Apple: dolgozunk egy vadiúj Mac Prón
Csupán tetszhalottat játszik a Apple munkaállomása, már jövőre befuthat az új modell, amivel várhatóan tradicionális irányba lép (vissza) a cég.
Rendhagyó módon taglalta jövőbeni terveit az Apple, a cég egy zártkörű összejövetelen beszélt asztali PC-inek sorsáról, amiről többek között John Gruber is beszámolt. Az elhangzottakból kiderült, hogy a vállalat egyik termékét sem nyugdíjazza, így az idei év második felére datált új iMac után már akár jövőre befuthat a régóta áhított, vadiúj Mac Pro. Utóbbi sorsa sokáig kétséges volt, ugyanis a az Apple legerősebb PC-jének számító munkaállomás több mint három éve számkivetettként hánykolódik a vállalat termékpalettáján, a cég a megjelenés, azaz 2013 decembere óta nem frissítette a rendszert.
Az említett beszélgetés több szempontból is rendhagyónak nevezhető, hisz az Apple-re legkevésbé sem jellemző, hogy jövőben terveinek bármilyen részletét is kvázi hivatalosan megossza, és eddig arra sem volt túl sok példa, hogy a termékek különböző problémáiról nyíltan beszéljenek a cég szakemberei, legutóbb talán az iPhone 4 antennája kényszerítette hasonlóra az Apple-t. Most mindkettő megtörtént, a vállalat ugyanis elismerte, hogy az aktuális Mac Pro tervezési iránya zsákutcának bizonyult, az egyedi, kompakt formatervvel párosított (csendes) hűtési megoldás túl komoly kompromisszumokat kényszerít ki és korlátozza a frissítési lehetőségeket, ami (részben) magyarázza, hogy miért kínálja még ma, 2017 tavaszán is lassan négy éves processzorral és videokártyával csúcs PC-jét a cég.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A géphez az AMD GCN architektúrájának első, 2012 első negyedévében megjelent iterációjára épülő megoldásokat választotta az Apple. A FirePro D300, D500, illetve D700 jelzésű videokártyák egyedi tervezésű komponensek, azokat az AMD-vel közösen készítette el a cupertinói cég. A legnagyobb, Tahiti GPU-t tartalmazó D700-as kártya a FirePro W9000 alapjaira épül, annál valamivel alacsonyabb órajelet, ezzel együtt pedig TDP keretet kapott, ami számszerűen körülbelül 200 wattot jelent.
Az Apple elképzelése szerint minden konfigurációba két videokártya kerül, amelyek közül az egyiket a megjelenítés és számítási feladatok elvégzésével egyaránt felruházták a tervezők, a másodikra pedig kvázi koprocesszorként tekintettek az alkotók, amely lehetőség szerint besegít a műveletvégzésbe. Utóbbi elképzelés az Apple bevallása szerint végül túl optimistának bizonyult, a lehetőséget mindmáig kevés szoftver képes hatékonyan kiaknázni. Bár a cég az okok részleteiről nem beszél, a kudarcnak köze lehet az Apple által preferált OpenCL igencsak mérsékelt népszerűségéhez, az akár több CPU-t és GPU-t összefogó, heterogén végrehajtáshoz tervezett API ugyanis mindmáig nem elég népszerű a PC-k világában (a lehetséges okokról korábban írtunk). Megfelelő szoftverek hiányában pedig egy multi-GPU-s rendszer nagyjából olyan, mint a félkarú bokszoló, a számítási feladatok nagy részében a második számú grafikus processzor parlagon hever.
Az Apple már korábban érzékelte a problémát, a Mac Pro kialakítása viszont útját állta a komolyabb módosításoknak, első helyen annak, hogy a két gyengébb videokártyát egyetlen erősebbre cserélje a cég, amivel könnyen rövidre lehetett volna zárni a skálázódás problémáját. A munkaállomást ugyanis két kártyához tervezte a cég, a Mac Pro komplett házát, illetve az azzal szerves egységet alkotó központi hűtési megoldást ennek megfelelően építette ki az Apple. Az összeszerelt állapotban hengeralakot formáló ház közepében kap helyet egy méretes hűtőborda, amely az Intel Xeon CPU, illetve a két GPU hőelvezetéséért is felel. A grafikus processzorokat tartalmazó egy-egy videokártya egymással nagyjából 80 fokos szöget zár be, a közéjük ékelődő háromszögalapú borda egy oldala legfeljebb nagyjából 200 watt hőenergiát képes elvezetni, ami ellehetetleníti az egyetlen nagyobb, 300-350 wattos kártya beépítését.
Ez ugyanakkor még nem elég magyarázat arra, hogy az Apple miért nem nyúlt hozzá egyáltalán munkaállomáshoz, hisz az AMD GCN architektúrája immár negyedik (lassan ötödik) iterációját tapossa, igaz az ezt képviselő erősebbik, Polaris 10 kódnevű GPU az időközben eltelt nagyjából négy év ellenére csak nagyjából 40-50 százalékos előrelépést nyújtana a Tahiti-alapú megoldáshoz képest. Ennél számítási teljesítmény szempontjából jobb választás lehetett volna az R9 Fury és Nano kártyáról ismert Fiji, amely ráadásul már 2015 nyara óta a piacon van, azonban az Apple (talán a költségek miatt) végül ezzel sem frissítette a Mac Prót, amihez az egyedi kialakítású áramkörök miatt teljesen új videokártyát (vagy esetünkben GPU-s modult) kellett volna tervezni.
Egy teljesen új gép jön
Az Apple egyértelműen utalt arra, hogy az utód egy merőben eltérő konstrukció lesz, ennek megfelelően valószínűleg már csak egy, erősebb videokártyát tartalmaz majd a munkaállomás. A formatervről egyelőre semmilyen információt nem árult el a cég, így nem tudni, hogy a változás ellenére marad-e a tetszetős torony, vagy esetleg a funkcionalitás felé billentve a mérleget egy konvencionálisabb dizájn felé ment el az Apple. A cég egyébként próbál hallgatni a felhasználói visszajelzésekre, amelyek alapján a következő Mac Pro bővíthetősége nagyobb hangsúlyt kap, egy moduláris(abb) megoldásban gondolkoznak a tervezők. A megjelenésről sem beszélt a cég, annyi azonban biztos, hogy idén már nem jelenik meg a csúcs munkaállomás, az legkorábban jövőre kerülhet be a cég kínálatába.
A jelenlegi Mac Pro problémái, illetve a jövőbeni tervek felvázolása mellett egy érdekes adatot is megosztott az Apple. A vállalat saját felmérése szerint a Mac felhasználók nagyjából 15 százaléka használ rendszeresen, másik 15 százaléka pedig kevésbé rendszeresen, nem napi szinten futtat valamilyen professzionális, teljesítményintenzív alkalmazást, ami például zene- vagy videoszerkesztőt, valamilyen grafikai tervezéshez kapcsolódó applikációt, vagy éppen szoftverfejlesztő alkalmazást takar. Ez a Mac-felhasználók összesen 30 százalékát, azaz közel egy harmadát jelentő réteg elsősorban MacBookkal dolgozik, második helyen az iMac, az utolsó, harmadik helyen pedig a Mac Pro áll. A sorrendet nem színesítette pontos számokkal az Apple, a cég szakemberei csupán annyit közöltek, hogy a Mac eladások 80 százalékát a MacBookok teszik ki, csupán 20 százalék jut az asztali gépeknek, amely ötödön belül az iMac van előrébb, ami máris megválaszolja, hogy az Apple miért nem strapálja magát a Mac Pro fejlesztésével.