Az európai roamingszabályozás tíz éve

Holnap, azaz 2017. június 15-én nulla órától új időszámítás veszi kezdetét az európai mobiltávközlésben: az unióban működő összes mobilszolgáltató ügyfele számára megszűnik a külföldi mobilhasználat (legtöbb) extra költsége, amennyiben egy másik uniós tagországba utazik. Az uniós szakpolitika több mint tíz éven át küzdött azért, hogy a nemzetközösség legfőbb alapelveivel (egységes piac) harmonizáló szabályozás jöjjön létre, ám olykor a döntéshozók sem értettek egyet abban, pontosan mikor és milyen formában szűnjön meg a roamingszolgáltatás többletdíja az EU-n belül.

Káros jelenség

A roamingdíjak eltörlésének, vagy legalábbis azok jelentős mérséklésének szándéka eredetileg Viviane Reding információs társadalmi és médiabiztos hivatalához kötődik. A biztos az előző évtized közepén többször hangot adott azon véleményének, hogy Európában túlságosan magasak a barangolás díjai, a szolgáltatók közötti verseny elégtelen, ez pedig végeredményben a határok mentén élők, az üzletemberek és turisták megkárosítását jelenti. A szakpolitikus 2005 nyarán uniós szintű lépéseket helyezett kilátásba, ha a helyzet nem javul sürgősen.

Az első ilyen lépésre ezt követően nem egészen egy évet kellett várni. Az átfogó, a nemzetközösség összes tagállamában működő összes mobilszolgáltatóra vonatkozó roamingszabályozás létrehozásáról szóló előterjesztést 2006 tavaszán nyújtotta be Írország a soros osztrák elnökségnek. A beadvány azonnal heves tiltakozást váltott ki a mobilszolgáltatókat tömörítő GSMA-n belül. A szervezet úgy érvelt, hogy szükségtelen a szigorítás, mivel az elmúlt években amúgy is átlagosan évi 5 százalékkal mérséklődtek a belföldi és roamingtarifák egyaránt, egyben azt prognosztizálták, hogy a piaci árak önszabályozó alapon tovább csökkennek majd.

^{Viviane Reding}

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A szolgáltatók tiltakozása az akkori árakat tekintve egyáltalán nem volt meglepő. A három hazai operátor például percenként 250 és 650 forint közti összeget számlázott partnerhálózattól és országtól függően az ügyfeleinek az uniós barangolás esetén a kimenő hívásoknál, a hívásfogadás percdíja pedig 95 és 220 forint között mozgott. Az első, 2007 júniusában hatályba lépő roamingrendelet első lépcsőben ezt a percdíjat egységesen 147 illetve 72 forintban maximálta, továbbá előírta, hogy 2008-ban és 2009-ben tovább kell csökkennie a díjaknak.

Üdvözöljük partnerhálózatunkban!

Fontos, hogy az eredetileg 2010-ig hatályos rendelet a kiskereskedelmi ársapka mellett a nagykereskedelmi díjakat is maximalizálta, ám eleinte csak a percdíjak esetében. Új eleme volt továbbá a szabályozásnak, hogy a szolgáltatóknál kötelező lett az úgynevezett welcome SMS, melyben a roamingszolgáltatás igénybe vételeinek feltételeiről, így elsősorban a percdíjakról kellett kötelező tájékoztatást nyújtaniuk az ügyfeleknek a partnerhálózatra csatlakozást követően.

Bár az első intézkedéseknek köszönhetően az EU-s barangolás költségei rövid időn belül kevesebb mint a felére csökkentek a mobilhívások esetén, hamar világossá vált, hogy a Bizottság, illetve Viviane Reding nem éri be ennyivel. A biztos 2008 tavaszán kilátásba helyezte az SMS-ek és a minden tekintetben aranyárban mért adatroaming díjának maximalizálását is, valamint további, az átláthatóbb használatot célzó törekvéseket. A szolgáltatóknak az adatroaming esetében lényegében ultimátumot adott Reding: ha nem csökkentik önként, jelentős mértékben az adathasználat felárát, ez a terület is hatósági szabályozást kap.

1 GB = 3 000 000 Ft

A szolgáltatók ekkor még zömében egységes nemzetközi adatroaming-tarifákat alkalmaztak, melyek partnerhálózattól függően megabájtonként 1000 és 3000 forint közötti összeget takartak, többnyire 100 (de akadt olyan szolgáltató, ahol 500) kilobájtos számlázási egységekkel. Az adatroaming díja már pusztán az ultimátum hatására jelentősen mérséklődött, az önszabályozási törekvéseket azonban nem érezte elégségesnek az európai döntéshozás. Így az eredeti, 2007-es rendelet 2009-es módosításával megjelent az adatroamingra vonatkozó nagykereskedelmi és az SMS-re vonatkozó kiskereskedelmi ársapka, illetve 2012 nyaráig kiterjedően további, éves kötelező árcsökkentéseket írtak elő a szolgáltatók számára.

A módosított, meghosszabbított hatályú rendeletbe ismét bekerült egy új elem, így 2009 nyarától a külföldről indított EU-s roaminghívások számlázási egysége az első 30 másodpercet követően kötelezően másodpercalapú lett, míg a fogadott hívások esetén a számlázási egység a beszélgetés hosszától függetlenül másodpercalapú volt. Érdekes fonákja az uniós szabályozásnak, hogy 2009-ben a távközlési szolgáltatásokra vonatkozó áfa mértékének növelése, valamint a forinttal szemben lényegesen megerősödött euró árcsökkenés helyett csekély mértékű drágulást eredményezett hazánkban (a rendelet ugyanis euróban határozta meg a díjakat, melyeket évente csak egyszer, az árcsökkentést megelőző hónapokban lehetett a nemzeti valutának megfelelően átváltani).

A szabályozás 2010-ben ismét új, kötelező elemet vezetett be a szolgáltatók számára, ezúttal a rettegett "számlasokk" elkerülése érdekében. Ez év nyarától kötelezővé vált egy nettó 50 eurós adatlimit bekapcsolása az adatroaming esetén, ami akkor nagyságrendileg bruttó 17 ezer forintnak megfelelő maximum díjat takart - ennek elérésekor a szolgáltatást lekapcsolta az operátor. Ezért a pénzért cserébe 2010 nyarán a T-Mobile ügyfelek 28, a Vodafone előfizetői 7,3-9,3, a pannonosok pedig kb 7 megabájtnyi adatot forgalmazhattak. Szerencsére addigra a legtöbb szolgáltató már bevezetett valamilyen kiegészítő mobilnet-opciót EU-s használatra, amivel életszerű körülmények között is használható volt az okostelefon barangolás közben - jóllehet ekkor még közel sem mutatkozott erre akkora igény, mint napjainkban.

Steelie-Neelie

Ebben az évben új biztost kapott az EU-s távközléspolitika, a multik által rettegett nevű vaslady, Neelie Kroes személyében, aki hivatalba lépését követően gyakorlatilag azonnal leszögezte, a mobiltelefonos barangolás esetén az EU-s szolgáltatók számára a jövőben az egyetlen opció csakis a belföldi díjak és a barangolás díjai közti árkülönbség teljes felszámolása lehet. "Számomra egy igazi digitális piacon a verseny biztosítja, hogy a lakosok, ügyfelek és vállalatok nem szembesülnek alapvetően más szolgáltatással vagy árakkal amikor átlépik a határt" - mondta Kroes új hivatalba lépését követő egyik első nyilatkozatában, 2010 szeptemberében. "Ebben a környezetben az EU-n belüli roaming csillagászati ára idejétmúlt koncepció. Azt hiszem mindannyian egyetértünk abban, hogy ezek az árak alig mutatnak összefüggést a szolgáltatás nyújtásának költségeivel. Azt szeretném, ha a belföldi és roaming árak közötti különbség eltűnne. Minél előbb, annál jobb" - tette hozzá.

A folyamat következő lépcsőfoka egy teljesen új alapokra helyezett roamingrendelet megalkotása lett, mely az eredeti, 2007-ben hatályba lépett és 2009-ben módosított szabályozás helyébe lépett 2012 nyarán, megágyazva az EU-s roamingdíjak végleges eltörlésének. Az új rendelet eredetileg 2017-ig szabályozta volna a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi roamingdíjakat, előbbi esetben már nem csak a beszédperceket és SMS-eket illetően, hanem újdonságként az adatforgalomra is kiterjedően.

Az adaton a fókusz

Az új rendelet értelmében a beszédhívások díjának csökkentése fokozatosan mérséklődött, míg az adatroaming árát a mobilinternet-használati szokások megváltozása, vele együtt az ugrásszerűen bővülő okostelefon-penetráció figyelembe vételével drasztikusan letörte a szabályozás. A kiskereskedelmi árszabályozás kezdetben megabájtonként maximum 205 forintban állapította meg az EU-s adatroaming költségét (külön adatopció igénybevétele nélkül), a szolgáltatás előírt számlázási egysége pedig ezzel párhuzamosan 1 kilobájtra változott.

^{Képeslap helyett...}

Az EU-s roaming felárának teljes eltörlésére vonatkozó első, félig-meddig komolyan vehető javaslat már 2013-ban napvilágot látott az átfogó EU-s távközlési reformcsomag részeként, ám a Parlament részéről elsöprő többséggel megszavazott, majd a Bizottság által előterjesztett javaslatot az Európai Tanács visszadobta, így úgy tűnt, hogy 2015 helyett legalább 2018-ig kell várni az EU-s roamingdíjak teljes eltörlésére. A javaslatot bennfentes információk szerint nem a sorsukba addigra már többé-kevésbé beletörődött mobilszolgáltatók gáncsolták, hanem elsősorban a napfényországok, vagyis azok az uniós tagállamok, melyek komoly turistaforgalmat bonyolítanak, így a roamingbevételekből az államkasszába is arányosan nagyobb összeg jut.

Happy end

Végül egyfajta kompromisszumos megoldásként 2015 novemberében megszületett az a roamingrendelet, mely a most életbe lépő változásokat is tartalmazta amellett, hogy 2016-ban teljesen új alapokra helyezte az árszámítást, így bevezette a roaming felár fogalmát. Ez alapján a szolgáltatók a belföldi díjakon túl jogosultak voltak meghatározott extra költség kiszámlázására roaming környezetben, ám ezek már nem lehettek lényegesen magasabbak, mint az önköltségi árak, emellett továbbra is létezett a tarifamaximum jelensége.

A nagykereskedelmi árszabályozás kérdésére, valamint arra, hogy a roamingdíjak eltörlése után a szolgáltatóknak milyen mozgásterük lesz az esetleges visszaélések visszaszorítására, még további egy évig nem érkezett válasz. Végül a fair használat szabályairól tavaly decemberben megszületett rendelet, valamint a roaming nagykereskedelmi árát szabályozó, idén létrejött és 2022-ig hatályban maradó rendelet végső keretbe foglalta az európai roaming extra költségeinek eltörlését, és lehetővé tette, hogy az Európai Unió állampolgárai a nemzetközösség határain belül maradva mindvégig azonos feltételekkel vehessék igénybe az egyik legalapvetőbb, szinte mindenhol jelen lévő telekommunikációs infrastruktúrát.