Duplájára nőtt az okostelefonhasználat öt év alatt
Az internet- és mobilhasználati szokások változását mutatja be a Google és a Kantar TNS által készített 2016 Fogyasztó Barometer jelentés az elmúlt öt évre vonatkozóan. A vizsgált országok közt szerepel Magyarország is, így a magyar felhasználói adatokba is betekintést ad az összefoglaló.
Kétszeresére növekedett az okostelefon használók aránya az elmúlt öt évben, és már annyival többen használják személyes ügyintézésre a hagyományos számítógépek helyett, hogy a mobilra már nem csak másodlagos eszközként tekinthetünk - szerepel a 2016 Fogyasztó Barometer jelentésben, amelyet a Google megbízásából a Kantar TNS készített 40 ország adatai alapján.
Jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik az internetet napi szinten többször is használják nem munkával kapcsolatos tevékenységeikhez. Míg 2012-ben nagyjából 33 százalék körül volt az arányuk, addig tavaly ez már elérte a 60 százalékot - ehhez képest 20 százalék körüli azoknak az aránya, akik soha nem nyitják ki az internetet, ha nem a munkához szükséges. Legaktívabbak a 25 év alattiak az internet személyes használatában, 90 százalékuk napi szinten használja - de ez nem jelenti azt, hogy összességében ők interneteznének legtöbbet, mivel a náluk idősebbeknél jellemzően a munkahely is megjelenik a tényezők közt. Az 55 év felettiek körében is 75 százalék szokott magáncélból napi szinten internetezni, emellett ebben a korcsoportban a legmagasabb a heti szintű aktivitás.
Információforrásként korosztálytól függetlenül a többség az internetet használja legfőképpen. A fiataloktól kezdve az 54 évesekig átlag 80 százalékban értettek egyet az állítással, hogy kérdésükkel az internethez fordulnak először. Egyedül az 55 felettieknél alacsonyabb valamivel ez az arány, de ebben az esetben is 72 százalékos.
Az okostelefon nem másodlagos eszköz
A kutatás emellett az okostelefonok nagymértékű terjedésére is rávilágított az elmúlt öt évben. Míg 2012-ben nagyjából az emberek 30 százalékának volt ilyen készüléke, addig 2016-ra ez az arány 70 százalékra növekedett a vizsgált 40 országban. A legfiatalabbaktól a 44 éves körüli korosztályig az okostelefon elsődleges használata van nagyobb arányban (35-45 százalék) a számítógéphez és a tablethez vagy az egyenlő használathoz képest, ha személyes okokból szeretnének internetet használni. A 45-55 éveseknél nagyjából egyensúlyban van a kettő, de kissé már a hagyományos számítógépek felé toldóik az arány. Az 55 év felettiek viszont kiugróan magas arányban, csaknem 80 százalékban inkább a gépet használják, mint az okostelefonokat.
Mely országokban elsődleges az okostelefon a számítógéphez és a tablethez képest? (sötétkék - nem vizsgált terület, kéktől a fehér irányába a mobil elsődlegessége felé tolódik)
Országok szerint természetesen nagy az eltérés, a dél-koreaiak közül szinte mindenki gyakrabban használja az okostelefont internetezésre vagy egyenlő arányban a telefont és a számítógépet - csak 5 százalékuk részesíti előnyben a PC-t. Az arány Dél-Afrikában is nagyon magas, 74 százalékuk inkább mobilozik mint mást választ. Ezzel szemben Szlovéniában csak a felhasználók 12 százaléka veszi elő inkább a telefont, és 36 százalékuk egyformán használja a "hagyományos" platformmal párhuzamosan.
Sokan felváltva többféle eszközt is igénybe vesznek, amelynek aránya szintén nőtt 2012-höz képest. Öt éve még a megkérdezettek 43 százaléka az okostelefon, tablet és számítógép közül csak az egyiket használta, eközben 26 százalékuk kettőt a felsoroltak közül és mindössze 6 százalékuk mindhármat. Tavaly ugyanerre a kérdésre már 24 százalék válaszolta azt, hogy mind a három típust alkalmazza. Érdekes módon, a felhasználók 58 százaléka tévénézés közben is előveszi valamelyik okoseszközt - a 25 év alattiaknál ez 70 százalék, ami az életkor előrehaladtával csökken, de még az 55 év felettiek 40 százaléka is internetezik tévézés közben.
Nagyon változatos, hogy milyen tevékenységeket végeznek a felhasználók mobilon. Híreket nézni, játszani és az időjárást figyelni 38-39 százalék elsősorban az okostelefonján szokott, de népszerű még a találkozók ütemezése, a térkép- és közlekedési információk elérése is. Viszont a könyv- vagy magazinolvasás már csak 12 százalékra jellemző, és az egészségügyi adatait vagy sporttevékenységét is csak 7 százalék követi mobilon. A 25 év alattiak 63 százaléka számára pedig a mobil az elsődleges eszköz a zenehallgatáshoz.
Része a magyarok hétköznapjainak is
Nincsenek nagyon a magyarok sem lemaradva az okostelefon használati adatok szerint. Hazánkban 2012-ben a lakosság 22 százaléka rendelkezett okostelefonnal, tavaly pedig már 61 százalékos volt ez az arány - ez magasabb érték, mint az eNET és a Telekom "Jelentés az internetgazdaságról" kutatásában közölt 4,5 millió (eltérés a két mérés között, hogy a Google a teljes populációt vizsgálja 16 éves kor fölött, az eNET a 18 feletti internetezőket). A tablethasználat is növekedésnek indult, 2012-ben még csak a magyarok 4 százalékának volt, míg tavaly már elérte a 22 százalékot. Magyar viszonylatban is megfigyelhető a párhuzamosság, mindhárom eszközt csak 27 százalék használja, viszont a két eszköz váltogatása 40 százalékra jellemző - egyébként egy felhasználó átlagosan 2,5 internethez csatlakoztatható eszközzel rendelkezik, ami több mint fejenként 1 készülékkel jelent többet 2012-höz képest.
Az okoskészülékek elterjedése minden korcsoportot érintett valamilyen szinten, de főleg a 25 év alattiakat, akiknek már 93 százaléka rendelkezik ilyen eszközzel. A fiatalok közül a felhasználók háromnegyede szokott keresőprogramokat használni vagy a termékekről online tájékozódni, továbbá 67 százalékuk néz videót online legalább egy héten egyszer a telefonjáról. A készülék szinte az óra szerepét is átvette, ugyanis a 25 év alattiak 69 százaléka kizárólag mobilon nézi meg az időt, emellett 71 százalék ébresztőóraként is ezt az eszközt használja.
Magyar internethasználati adatok (Forrás: Consumer Barometer)
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Ráadásul a magyarok 52 százaléka gyakrabban használja az internetet telefonról, mint számítógépről vagy tabletről, míg globálisan ez az okostelefonozóknak összességében csak egyharmadára jellemző. Ez az arány is folyamatosan növekedett az előző években, bár 2012-ből nincs adat, de 2013-ban is még csak 22 százalékos volt az okostelefon elsődlegessége más eszközhöz viszonyítva. Tehát hazánkban is megfigyelhető az a trend, hogy az okostelefon már nem másodlagos eszköznek számít a hétköznapi időtöltés vagy informálódás során.
Metodológia
A kutatást a Google megbízásából a Kantar TNS végezte 40 kiválasztott országban, köztük Magyarországon, melynek keretében több mint 625 ezer fogyasztót kérdeztek meg 2012-2016 között. A 2016 Fogyasztó Barometer jelentés az elmúlt 5 év internetes- és mobilhasználati szokásait foglalja össze öt nagy témakör köré csoportosítva: internethasználat, okostelefonok, többképernyős használat, mindennapi használat. A vizsgálatban megkérdezettek a legtöbb országban 16 éven felüliek, néhány országban pedig 18 éven felüliek. Szinte minden országban a minta 1000 főt foglalt magába, kivéve Indiában, ahol 4000 főt kérdeztek meg a kutatók. Az adatok reprezentatívak minden országban a népességet tekintve, a jellemzően online és offline lakosokat is figyelembe vették a vizsgálat során.