Eladtad? Lemondtál a szellemi jogokról!
Mi a helyzet az árucikkekhez kapcsolódó szellemi tulajdonnal azután, hogy sor került az első értékesítésre? Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntött: kimerül.
Kimerülnek a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok az árucikk első értékesítésénél - erősítette meg az évszázados jogi doktrínát az amerikai Legfelsőbb Bíróság friss ítélete. A nagy horderejű ügyet a tech cégek is közelről figyelték, annak hatása ugyanis a következő években-évtizedekben is érezhető lesz majd, ráadásul nem is csak az Egyesült Államokban. A döntés azért is nagyon fontos, mert szembemegy - immár sokadjára - az alsóbb szintű bíróságok ítélkezési gyakorlatával szabadalmi kérdésekben.
Lexmark? Tényleg nyomot hagytak a jogon.
A konkrét ügyről is érdemes néhány szót ejteni. A Lexmark nyomtatók elektronikus úton ellenőrzik bizonyos nyomtatópatronok kompatibilitását - és eredetiségét. Ehhez a patron egy chipet tartalmaz, amely egyértelművé teszi, hogy az adott patront a Lexmark gyártotta és csak akkor engedélyezi a nyomtatást, ha az ellenőrzés sikeres. A védelem (a DRM egy formája) már önmagában meglehetősen problémás, de jogi szempontból egyelőre kikezdhetetlennek bizonyult, jelen állás szerint lehet ilyen kizáró módszert alkalmazni.
Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.
Néhány cég, mint az ügyben alperes Impression Products ezt úgy kerüli meg, hogy a piacon felvásárolja az üres eredeti patronokat és azokat tölti újra. Majd a terméket újra forgalomba hozza, az eredeti patronoknál jóval olcsóbban. A gyakorlat ellen a Lexmark a szabadalmi joggal vágott vissza, a nyomtatógyártó szerint az újragyártott, feltöltött patronok megsértik a patronhoz kötődő szabadalmait és forgalmazásuk illegális. A Lexmark ezért szabadalomsértési pert indított az Impression ellen, sok év után ez jutott az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé.
Szabadalmak: szándékos monopólium
A per központi, a felek által vitatott kérdése viszonylag egyszerűen megfogalmazható: a szabadalom által biztosított jogok véget érnek-e a szabadalmaztatott megoldás/termék értékesítésével? Amennyiben igen, akkor a Lexmark nem korlátozhatja az értékesítés után a termék felhasználási formáit. De ha a válasz nemleges, akkor a szabadalom tulajdonosa széles jogkört szerez afölött, hogy a vásárló mit kezd a megszerzett termékkel - esetünkben újratöltheti-e, újraértékesítheti-e.
A szabadalmak mögött álló alapvető logika lényege, hogy a szabadalom birtokosának monopóliumot biztosít a szabadalmaztatott megoldásra. E monopólium időben korlátozott, jellemzően 20 év (bár bizonyos jogok korábban is lejárhatnak). A szabadalmat persze a jogtulajdonos licencelheti tetszése szerint más felek számára, azonban erre semmi nem kötelezi, amennyiben úgy látja jónak, meg is tarthatja magának.
A Legfelsőbb Bíróság döntése azért lényeges, mert a szabadalmakra vonatkozóan szab meg egy igen szigorú korlátot: az első értékesítést követően az adott termékhez fűződő szellemi tulajdon (a szabadalmi mellett a szerzői jogok is) kimerül. Vagyis hiába élvez a jogtulajdonos továbbra is monopóliumot a szellemi tulajdona fölött, az a már értékesített termékek esetében érvényét veszíti. Az érvelés szerint pontosan azért, mert az értékesítő értékesíti: vagyis pénzért cserébe lemond a termékről és a hozzá kapcsolódó jogairól. Ahogy az indokolás fogalmaz:
"A vásárló terméket vesz meg, nem a szabadalmi jogokat. A kimerülést pedig a jogtulajdonos döntése váltja ki, hogy feladja a terméket olyan juttatásért cserébe, amilyent a termékért és a benne megtestesülő találmányért jónak lát. A kimerülés azt biztosítja, hogy a szabadalom tulajdonosa egyszer részesül ellenszolgáltatásban (akkorában, amekkorát jónak lát) minden alkalommal, amikor cikk a szabadalmi monopólium hatálya alól kikerül."
Nagyot szól
A Legfelsőbb Bíróság viszonylag ritkán hallgat meg szabadalmi ügyeket, és amikor fogad is ügyet, akkor igyekszik nagyon szűkre szabott, patikamérlegen kimért döntést hozni, hogy ne borítsa fel a kialakult gyakorlatot. Erre szükség van, a Legfelsőbb Bíróság döntése ugyanis az amerikai jogban gyakorlatilag felülírja az összes korábbi döntést és a bírók nagyon figyelnek arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben tapossanak bele a gyakorlatba. Esetünkben azonban látványosan eltért a bíróság ettől a gyakorlattól, a retorikai fogásokkal gazdagon tűzdelt érvelés egyértelműen kijelenti és példákkal támasztja alá, hogy az első értékesítéskor kimerülő szellemi tulajdon doktrínája kikezdhetetlen.
A döntés ugyan kizárólag az amerikai jogi szituációt tisztázza, ez azonban rengeteg szálon kötődik a nemzetközi joggyakorlathoz is. Egyrészt maga az ügy is foglalkozik a külföldön értékesített, majd használtan Amerikába importált patronok kérdéskörével, a bíróság szerint a kimerülés ezekben az esetekben is megáll, tehát ha egy gyártó az Egyesült Államokon kívül értékesített egy árucikket, azzal az amerikai piacon is kimeríti jogait. Másrészt az Egyesült Államok meghatározó szereplő a szellemi tulajdon nemzetközi kezelésében is, az ország egyedülálló hatékonysággal tudja érvényesíteni érdekeit a különböző nemzetközi szerződések révén - a doktrína nemzetközi terjedése (vagy megerősítése) így a pakliban van.
Az első értékesítéssel kimerülő jogok doktrínája nagyon fontos a digitális javak esetében is. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a megvásárolt szoftvert (Európában is) tovább lehessen adni használtként, de azt is, hogy az autót, telefont vagy bármilyen más eszközt nem hivatalos szervizben javíttassuk. A szerzői jog és a szabadalmi jog elburjánzásával a cégek ugyanis agresszíven igyekeznek visszaszorítani ezeket a gyakorlatokat - egyelőre szerencsére sikertelenül.