Egy évben maximálnák a hűségidőt
Egy a hírközlési szerződések lényeges kereteit szabályozó törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé két kormánypárti képviselő a hét közepén. Ha a javaslat átmegy, a hírközlési szolgáltatások maximális hűségideje a felére csökkenhet, és egyéb többletjogokat is kaphatnak a fogyasztók.
A felére csökkenhet a határozott időre kötött hírközlési szerződések maximális hatálya, vagyis a "hűségidő" egy az Országgyűlés elé tegnapelőtt benyújtott törvénymódosító javaslat alapján. Az elektronikus hírközlésről szóló, 2003. évi C. törvény (továbbiakban Eht.) módosítását két kormánypárti képviselő kezdeményezte azzal a céllal, hogy a fogyasztók érdekeit "hatékonyabban védje" a hatályos szabályozás. A szolgáltatók szerint ugyanakkor nem biztos, hogy pusztán ettől okvetlenül jobban járnak majd az előfizetők.
Rövidebb és könnyebb felmondani
Az Eht. módosítási javaslata a hűségidő 12 hónapban maximálása mellett három másik lényeges ponton "nyúlna bele" a jövőben megkötött szerződések tartalmába. Ezek egyike a műsorterjesztési szolgáltatások keretén belül továbbított csatornák összetételének a változása, mely alapot adhatna az előfizetőnek arra, hogy érdekmúlásra hivatkozva hátrányos következmények nélkül (kötbérfizetés) felmondja a szerződést. Ehhez kapcsolódó szabályozásmódosítás lehet, hogy az előfizető gyakorlatilag bármilyen, számára hátrányos szerződési feltétel változás esetén jogosult lenne az értesítéstől számított 90 napon belül jogkövetkezmények nélkül felmondani a hűségszerződést.
Az új szabályozás további meghatározó eleme lenne, hogy az előfizetőket a határozott idejű szerződés lejárta után úgy kellene kezelniük a szolgáltatóknak, mintha új ügyfelek lennének. Így a régi ügyfeleket is megilletnék azok a kedvezmények, melyeket az újonnan érkezőknek biztosítanak a távközlési cégek. Jellemzően ilyenek az adott ideig (rendszerint 1-3 hónap) nyújtott havidíj-kedvezmények, melyek ma rendkívül népszerűek a magyar piacon.
Modern SOC, kiberhírszerzés és fenntartható IT védelem (x) Gyere el meetupunkra november 18-án, ahol valós használati eseteken keresztül mutatjuk be az IT-biztonság legújabb trendjeit.
Végül pedig a határozott idejű szerződés lejártát követően az előfizetőnek jogában állna azonnali hatállyal felmondani a szerződést. Bár a jogkövetkezmények nélküli felmondásra jelenleg is van lehetősége az előfizetőnek a hűség lejártát követően, a szolgáltatónak 8 napja van rá, hogy a bejelentést követően megszüntesse a szerződést, addig értelemszerűen a szolgáltatás ellenértékét is kiszámlázhatja az ügyfélnek.
Ragadós szerződések
A hűségszerződések maximális hosszára vonatkozó passzus indoklása szerint a változásra azért van szükség, mivel a mai körülmények teljesen kiszolgáltatottá teszik a fogyasztókat. Ez pedig különösen egy olyan, gyorsan változó technológiai iparágban lehet aggályos, ahol a gyors fejlődés miatt a fogyasztó könnyen "bennragadhat" egy számára kedvezőtlen feltételeket kínáló díjcsomagban.
Ez legfőképpen a mobilpiacon jelenthet problémát, ahol az operátorok jellemzően a két év hűségvállalást preferálják, több díjcsomag esetében nem biztosítva számottevő havidíj-kedvezményt egy év hűségszerződés esetén. Ennek részben a mobilhálózatok kiépítésének és üzemeltetésének magas beruházási költségei állhatnak a hátterében, hiszen az operátoroknak itt eleve jóval hosszabb megtérülési idővel kell számolniuk, mint a vezetékes szolgáltatások esetében.
Ezen felül lényegesen beleszólhat az árképzésbe az okostelefonokra biztosított készülékkedvezmény is, mely 24 hónap hűség esetén értelemszerűen jobban eloszlik. Erre hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyar távközlési szolgáltató, a Magyar Telekom is lapunknak küldött reakciójában: "A határozott idejű szerződések időtartamának hossza ezen felül befolyásolja a hűségidőhöz kapcsolódó telefonokra elérhető kedvezmények nagyságát. Különösen érzékenyen érintené határozott idejű szerződések 12 hónapban történő maximálása a kedvezmény nélkül magas árszínvonalú közép- vagy felsőkategóriás okostelefonok elérhetőségét, hiszen a rövidebb hűségidő miatt az ezekre adott kedvezmények nagysága csökkenhet – ha pedig a telefonok magasabb áron érhetőek el, az azt eredményezheti, hogy fogyasztók széles körei számára válnak elérhetetlenné a 4G-képes készülékek és az azokon keresztül kínált tartalmak, közvetve pedig a digitális írástudás minél szélesebb körben való terjedése is lelassulhat" - nyilatkozta lapunknak a Telekom kommunikációs igazgatósága.
Nem volt egyeztetés
A cikk megjelenéséig a Telekom mellett a Vodafone Magyarország, a Telenor Magyarország és az Invitel nyilatkozott a témában, mindhárom cég elsősorban a mielőbbi iparági egyeztetést sürgetve: "A javaslat szerinti változás azzal járna, hogy a fogyasztók kedvezőtlenebb feltételekkel vehetnék igénybe a szolgáltatásokat, hiszen a jelenlegi szolgáltatásportfolió árazásánál általában 2 éves futamidővel számoltak, mind a tarfiacsomagok, mind a készülékvásárlás tekintetében. A Vodafone a témában iparági egyeztetést sürget, hiszen a törvénymódosítás jelen formájában nem járna a fogyasztók számára kedvező változásokkal, ugyanakkor lelassítaná a digitalizáció folyamatát és nem támogatná a kormányzat azon törekvését, hogy a lakosság mind nagyobb hányada férjen hozzá a digitális szolgáltatásokhoz" - mondták el a HWSW-nek a Vodafone sajtóosztályán.
A Telenor válaszában azt firtatta, hogy az egyéni képviselői indítvány beadása nem feltétlenül áll összhangban a kormány elképzeléseivel: "Tudomásunk szerint a beadott javaslat egyéni képviselői indítvány, és jelenleg nincs információnk arról, hogy a kormány szándékaival megegyezne. Bízunk benne, hogy mielőtt végleges döntést hoznának ebben a kérdésben, a jogalkotók figyelembe veszik a szolgáltatók véleményét – akik jelenleg is elkötelezetten működnek együtt a kormányzattal Digitális Jólét Program megvalósításában" - kommentálták a javaslatot a Telenornál.
"Az Invitel is olvasta az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bízunk abban, hogy még mielőtt egy ilyen súlyú döntés megszületne, lehetőség nyílik szakmai egyeztetésre a jogszabályalkotók és a piaci szereplők között" - nyilatkozta lapunknak a szolgáltató.
Elértük a témában a Digitális Jólét Program titkárságát is, ahonnan a következő álláspontot küldték: "A tegnap benyújtott egyéni képviselői indítvánnyal kapcsolatos szakpolitikai álláspontot az NFM munkatársaival közösen alakítjuk ki, hiszen a szabályozási kérdésekkel kapcsolatos feladatok az NFM hatáskörébe tartoznak. Fontosnak tartjuk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakmai álláspontját is kikérni. A szakmai álláspontot néhány napon belül kialakítjuk és ezt követően azonnal tájékoztatjuk a közvéleményt."
Nem ördögtől való
Iparági szakértők ugyanakkor nem feltétlenül osztják a szolgáltatók aggodalmát a maximális hűségidő 12 hónapra korlátozásával kapcsolatban. Mester Máté, az ExplicoTech managing partnere megkeresésünkre elmondta, a hűségszerződések maximális hosszának lerövidítése felpezsdítheti a piacot, ezzel együtt kifejezetten kedvezne a kisebb szereplőknek és új belépőknek, ami összességében élénkítheti a versenyt.
A héten benyújtott törvénymódosító javaslat szellemében egyébként nem tartalmaz sok újdonságot - hívja fel a figyelmet a szakértő. Az Európai Unióban régóta folyik vita, illetve egyeztetés arról, hogy a határozott idejű, telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződések időtartamát 12 hónapban kellene maximalizálni, éppen piacélénkítési célból. Az EU egyébként már hozott ilyen jellegű, kötelező érvényű rendelkezést az előző évtized végén, amikor 24 hónapban maximalizálta a hűségszerződések hosszát. Ezt követően egyetlen európai távközlési szolgáltató sem alkalmazhatott ennél hosszabb hűségidőt.
A hűségszerződések maximális hosszának rövidítésével azóta több nemzetállam is saját hatáskörében foglalkozott. Németországban például már 2010-ben született olyan törvénytervezet, mely ezt a célt szolgálta volna, és egy évben maximalizálta volna a hűségszerződések hosszát, végül azonban ez a passzus nem lépett hatályba.
Nyitott kapukat döngetnek
A magyar törvénymódosítási javaslat ezzel együtt több helyen is nyitott kapukat dönget. Így például a határozott idejű hírközlési szerződések egyoldalú, az előfizető számára hátrányos feltételeket tartalmazó módosítására egy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke által jegyzett, 2015-ben hatályba lépett rendelet értelmében ma már gyakorlatilag nincs lehetőségük a cégeknek. Ez a szabályozás többek közt kimondja azt is, hogy a televíziós műsorszóró szolgáltatások esetén jogalap lehet a felmondásra, ha a tévécsatornák száma (de nem az összetétele) változik egy adott díjcsomagban.
Emellett a szolgáltatók gyakran alkalmaznak olyan gyakorlatot mind a vezetékes- mind a mobilpiacon, hogy hűségidőn belül engedik a díjcsomagváltást az előfizetőnek, akkor is, ha az új tarifa, vagy tarifaopció többletszolgáltatásokat (például nagyobb benne foglalt adatkeretet) biztosít. Ennek feltétele rendszerint az, hogy az új díjcsomag havi díja összességében megegyezzen a régi havi díjjal, vagy annál magasabb összegű legyen. Ez azonban kétségtelenül nem jelent megoldást arra, hogy ha egy versenytárs új ajánlata (beleértve egy teljesen új versenytárs megjelenése) jóval kedvezőbb feltételeket biztosítana a hűségszerződést vállaló ügyfélnek.