USA: szolgáltatók kereskedhetnek a privát böngészési adatokkal
Következő körön is gond nélkül átlépett a böngészési előzményeket szabályozó kérdés. Az Egyesült Államok képviselőháza szerint is vissza kell vonni azt a rendelkezést, amely a felhasználók beleegyezéséhez kötné, hogy az internetszolgáltató eladhassa az adatokat más cégeknek.
A szenátus szavazatai után már a képviselőház is hozzájárult ahhoz, hogy az internetszolgáltatók a felhasználók beleegyezése nélkül adhassák el a böngészési előzményeket más cégeknek - írja az Ars Technica. Így a javaslat már csak Donald Trump elfogadására vár, aminek valószínűleg nem lesz akadálya, mivel a jelenlegi republikánus kormány az előzővel teljesen ellentétes nézeteket képvisel a személyes adatvédelem kérdésében.
Korábban a Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) egy olyan szabályozást dolgozott ki, amely arra kötelezte volna az internet- és mobilszolgáltatókat, hogy a felhasználók adatainak értékesítése vagy megosztása előtt kérjék ehhez a hozzájárulásukat. Ez magában foglalta a webes böngészési adatokat, a mobilalkalmazások használatával kapcsolatos információkat és minden más személyes adatot. A szenátus viszont a kongresszusi felülvizsgálati törvény (CRA) keretében múlt héten megszavazta, hogy a szabályozás ne lépjen életbe - és most már ezt a javaslatot a képviselőház is jóváhagyta.
Az adatok elemzését a napi munka során használó cégek, mint például a reklámügynökségek előrelépésnek tarthatják, hogy a vonatkozó szabályozás nem lesz érvényben, viszont a felhasználók biztonsága szempontjából ez kifejezetten aggályos. Az internetes böngészési adatok és az alkalmazáshasználat ugyanis nagyon személyes információkat tartalmazhat, amelyet alapvetően a felhasználók többsége biztosan nem szeretne megosztani a cégekkel - ezért is fontolgatták korábban a szolgáltatók, hogy ha a szabályozás életbe lép, akkor az adatmegosztással előfizetési kedvezményt kaphatnak a fogyasztók, így viszont erre a fogásra már nem lesz szükség.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A hirdetésekkel foglalkozó vállalatok, mint például a Google és a Facebook a böngészési előzmények elemzésével sokkal pontosabban megállapíthatják, hogy a fogyasztónak éppen mit érdemes reklámozni ahhoz, hogy nagyobb valószínűséggel vásároljon. Bár az inkognitó módban használt böngészőkben az a meglátogatott oldalakat a tulajdonos cégek elméletileg nem tárolják, de az internetszolgáltatók ezekhez az adatokhoz is hozzáférhetnek.
Nem minden politikus ért egyet a döntéssel, Michael Capuano például így érvelt a vitán: "Mi jár a fejetekben? Miért akarnátok odaadni bármilyen személyes információt egy arctalan vállalatnak csak abból az egyszerű okból, hogy eladja azt? Mondjatok egy jó érvet arra, miért kell tudnia a Comcastnak az anyám orvosi problémájáról?" - utalt arra, hogy a keresett betegségekből és gyógyszerekből például kikövetkeztethető valakinek az egészségügyi állapota.
Egyúttal a szenátus azt is kezdeményezte, hogy a korábban a Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) hatáskörébe helyezett internetszolgáltatók a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (FTC) kerüljenek. Ezzel megakadályozhatnák azt, hogy az FCC a jövőben esetleg újabb szabályozás bevezetésével próbálkozzon. Az Egyesült Államokban hozott döntés azért is jelentős, mivel hosszútávon hatással lehet az európai internetszolgáltatók szabályozására, illetve a piacra.