki utólag gondolja meg magát. Előfordul, hogy a programozás mégsem az a munkakör, amelyben a jelölt el tudja képzelni a jövőjét, vagy kap egy sokkal jobb ajánlatot egy másik cégtől - de az egy éves szerződés mindkét esetben a Green Foxhoz köti. Ha mindenképp szeretné elhagyni az oktatócég által közvetített állását az újdonsült fejlesztő, akkor kártérítési kötelezettség terheli, amit jobb esetben átvállal az új munkaadója - rossz esetben magának kell kifizetnie.

Felmerült azonban a gyanú, hogy az eredetileg hangoztatott (és a weboldalon is hirdetett) egy éves "röghöz kötés" akár három is lehet, ha a kiközvetített végzős hallgatónak a fogadó cég olyan szerződést kínál. Ezt pedig ugye a Green Foxszal kötött egyezség értelmében a végzősnek kötelező lenne aláírnia. Egy három évre szóló szerződés nagyon hosszú az informatika világában - panaszkodott egy vihart kavaró és azóta eltávolított Facebook bejegyzésben egy tanácsadó egyik ügyfele kapcsán. Ennyi idő alatt nagy változások történhetnek a munkaerőpiacon és a technológiában is. Az pedig különösen nagy probléma, hogy az átképzett diákok friss belépők az IT-be, sokszor egyáltalán nem tudják, milyen a munka az informatikai piacon, és azt mennyire fogják bírni - így viszont ki sem tudnak hátrálni.

A kételyt a cég igyekszik gyorsan szétoszlatni, Fazekas Barbara, a Green Fox ügyvezetője kijelentette, hogy "ha egy partnercég megváltoztatja az eredeti feltételeket és például a 12 hónaposnál hosszabb határozott idejűt kínál, megváltoztatja a munkavégzés helyét, csökkenti a fizetést, vagy épp tanulmányi szerződés aláírását várja el, akkor a végzős diák mentesül a kötbérfizetés alól és felmondhat". Azt mi is írtuk a cikksorozat első részében, hogy a Green Fox egyéves munkaszerződést írat alá a hallgatókkal, nem pedig három éveset, ezért ebben az esetben valamilyen komoly félreértés történhetett.

"Nem tudjuk honnan jön a 3 év és elképzelhető, hogy egy partnercég más okból kötött velük egy tanulmányi szerződést, de a cégnek erről nincs tudomása. Írunk a hallgatóknak, és ha valaki felhasználta a nevünket, akkor jogorvoslattal fognak fellépni, de hozzánk eddig nem jutott el ez az információ. A fejvadász piacon eleve nehéz dolga van az embereknek, mert 1 év hosszú idő, és addig nem tudják elvinni az embereket. A piacon pedig vannak olyanok, akik sokszor nem fair eszközökkel élnek, mert a hallgatók nem értenek hozzá, és nem kérdeznek rá a dolgokra. Ha valaki átküldi a munkaszerződését, akkor megnézzük, de ez személyes adat, ezért nem kötelezhetjük rá. Nem tudjuk azt sem, hogy kaptak-e valahol kiegészítő szerződést." - mondta kérdésünkre Fazekas Barbara, a Green Fox ügyvezető igazgatója.

_{A juniorok elvándorlása problémát jelent a cégeknek a Codecool 2016. év végi kutatása szerint is}

A volt hallgatókkal készített interjúk során beszéltünk olyannal, akit az ajánlott munkahely belső továbbképzésre küldött, de ebben az esetben a tanuló tisztában volt vele, hogy egy, a Green Fox-szerződéstől eltérő tanulmányi szerződést ír alá, amely meghosszabbítja a cégnél töltött idejét, és ezt vállalta. Azt a cég egyik vezetőfejlesztője is megerősítette, hogy egy ilyen esetről tud, amelyben a hozzájuk érkező Green Foxos hallgatók közül egy embert belső képzésre kellett küldeni - arra azonban nem tudott válaszolni, hogy mi történt volna, ha a fejlesztő nem vállalja a képzést. Ez a tanulmányi szerződési forma egyébként egészen elterjedt a cégeknél, amellyel a munkavállalókat igyekeznek késztetni a maradásra, a kisebb fluktuáció érdekében.

Ugyanakkor az 1 éves hűségidő az ténylegesen kötelező a jelölthöz kirendelt cég felé, és annak ellenére, hogy a Green Fox a cégek felé 3 hónapos "garanciát" vállal a hozzájuk közvetített hallgatókra, illetve a végzősöket kötelezi az ajánlat elfogadására - feléjük nem garantálja, hogy változtathatnak, ha rosszul érzik magukat azon a helyen, ahol egy évig kell dolgozniuk. Mindössze informális segítséget tud felajánlani a szervezet, ha valamilyen probléma történik, "a legnagyobb gond, hogy minden cégnél dolgoznak olyanok, akik nehéz esetek, de ezt nem lehet kivédeni, ilyen esetben összekötjük a fejlesztőt a szervezet pszichológusával." - mondta az ügyvezető.

Azt a Green Fox ügyvezetője is elismerte, hogy az "első 1-2 évben sok hibát elkövettek", mivel nem tudták hogyan működik a piac és a bizalom. Például az első körben elhelyezett 19 hallgatónál főként a pszichológus felmérése döntött arról, hogy melyik hallgató hová kerülhet, de "ez nem sikerült jól, 2 hallgató sérült a folyamatban." - említette Fazekas. Ezt a kiválasztási folyamatot később egy olyan módszerrel váltotta fel a szervezet, amely a résztvevő és a partnercég döntését is jobban figyelembe veszi, így a későbbiekben az ügyvezető állítása szerint csökkentek a félreértések.

Az esetek azt azonban jól mutatják, hogy mennyire fontos a munkaszerződések és a tanulmányi szerződések alapos átolvasása az aláírás előtt, és a feltételek alapos tisztázása. "Az egyén felelősségéről van szó, hogy ha valamit nem szeretne, akkor ne írja alá. Ez hasonló ahhoz mint ami a deviza alapú hitelekkel történt, amiből nekem is van, de nem másokat hibáztatok érte. Ne írj alá egy szerződést csak azért, mert azt hallod, hogy milyen jó az informatikusoknak, és meg se nézed a lehetőségeid - akkor csinálj inkább először egy ingyenes vagy olcsóbb online képzést." - fejtette ki Kovács Péter, az IseeQ fejvadászcég társalapítója. Meglátása szerint arra nem lehet üzleti modellt építeni, hogy "valaki vagy elhelyezkedik vagy nem", de a későbbiekben az újabb szereplők megérkezésével felhasználóbarátabb feltételek fognak kialakulni.

_{Szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány a Codecool által megkérdezett cégek szerint}

"Viszont ha az állam nem csinálja, akkor legalább valaki kézbe veszi a rendszert, és nem tudom megítélni hogy jó vagy rossz, de a folyamat megy és van rá piaci igény. Még képlékeny és nagyon az elején vagyunk az egésznek, nagyjából másfél éve van ilyen piaci alapú képzés, de az már látszik, hogy van rá igény." - tette hozzá a fejvadász.

Kiút van, de drága

Ha valaki sehogy nem bír megbirkózni a nehéz jellemű kollégákkal vagy a feladatokkal egy éven keresztül, esetleg mindenképp elfogadja egy másik cég ajánlatát a határidő előtt, akkor kártérítést kell fizetnie a Green Fox felé, méghozzá nem is keveset. "Ha a végén azt mondja valaki, hogy nem tetszik neki egyik hely sem, akkor kötbért kell fizetnie, mert amúgy nem létezne a Green Fox. Ez a képzéstől függően fixen fizetendő 1 vagy 1,3 millió forintos tandíjon felül pluszban 1,5 millió forintos kártérítést jelent." - jelentette ki a szervezet ügyvezetője. Ez a helyzet akkor is, amikor a hallgató az egy éves hűségidőn belül szeretne távozni a cégtől bármilyen okból. Fazekas Barbara elmondása szerint ugyanis ez a képzésük teljes megítélését nagy mértékben ronthatja a cégek felé, akik azért fizetnek, hogy megbízható munkaerőt kapjanak. A problémák megoldásában viszont segít, hogy a végzőst alkalmazó fél is abban érdekelt, hogy minden flottul menjen: "Nem azért fizet egy cég, hogy 12 hónap után azonnal felmondjon a munkaerő, mert az pénzkidobás." - mondja a Green Fox vezetője.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az egy éves eleve "röghöz kötés" a cégeknek nagy előnyt jelent a felvett juniorok kapcsán, például a fejvadászok által hozott jelöltekkel vagy a hirdetésre jelentkezőkkel szemben. Eleve a betanulás a céges projektekbe is nagyjából egy évbe telik, de a cég közben is igyekszik akár fizetésemeléssel rávenni a felvetteket a további maradásra, mikor már elkezdenek konkrét értéket termelni a cég számára. Ebben az esetben pedig a rövid átképzésen résztvevők is valamennyire biztonságban érezhetik magukat, hogy évig van munkahelyük, bár a cégeknek járó garancia őket nem illeti meg.

A Green Fox modelljétől eltérően egy másik, IT-oktatásban utazó cégnél, a Codecoolnál ezzel szemben nincs ilyen jellegű kötelezettségvállalás, a munkaszerződésről csak a hallgató és a cég dönt egymás között - mondta Bonyhádi Gábor marketingigazgató. "Eddig egy diákkal fordult elő, hogy azóta már máshol dolgozik, de inkább megpróbáljuk a képzés során felkészíteni őket, hogy ne ugráljanak egyik helyről másikra." - tette hozzá. Az igaz azonban, hogy a szervezetnek a hosszabb (12 6 hónapos) képzés miatt még nincs annyi végzett hallgatója. Miskolcon az első csoport 2015-ben indult, amelynek tanulói már mind dolgoznak. A budapesti képzés viszont hivatalosan még csak májusban zárult, és a csoportból a tanulók fele helyezkedett el eddig - mint megtudtuk, ez nem azt jelenti, hogy a másik fele nem talált munkát. A Codecool azonban "nem engedi el addig egy hallgató kezét", amíg nincs meggyőződve, hogy teljesen elsajátította a szükséges ismereteket.

Biztosan megéri?

Hogy a résztvevők számára a váltás mennyire éri meg, azt nyilván esete válogatja attól függően, hogy ki milyen munkakörből érkezik. A Green Fox által garantált minimum havi bruttó 330 ezer forintos fizetés nagyjából nettó 220 ezer forintnak felel meg, amely másfél éven keresztül 72 ezer forint plusz áfás (27 százalékos áfával számolva további nagyjából 20 ezer forintos) tandíjjal csorbul. Ez azt jelenti, hogy a minimum megajánlott fizetéssel a résztvevő másfél évig még nettó 130 ezer forintos fizetésben részesül, amely például a jelenlegi közalkalmazott bértábla szerint egy kezdő, mesterfokozattal rendelkező pedagógus nettó fizetésével egyenértékű. Egyébként a hardver programozó képzés ebből a szempontból még kevésbé kedvező, mivel az 1,1-1,3 millió forintos képzés mellett nettó 200 ezer forintos fizetést garantál a szervezet. Azonban ezek csak a kezdő minimum fizetések, a cég ajánlhat ennél eleve kedvezőbb feltételt, és emelheti is a fizetést az egy év alatt, ha szeretné megtartani a már betanított, éppen termőre forduló új programozóját.

Arról nincs adatunk, hogy végül mennyien fizettek eddig kártérítést az oktatási szervezetnek, de tudomásunk szerint előfordult már olyan eset, mikor a hallgató egy éven belül azért hagyta el a munkahelyét, mert ő és a cég is belátta, hogy nincs értelme a folytatásnak, de volt olyan is, akit egy jobb munkaajánlattal csábították át. A megkérdezett hallgatók viszont mind pozitívan nyilatkoztak a Green Fox képzéséről és a munkaerő közvetítésről, a tapasztalataikról a következő cikkben számolunk be. Cikksorozatunk első része, amelyben a képzés közvetítés modelljét mutattuk be, itt érhető el.