Ryzen: jön a második hullám

A március eleji Ryzen-rajton csak az abszolút csúcsot jelentő Ryzen 7-es család mutatkozott be, az AMD azonban most lerántotta a leplet az 5-ös számmal érkező, középkategóriás lapkákról is. Ezek piaci rajtja április 11-én esedékes, ezek a chipek lesznek arra hivatottak, hogy az AMD pozícióját végre megerősítsék (volumenben is) az asztali CPU-k területén. Lássuk, mi újat hoznak a friss chipek!

A Ryzen 5 egységesen támogatja az SMT-t, vagyis magonként két programszál (többé-kevésbé párhuzamos) futtatását. Ez számítási feladattól függően komoly versenyelőnye lehet az AMD-nek, az Intel ugyanis az i5-ös szériában üzleti megfontolásból saját SMT-megoldását, a Hyper-Threadinget letiltja, így különbözteti meg ezeket a lapkákat a csúcskategóriás i7-es chipektől.

A Zen architektúra egyik fontos limitációja a magkomplexumok (core complex, CCX) közötti korlátozott sávszélesség: a 8 magos konfigurációban ugyanis csak 4-4 magból álló CCX-en  belül érhető el teljes sebességű kommunikáció, a CCX-ek egymással a sokkal szerényebb sávszélességű Infinity Fabric interfészen keresztül beszélnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 8 magos chip sok tekintetben egy kétfoglalatos rendszerként viselkedik.

És hogy miért fontos ez a Ryzen 5 szempontjából? Az AMD a 4 és 6 magos lapkákat nem dedikált maszkokkal hozza létre, ezek fizikailag ugyanazok a Zeppelin chipek, mint a Ryzen 7 esetében, csupán bizonyos funkcionális egységeket (például magokat vagy a gyorsítótár egy részét) tilt le, vagyis az alap felállást itt is a CCX-ek struktúrája határozza meg.

Ennyi információ alapján elképzelhető lenne, hogy több variációt is piacra dob azonos terméknév alatt a cég, például a 4 magos lapka előállhat az egyik CCX letiltásával (4+0 felállásban), de 2-2 mag letiltásával is (2+2 felállásban), a mikroarchitektúra sajátosságaiból eredően más-más teljesítményszintet produkálva. Az AnandTechnek az AMD gyorsan rövidre is zárta a találgatást és leszögezte, hogy a hatmagos Ryzen 3+3-es, a négymagos pedig 2+2-es felállást használ, más konfigurációt nem dob piacra - a chipek tehát konzisztens teljesítményt kapnak.

Mit hoz a nyuszi?

Ezzel rá is térhetünk a tulajdonképpeni termékekre, az AMD most hivatalosan 4 különböző Ryzen 5 lapkát jelentett be, két 6 magos és két 4 magos kivitelt. A Ryzen 5 1600X és 1600 elsősorban órajelben különbözik az X utótagú verzió 3,6/4,0 GHz-es órajelet kapott, amihez +100 MHz-et tud hozzátenni a hűtéstől függő XFR technológia. A sima 1600 ehhez képest 400 MHz-cel lassabb, 3,2/3,6 GHz-es órajelen ketyeg, szintén 100 MHz-es XFR-rel. A lényegesen alacsonyabb órajelek a fogyasztásra is pozitív hatással vannak, a lassabb hatmagos csak 65 wattos TDP-vel rendelkezik, az X-es tesó viszont a 8 magosokkal megegyező, 95 wattos hőkeretből gazdálkodik. A négymagosok az 1500X és az 1400 párosából állnak, egységesen 65 wattos hőkerettel, 3,5/3,7 illetve 3,2/3,4 GHz-es frekvencia mellett. A harmadszintű gyorsítótár egységesen 16 megabájt - kivéve az 1400-asnál, amely felezett, 8 megabájtos L3 cache-sel gazdálkodhat.

Ami mindenképp szokatlan, hogy az Inteltől eltérően az AMD a kevesebb magot nem kompenzálja magasabb órajellel. Míg a Core sorozatnál általános, hogy a magok számával a névleges órajel némileg csökken, az AMD egyelőre nagyon visszafogott frekvenciákon adja ki a vágott lapkákat - cserébe lényegesen alacsonyabb a TDP. A döntés azonban végső soron a felhasználóé, az összes Ryzen 5 szorzózár nélkül érkezik ugyanis, így nem kizárt, hogy ezek a chipek látványos órajeleket is el tudnak érni.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az AMD egyúttal tisztázta a támogatott RAM-mal kapcsolatos helyzetet is. A Ryzen 5 támogatási profilja megegyezik a Ryzen 7-tel, vagyis ECC és nem-ECC DDR4-es RAM-ot támogat, annak sebessége azonban nagyban függ a konfigurációtól. A legmagasabb, 2667 MHz-es sebesség csak 2 DIMM és single rank esetén érhető el, dual rank moduloknál a maximális sebesség 2400. Négy modullal a sebesség már látványosan visszaesik, single rank egységekkel 2133 a maximum, dual rank modulokkal pedig mindössze 1866 MHz érhető el. Lévén hogy a Zen mikroarchitektúra különösen érzékeny a memória órajelére, mindenképp ajánlatos single rank modulokkal (és lehetőleg csak kettővel) szerelni a lapkákat.

Árban óvatosabb

Az AMD a Ryzen 7-es sorozattal alaposan alávágott az Intelnek, a csúcskategóriás processzoroknál közel azonos teljesítményt akár féláron kínált a gyártó. Ez látványos árversenyt robbantott ki, az Intel erre február végén masszív (igaz, egyelőre nemhivatalos) árcsökkentéssel reagált, ezzel növelve saját lapkáinak versenyképességét a hirtelen átalakult piaci viszonyok között. A piac derekát azonban a középkategóriás lapkák alkotják, a remények szerint az Intel dominanciáját megtörve az AMD itt is hasonló árversenyre tudja majd késztetni a gyártót. Sajnos a most kiadott árlista alapján erről (egyelőre) nincs szó, az AMD nagyjából a hasonló teljesítményű Intel processzorok mellé árazta fel a Ryzen 5-ös lapkákat, így ha lesz is árban korrekció, a felső kategória 20-30 százalékos áresésére itt nem nagyon érdemes számítani.

Például a leggyorsabb Ryzen 5-öst az AMD a Core i5-7600K-val szemben pozicionálja, így 6 mag, 12 thread áll szemben 4 mag / 4 threaddel, hasonló TDP (95 W vs 91 W) mellett. Az Intel mellett szól ugyanakkor a magasabb órajel, ami a valamivel magasabb IPC (órajelenként végrehajtott utasítások) értékkel együtt valószínűleg magasabb egyszálú teljesítményt nyújt. Emiatt a direkt összehasonlítás nem egyértelmű, az azonos nettó ár (AMD: 249 dollár, Intel: 242 dollár) mellett a Ryzen 5 1600X várhatóan ott teljesít jól, ahol a szoftver ki tudja használni a 12 thread egyidejű futtatásának lehetőségét, míg az órajelre/IPC-re érzékeny feladatok (jellemzően játékok) inkább az Intelt fogják kedvelni. Ez persze csak várakozás, a vásárlási döntéssel azért érdemes az első rendes teszteket megvárni.