Összejött a 72 rétegű NAND az SK Hynixnak
A rétegek számában abszolút rekorder chipet állít sorozatgyártásba az SK Hynix. Kapacitásban még nem erős.
Az első 72 rétegű NAND chippel jelentkezett az SK Hynix - jelentette be a koreai gyártó. A cég nagyon gyors ütemben sokszorozta meg az elmúlt hónapokban a rétegek számát. A cég még tavaly áprilisban jelentkezett 36 rétegű NAND-dal, novemberben pedig már a 48 rétegű verzió is sorozatgyártásba állt. Ezeket követi tehát rendkívüli sebességgel a 72 rétegű verzió, amely várhatóan az év második felében már tömeggyártásba (így kész termékekbe) is kerülhet.
A most bemutatott első 72 rétegű lapka TLC konfigurációt használ, vagyis NAND-cellánként három bitet képes eltárolni, így egy chip kapacitása 256 gigabit (32 gigabájt). A (gyártónak) jó hír, hogy a magasabb rétegszámmal nagyot ugrik a gyártás fajlagos költsége, a gyártósorok produktivitása az SK Hynix közlése szerint mintegy 30 százalékkal magasabb a 48 rétegű elődhöz viszonyítva. A kompakt felépítés a teljesítményre is jó hatással van, a hivatalos adatok szerint mintegy 20 százalékkal magasabb az írási-olvasási teljesítménye.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A chip kapacitása ugyanakkor a versenytársakhoz képest nem számít túl magasnak, a Toshiba már február óta 512 gigabites kapacitással gyártja saját egységeit, igaz, "csak" 64 rétegen, de a Western Digital (a Toshiba partnereként) és a Samsung is ugyanitt tart már. Az SK Hynix lemaradása sem jelentős persze, a cég korábban közzétett termékterve szerint még idén megindul az 512 gigabites chipek gyártása is, várhatóan ugyanezen a 72 rétegű technológián. Erre különösen ott lesz majd szükség, ahol a kapacitássűrűség kritikus: mobileszközökben illetve ultranagy kapacitású nagyvállalati tárolókban - utóbbiaknál már a sok terabájtos kapacitás számít normálisnak.
A 3D-V4 kódnevű fejlesztés egyik része egyébként a vezérlő elektronika, a cég (meglehetősen homályos) bejelentése szerint ennek belső teljesítménye kétszer gyorsabb a korábbi verzióhoz képest. Szintén releváns (és nem pozitív), hogy a rétegsűrűséggel együtt a blokkméret is nőtt, 9 megabájtról 13,5 megabájtra, vagyis ekkora a minimálisan törölhető terület (ez a NAND technológia egyik hátrányos sajátossága).