Leereszkedett a felhőből az Oracle Database 12c
Fél évnyi felhős árválkodás után megérkezett a legfrissebb Oracle Database helyben futtatható verziója. Egyelőre csak a Solaris és Linux alatt futtatható verziók érhetőek el, de várhatóan később a Windows verzió is megérkezik.
Közel fél évnyi várakozást követően megérkezett az Oracle Database 12c Release 2 (vagy 12cR2, esetleg 12.2) on-premise, azaz helyben futtatható verziója. A tavaly szeptemberi OpenWorldön elrajtolt adatbázisplatform a vállalat "cloud first" stratégiájának megfelelően hónapokig csak és kizárólag felhős szolgáltatásként volt elérhető, mostantól azonban helyben telepített Linux (x86 64-bit) és Oracle Solaris (SPARC 64-bit és x86 64-bit) rendszerekkel is használható a termék. A Windows Serveren futtatható verzióról egyelőre nincs konkrétum, de ahogy az előd, úgy várhatóan a szóban forgó 12cR2 is megjelenik majd a Microsoft operációs rendszerére.
Az Oracle Database 12.2 számos újítással kecsegtet, például az előd 12cR1-ben bemutatkozott pluggable database (melynek keretében a konténeradatbázisok erőforrásain az azokba "behúzott" adatbázisok megosztoznak, de az egyes alkalmazások felé önálló Oracle DB példányokként látszanak) esetében fontos fejlesztés, hogy a konténerenként futtatható PDB-k száma 252-ról 4096-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy igény szerint akár még egy igazán nagy vállalat is behúzhatja (szinte) minden adatbázisát egyetlen konténerbe, ha azok kiszolgálását az alatta lévő hardver bírja szuflával.
Szintén a PDB-hez kapcsolódik, hogy erőforrás-priorizálás lehetőségei körébe a CPU és az I/O erőforrások mellé a memória is bekerült, továbbá a mostani verziótól a példányizolációt manuálisan is lehet szabályozni. A 12.2-ben ráadásul már nem csak infrastrukturális erőforrásokon, hanem egyes alkalmazásobjektumokon (metadata, kód, adat) is tudnak osztozni az egy konténerbe tartozó adatbázisok. A közös objektumokat használó adatbázisok frissítése is egyszerűbbé válik, elég valamit egyszer frissíteni és onnantól az összes azt használó adatbázis naprakész.
A 12.2-es kiadásban helyet kapott a sharding (darabolás) lehetősége, melynek segítségével adatbázisokat több szerver között lehet elosztani a műveletek jobb párhuzamosítása, és így a teljesítmény vagy a megbízhatóság növelése végett. Az azonosítók hossza 30 bájtról 128 bájtra nőtt, az eredetileg 10g kiadásban bevezetett Automatic Workload Repository (AWR) teljesítménymérő funkció pedig a 12.2-ben Active Data Guard példányokon is használható. A hot cloning a PDB-k futásidejű, leállítás nélküli klónozására vagy migrációjára ad lehetőséget akár szerverek, adatközpontok vagy privát és az Oracle publikus felhője között.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A legfrissebb kiadásban az Active Data Guard példányokon is lehet már futtatni memóriaalapú valósidejű analitikai lekérdezéseket, így szükség esetén tehermentesíteni lehet a fő adatbázist, és a készenléti adatbázisokat akár az éles adatbázistól eltérő adatokkal is fel lehet tölteni. A 12.2-ben az úgynevezett memória-hőtérkép (heat map) alapján az Oracle Database automatikusan vagy konfigurált szabályoknak megfelelően telíti és üríti a memóriát.
Fókuszban a felhős "pénznyomtató"
Az Oracle egy ideje már hangoztatja, hogy legújabb üzleti stratégiájának egyik alapköve a (konkurenseinél is hasonlóan végbemenő) felhős átállás, amellyel a vállalat hosszabb távú, kiszámíthatóbb eredményt produkálhat. A cég ezen a területen viszonylag "új fiúnak" számít, így továbbra is erőfeszítést jelent, hogy az on-premise működő alkalmazásokat SaaS-modellben, saját kiszolgálókról is elérhetővé tudja tenni a cég. Az Oracle tavaly alaposan átalakította értékesítőinek pénzügyi ösztönzési rendszerét is, hogy azok a jelenlegi és leendő ügyfeleknek minél inkább a felhős szolgáltatásokat "tolják". Az átalakulás jól látszik a pénzügyi eredményeken, a tavaly decemberben zárult negyedév alapján a szoftver- és platformszolgáltatások robbanásszerű, 81 százalékos ugrást produkáltak. Ehhez ráadásul igencsak vastag, 61 százalékos üzemi eredményhányad társult, a cél pedig még ennél is jóval magasabb, a cég várakozásai szerint idővel 80 százalékot fog elérni a profitmarzs.