Összes tárolóját frissíti a Dell EMC

Az igyekezet érhető, hisz a tavaly szeptemberben létrejött gigászi vállalat bevételének jelentős részét a tárolók adják, így nem csoda a kiemelt figyelem. Emellett az EMC felvásárlásával megkaparintott tárolók ajtót nyithatnak olyan ügyfelekhez is, ahol eddig „másodrangú” vállalati beszállítóként eddig kevésbé jött számításba a Dell, így bizonyítani kell, azaz hozni a korábban megszokott fejlesztési tempót és minőséget. Most pedig lássuk a friss vasakat pozíciójuk szerinti csökkenő sorrendben!

VMAX 950F: all-in all-flash

A bejelentett tárolók közül a VMAX 950F képviseli a csúcsot, amivel a felsőkategóriás, üzleti kritikus környezethez, például pénzügyi tranzakciók feldolgozásához tervezett megoldás gyakorlatilag azonnal a Dell EMC kínálatának élére is került, ugyanis a gyártó egy termékstratégiai döntés okán a közelmúltban leállította a korábbi csúcsot képviselő DSSD D5 termékek önálló forgalmazását.

A VMAX 950F-et a bő egy éve bemutatott, már ugyancsak all-flash 850F-nel veti össze a gyártó, amely szerint az újdonság 68 százalékkal gyorsabb, eközben pedig válaszideje 30 százalékkal kedvezőbb. Mindez számszerűsítve véletlenszerű olvasási műveletek esetében legfeljebb 6,7 millió IOPS-ot (850F: 4 millió IOPS), illetve OLTP esetében 0,35 milliszekundumos válaszidőt jelent (850F: 0,5 milliszekundum), a maximális sávszélesség pedig 150 GB/s, akárcsak a 850F esetében. Ennek tükrében az új VMAX-nak nincs komoly szégyenkeznivalója a közelmúltban kvázi nyugdíjazott, 1 millió dolláros kezdőárról indult DSSD D5-tel szemben, amely a csillagászati árért cserébe 10 millió IOPS-ot és 0,1 millisecundumos válaszidőt kínált legfeljebb 100 terabájtos (bruttó 144 TB) kapacitás mellett.

A VMAX 950F hatékony skálázódást a már korábban megismert V-Brick architektúra biztosítja. Mindegyik építőelem egy VMAX engine-t és 53 terabájt nettó indulókapacitás takar, amely 13 terabájtos lépcsőkkel egészen 500 terabájtig tornázható fel. Scale out kiépítés mellett összesen legfeljebb nyolc V-Brick kapcsolható össze, amivel a maximális tárkapacitás legfeljebb 4 petabájt lehet, ami egyébként épp egyezik az előd 850F értékével, tehát ilyen tekintetben nem lép előre a VMAX. Ezzel szemben a teljesítménysűrűség javult, azonos tempót alapul véve a 950F 25 százalékkal kisebb helyet emészt fel.

A HWSW kérdésére Caitlin Gordon, a Dell EMC tárolós részlegének marketingigazgatója elmondta, hogy az előrelépések jelentős részét a tömörítőeljárás javításával érték el, a fejlesztésnek pedig hardveres és szoftveres háttere egyaránt van, ám ennél konkrét részleteket nem árult el a vállalat szakembere. Emellett Gordon hozzátette, hogy a fejlesztés során igyekeztek a mainframe-es igényekhez is igazítani a 950F-et, amiből emiatt egy kisebb, 13 terabájtos belépőmodellt is kínál majd a Dell EMC.

Hogy a tárolóban pontosan milyen SSD-k dolgoznak, azt a marketingigazgató nem árulta el, Gordon csupán annyit mondott, hogy több beszállítóval dolgoznak együtt, ugyanakkor az előd 850F alapján valószínűleg a 950F-be is Samsung (PM863?) meghajtók kerültek. Az árazást firtató kérdésre ugyancsak kitérő választ kaptunk, a vállalat szakembere mindössze annyit árult el, hogy ár/teljesítmény szempontjából agresszívan árazzák az új csúcstárolót, ami a gyártó szerint akár négyszer magasabb teljesítményt is nyújthat a konkurensek legközelebb álló termékénél, ez alapján pedig koránt sem biztos, hogy alacsony kezdőárral rajtolna majd a 950F, aminek általános elérhetőségét júniusra ígéri a Dell EMC.

Zárszó gyanánt Caitlin Gordon elárulta, hogy az (DSSD D5-ö leszámítva) első NVMe SSD-kre építő tárolót az év vége környékén dobhatja piacra cége, ugyanakkor az nem derült ki, hogy a magasabb IOPS-ot és alacsonyabb késleltetést kínáló interfész mely szériában debütál majd.

XtremIO X2

Sokat kellett várni az XtremIO második generációjára, a szériát ugyanis még 2013 novemberében indította útjára az (akkor még önálló) EMC, amely 2012 májusában vette meg az XtremIO nevű, tisztán flash memóriára alapozó vállalati adattároló rendszereket fejlesztésével foglalkozó izraeli startupot. A gyártó elmondása szerint a sorozat abszolút sikeresnek bizonyult, az eladásokból viszonylag gyorsan befolyt az első 1 milliárd dollár, aminek egy részét a következő generáció fejlesztésére szentelték.

Ennek köszönhetően gyakorlatilag mindenben előrelépett az X2, a tervezőmérnökök a hardver mellett a szoftverhez is alaposan hozzányúltak. Utóbbinak hála már az XIOS 6.0 felel a tároló működéséért, amellyel kézen fogva frissült az XtremIO Management Software (XMS), az új grafikus kezelőfelület már teljesen HTML5-alapú, aminek hála jobb jelentéseket és analitikát kínál a tároló.

Az alapvető képességeket tekintve kapacitásban tapasztalható a legnagyobb előrelépés, az X2 ugyanis elődjénél háromszor nagyobb maximális tárkapacitást kínál, az 5U magas egységeknek hála ugyanis 25-ről 72-re nőtt a 2,5 hüvelykes meghajtóhelyek száma, amelyeket hatosával lehet feltölteni SSD-kkel. Az SSD-k kapacitása a lassan eltelt 4 év ellenére részben nem változott, az X2-S variánsba az elődhöz hasonlóan 400 gigabájtos, az X2-R-be pedig 1,92 terabájtos meghajtók kerültek. Ennek, valamint az elmúlt pár évben látott meredek NAND árzuhanásnak hála a tároló költség/gigabájt mutatója az előd értékének harmadára csökkent.

A rendszer építőkockáinak tekinthető az X-Brick keretek 7-től 138 terabájtig skálázódnak. Ezekből legfeljebb nyolc darabot lehet egyetlen klaszterbe rendezni, ami 1,1 petabájtos kapacitást jelent, így egy komplett rendszer elérhető maximális kapacitása az 5,5 petabájtot is elérheti. Utóbbihoz az adattömörítési és deduplikáció eljárás továbbfejlesztése is hozzájárult, ami a gyártó szerint 25 százalékot tehet hozzá az effektív kapacitáshoz.

Természetesen a tempó is nőtt, míg egy első generációs X-Brick doboz véletlenszerű, vegyes (70% olvasás, 30% írás) műveletek esetében 150 000 IOPS-os tempót kínált, addig a második generáció ennél közel 50 százalékkal többet, 220 000 IOPS-ot nyújt (8K blokkméret mellett). Anno az XtremIO nagy dobása az volt, hogy az X-Brick dobozok fürtözhetők, és mivel mindegyikben a további SSD-k mellet további kontrollerek is találhatók, nem csak a tárolókapacitás, hanem a teljesítmény is (közel) lineárisan skálázódik. Ezt természetesen az X2 is kiaknázza, amivel egy nyolc dobozt tartalmazó klaszter már 1 760 000 IOPS-ot nyújthat, 48 GB/s maximális sávszélesség, illetve 0,5 milliszekundumos átlagos késleltetés mellett, utóbbi 80 százalékos javulást jelent az első generációhoz mérten.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A Dell EMC elsősorban olyan munkafolyamatokhoz ajánlja az XtremIO X2-t, amelyek adatai sokat profitálhatnak a deduplikációból, amire egy jó példa a házon belül fejlesztett iCDM (Integrated Copy Data Management) snapshot-megoldás. Ugyancsak ide sorolható a VDI, amely mellett elődjéhez viszonyítva 40 százalékkal több konkurens felhasználót képest kiszolgálni az új tároló.

Az XtremIO X2 még ebben a hónapban megkapja a rendelhető státuszt, az általános elérhetőségre viszont a nyári hónapok előtt nem lehet számítani.

Négy új Unity

A szinte épp egy éve bejelentett olcsó, 18 000 dolláros kezdőárról induló all-flash tárolócsalád, a Unity is bővült. A hazánkban is népszerű sorozat négy új modellel gyarapodott, a 350F, 450F, 550F, és 650F típusjelzésű tárolók Broadwell-alapú, 6, 10, és 14 magos Intel Xeon processzorokra épülnek, amelyekhez rendre 96, 128, 256, illetve 512 gigabájt memória társulhat. A kínálat csúcsát képző 650F modell beváltja a gyártó korábbi ígéretét, az ugyanis 1000 darabra emeli a beépíthető meghajtók számát. Ezzel párhuzamosan a rackenkénti kapacitás is megugrott, a korábbi 80 terabájt több mint nyolcszorosára, 500 terabájtra nőtt, amit egy 80 meghajtós, 3U magas meghajtókerettel lehet összeállítani.

Az új modellek már kivétel nélkül natívan támogatják az inline, (akár) 2:1 arányú tömörítést, amivel a gyártó elmondása szerint a tároló nyolcszor hatékonyabb a fájlrendszer kapacitását illetően. Emellett már az iCDM (integrated Copy Data Management) is támogatott, ami az AppSync mellett automatikusan ütemezi a snapshotok és a vékony klónok (thin-clone) készítését. Az új Unityknak a cloud tiering sem jelent akadályt, az ECS (Elastic Cloud Storage) privát felhő támogatás mellett, publikus vagy privát felhőbe blokk snapsohotok készíthetőek.

A Dell EMC kihangsúlyozta a rendszer egyszerű kezelhetőségét. A vállalat szerint az új tárolók konfigurálhatósága és a menedzselése nem kíván meg "űrhajós képesítést", a korábbiakhoz mérten jóval kevésbé komplex, ennek köszönhetően pedig kimondottan egyszerű a Unity megfelelő konfigurálása és üzemeltetése. Az új modellek erre rátesznek egy lapáttal, a gyártó közleménye szerint további harmadával csökkent a tárolók üzembe állítási ideje, így a művelet kevesebb mint 10 perc alatt kipipálható.

A Dell EMC ügynevezett All-Flash Storage Efficiency Guarantee vállalt a tárolókra, amely keretein belül vállalja, hogy rendszerek elérhető effektív tárkapacitása legalább négyszer nagyobb lesz az azokban található meghajtók nyers összkapacitásánál. Az új Unity rendszereket júliusban kezdi el szállítani a gyártó.

A kakukktojás

Az újonnan bejelentett tárolók közül az SC5020 némileg kilóg a sorból, ez ugyanis a többivel ellentétben nem EMC, hanem Dell fejlesztés, egészen konkrétan az SC4020 utódjáról van szó. Emellett szintén a kakukktojás kategóriába sorolja a hibrid, azaz HDD-t és SSD-t egyaránt tartalmazó kiépítés. Ennek megfelelően a tároló a középszint alját, a leginkább árérzékeny réteget célozza, ám ennek ellenére ez a modell is szállít néhány fejlesztést.

A 30 meghajtós, dupla kontrolleres tároló maximális kapacitás például a duplájára, 2 petabájtra nőtt, (részben) hála az új, 3U magas kivitelnek. A maximális IOPS érték 45 százalékkal, a maximális sávszélesség pedig háromszorosára ugrott. A gyártó szerint az hibrid tárolóval jelenleg a legalacsonyabb költség/gigabájt mutatót lehet elérni a piacon.