Hipermodern képformátumra áll át az Apple

Elsőként az Apple hozza el az új generációs képformátumot, a HEIF-et a végfelhasználók számára. A cég ugyanis a héten zajló WWDC fejlesztői konferenciáján bejelentette, hogy az iOS 11-től fogva a képek alapértelmezett formátuma már az új generációs HEIF lesz, az állóképeket és rövid mozgóképeket a belső tárhelyre ebben menti le az operációs rendszer. Itt az ideje megnézni, mi is ez a formátum, honnan jön és miért van sikerre ítélve?

HEIF? Bontsuk ki a konténert

A HEIF (mint minden médiaformátum) egy kodek és egy konténer kombinációja. A kodek szerepében ezúttal a HEVC/H.265 (high efficiency video codec) algoritmusait köszönthetjük, ez egy következő generációs, nagyon magas hatékonyságú képi tömörítő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hasonló méret mellett lényegesen jobb képminőség, összemérhető minőség mellett pedig lényegesen kisebb méret érhető el, mint a hagyományos JPEG és hasonló tömörítők által. A formátum egyébként nem csak veszteséges (lossy), hanem veszteségmentes (lossless) tömörítést is támogat. A Nokia néhány összehasonlító képet itt tett közzé.

A konténerről is ejtsünk pár szót, mert ebben is vannak újdonságok. A HEIF a (Quicktime-leszármazott) szabványos ISO Base Media File Format konténerre épül, támogatja a metaadatok bőséges tárházát (EXIF, XMP, MPEG-7), a nem-destruktív szerkesztést, bélyegképeket, és mellékelhető hozzá hangsáv, szövegsáv is. Összességében tehát egy tényleg modern formátumról van szó, amely támogatja a ma népszerű képalapú kommunikációt is a Snapchattól a Messengerig. A képre tett stickerek, szövegek ugyanis lehetnek más rétegen, a nem-destruktív szerkeszthetőség azt jelenti, hogy az eredeti fotó is a kép része marad, az visszaállítható, újraszerkeszthető.

Az is fontos, hogy a konténer nem csak egy (álló) képet tud eltárolni, hanem képszekvenciát, rövid mozgóképet is. Ezzel a HEIF a GIF és GIFV kiváltására is különösen alkalmassá válik, nem véletlen, hogy az Apple a Live Photos esetében szintén ezt a formátumot veti be az iOS 11-től kezdve.

Nem saját ötlet

Üdítő, hogy a HEIF nem az Apple háziformátuma, hanem rendes, igazi iparági szabvány (ISO/IEC 23008-12), vagyis bármely cég, gyártó, fejlesztő implementálhatja azt saját hatáskörben. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a szabvány a JPEG-hez hasonlóan általános elfogadottságot nyerjen. A szabványosítási folyamat ugyan még nem ért a végére, így technikailag a HEIF még mindig "fejlesztés alatt van", a gyakorlatban viszont a szabvány leírása már végleges, a testület szavazáson el is fogadta, így csupán néhány bélyegző hiányzik a dokumentumról.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A HEIF kifejlesztésében egyébként a Nokiának is nagyon komoly szerepe van, a cég alkalmazottai írták a szabvány első vázlatait, azt pedig az ISO-hoz az Apple-Nokia kooperációban nyújtották be. Mivel a HEIF alapjai tényleg általános iparági szabványok és nagyon széles körben használt algoritmusok, várhatóan gyors ütemű széles körű elterjedésre lehet számítani.

Szabványok? Szabadalmak!

A HEIF hátulütője, hogy a HEVC-hez és a legtöbb képi/videós szabványhoz hasonlóan szabadalmakkal alaposan körbebástyázott technológia, iparági szereplők tucatjai (nem csak az Apple és a Nokia) kötnek szellemi tulajdont a formátumhoz és a kodekhez. Emiatt teljesen esélytelen a szabad szoftveres implementáció és ugyan a HEIF licencfeltételei még nincsenek fenn az MPEG LA oldalán, a HEVC licencéből kiindulva nem is lesz ingyenes.

A HEVC esetében azért érdekes fejlemény, hogy a szoftveres implementáció teljesen ingyenes - azokban az esetekben, ahol az algoritmus hardveres gyorsítással fut, mert ezeken az eszközökön a chipgyártó már megfizette a szükséges licencköltségeket, a szoftverfejlesztőknek így már nem kell. A kötött licencelés mindenesetre korlátozni fogja a HEIF szabvány terjedését, de ahogy a JPEG és a H.264 esetében is, várhatóan a HEVC/HEIF esetében is "sikerre ítélt" formátumról beszélünk.